Előfizetés

Jancsó Miklós kevésbé ismert munkái a filmfesztiválon

 A nemrég elhunyt rendező emléke előtt tiszteleg Az ismeretlen Jancsó című válogatással a Titanic Filmfesztivál. Az Örökmozgóban szombaton kezdődő vetítéssorozaton külföldön forgatott nagyjátékfilmjeivel, kevésbé ismert rövidfilmjeivel és egy rendhagyó koncertfilmmel Jancsó Miklós gazdag életművének szinte minden korszakát megidézik a fesztivál retrospektív szekciójában.

Gelencsér Gábor filmesztéta az MTI-nek pénteken a válogatásról szólva azt mondta: bár Jancsó Miklósé egy nagyon jól ismert, kanonizált életmű, annyira gazdag, hogy még mindig vannak a nagyközönség számára kevésbé ismert szegmensei. Ide tartoznak a nem koprodukciós, külföldön készült filmjei, amelyeket 1989 előtt egyáltalán nem vetítettek Magyarországon.

Ilyen a filmfesztiválon szombaton vetítendő, 1985-ös, Hajnal című alkotás, amely egy fiatal holokauszttúlélő fiú erkölcsi dilemmáját állítja a középpontba: meg szabad-e ölni egy embert, még ha az a Palesztinát uraló, elnyomó angol hadsereg egyik katonája is. Gelencsér Gábor szerint ez a mozgókép eltér a "hagyományos" Jancsó-filmektől, hiszen egy konkrét történelmi helyzetben játszódik, és erős személyes motivációkkal rendelkező, összetett lélekrajzzal ábrázolt karaktereket vonultat fel. Ráadásul egy Elie Wiesel-regény adaptációja, vagyis az Oldás és kötés mellett az egyetlen feldolgozás az életműben. Olyan, mintha egy film erejéig egy másik Jancsót kapnánk - érzékeltette az alkotás különlegességét a filmesztéta.

A rendező a hetvenes évek első felében sokat dolgozott Olaszországban, első munkája A pacifista volt (1970), amelyet vasárnap vetítenek. A társadalmi-politikai viharok közepébe csöppenő újságírónőről szóló filmmel kapcsolatban Gelencsér Gábor felidézte, annak idején az olaszokat is meglepte, hogy milyen világosan látja az 1968 utáni itáliai politikai helyzetet egy Kelet-Európából érkezett alkotó. A mai napig aktuális film jó példa arra is, hogy Jancsó akkori olaszországi művei hasonlítanak az ugyanabban az időben Magyarországon készítettekhez: hosszú beállításokon, stilizált helyszíneken, jelzésszerű díszleteken, illetve jelmezeken keresztül a hatalom mechanizmusát modellezte a rendező - fűzte hozzá.

Hétfőn lehet majd megtekinteni a Hősök tere - szubjektív történelmi mese című kétrészes dokumentumfilmet (1997), amely azzal szembesíti a nézőt, hogy milyen ennek a sokat látott térnek az emlékezete. A főként archív felvételeket egymás mellé állító műben kommunista nagygyűlésnek, náci ünnepségnek és Nagy Imre újratemetésének ugyanúgy helyet ad a Hősök tere, az ironikus alkotás így nagyon tanulságos történelemképet nyújt a nézőnek - fogalmazott az ELTE docense.

Jancsó Miklós szintén kevésbé ismert, rövid dokumentumfilmjeiből állították össze a keddi vetítést. Gelencsér Gábor kivételesnek nevezte a háromrészes Jelenlét-sorozatot, amelyben először 1965-ben, majd 1978-ban, végül 1986-ban látogat el a rendező a bodrogkeresztúri temetőbe és az egyre romosabb olaszliszkai zsinagógába, bemutatva ezek pusztulását.

A rövidfilmes összeállításban két képzőművészeti portréfilm is helyet kapott: az 1958-as, a festőművészt bemutató Derkovits és az egy évvel később készült, Goldmann György szobrász művészetéről szóló Halhatatlanság. Ezekben a korai művekben már megmutatkozik a Jancsóra oly jellemző absztrakt gondolkodásmód, a szimbolikus, elvont képalkotásra való hajlam: a hagyományos portréfilmekkel szemben nem a művészt, hanem a műveket mutatja be, narráció helyett a képek beszélnek - magyarázta a filmesztéta.

A vetítéssorozat utolsó napján, szerdán az 1982-ben készült Omega, Omega című koncertfilmet tűzik műsorra. Gelencsér Gábor elmondása szerint egyrészről ez egy "szabályos" koncertfilm, másrészt - mivel Jancsó rendezte a koncertet is - a színpadon lengén öltözött nők mászkálnak, és az együttes tagjai egy ponton egyebek mellett megrohamozzák a Gellért-hegyet. Az Omega- és a Jancsó-kedvelők is megkapják, ami nekik jár, bár felvetődik a kérdés, hogy a két halmaz között van-e átfedés - fogalmazott a filmesztéta, hozzátéve: ez a film egy bizarr vállalkozás, egy játékos, provokatív kísérlet, amely arra is rámutat, hogy a már akkor sem fiatal rendező milyen nyitott személyiség volt.

Elhunyt Szabó Gyula

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2014.04.04. 19:03
Szabó Gyula FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Életének 84. évében hosszú betegség után pénteken elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze. A színművészt, aki évek óta betegeskedett, otthonában érte a halál. Temetéséről később intézkednek. 

Jól állt neki Tiborc szerepe, a Kazimir Károly rendezte, Illyés Gyula által átigazított Bánk Bánban, ami ellen amúgy berzenkedett, hagyományosabb előadásra vágyott volna, mint amilyen volt az alaposan modernizált klasszikusból készített produkció. A szerep pedig így is érte kiáltott. Szemrehányó tekintettel, végtelen elkeseredettséggel, de soha nem elgyengülve, erőteljes határozottsággal mondta és mondta a panaszokat. Nem meghunyászkodó kérvényező volt, hanem forradalmi követelő, az alulról jöttek igazságának képviselője. Akinek egyenes a beszéde, határozott és nyílt a tekintete, bármennyire is bármikor eltiporhatnák, nem tűr ellentmondást, mert tudja, hogy az igazság oldalán áll.

Maga is alulról érkezett a szakmába. Kunszentmártoni születésűként, amatőr színjátszóként edzette tehetségét. Tulajdonképpen nem is akart a Színház- és Filmművészeti Főiskolára felvételizni, csak két társát kísérte el. De, ha már ott volt, ő is szerencsét próbált. Nem csoda, hogy fölvették. Áradt belőle a természetesség, dőlt belőle az ízes beszéd, és érződött rajta a föld szaga. Akkoriban ez fontos volt. Szükség volt a nép egyszerű gyermekét megtestesítő fiatalokra, akikkel feltörekvő, igazságosztó, pozitív hősöket lehet játszatni. Szabó magától értetődő módon került be ebbe a szerepkörbe. Szerencsés egybeesés volt alkata és az akkori elvárások között.

Egyik legismertebb - máig agyonismételve látható -, általa teremtett alak, Buga Jakab, A Tenkes kapitánya című monstre tévésorozatban, melyben vidéket járó kurucként menti az ártatlanokat, üldözi a fránya labancokat, elszánt tekintettel, szebb jövőbe vetett hittel küzd az elnyomó ellen. Az ő érdeme is, hogy nem lett papírmasé figura ebből a szerepből. És ugyanúgy az ő érdeme, hogy Colombo hadnagy nyomozásai olyan sikeresek a hazai képernyőkön is. Peter Falk szintén alulról jövő, kopott ballonkabátos, a gazdag befutottaknál nyomozó, fifikás hekusának remek hangot kölcsönzött. Érzékelteti a morfondírozásait, a töprengő hezitálásait, buldog természetét, amit sármmal, humorral teli iróniával tesz szimpatikussá, miközben rendet vág a fehér galléros bűnözők között. Az sem véletlen, hogy a magyar népmesék is hihetetlen hitelességgel elevenedtek meg senkiével össze nem téveszthető, igencsak markáns hangján.

Pályája elején szerződtették volna a Nemzetibe. De megbeszélte, hogy ne tegyék, nem érezte magát ehhez még elég felkészültnek. Játszott a Petőfi, a Jókai, a Thália, az Arizona, a Művész Színházban, ez nem azt jelenti, hogy ennyiszer váltott társulatot, gyakran keresztelték át a teátrumot. 1996-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötődik. Azon a napon is ott állt a nézők elé, amikor a Nemzet Színészévé választották, és természetesen nagy odaadással, szeretettel ünnepelték.

Amikor agyvérzés, majd nem egészen egy évvel azután agyhártyagyulladás támadta meg a szervezetét, egy ország drukkolt érte. Szerencsére sikerrel. Nyolcvanhárom éves születésnapján egészen biztató hírek jöttek stabilizálódott állapotáról. Most viszont végleg itt hagyott bennünket. Manapság pedig igen nagy szükség lenne rá, hogy képviselje az alulról jötteket, küzdjön a már gyakran csak délibábként feltűnő igazságért.

Lángolt egy autó az M35-ös autópályán

 Összeütközött két személyautó péntek délután az M35-ös autópálya Hajdú-Bihar megyei szakaszán, az egyik kocsi lángba borult - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője.

Madai Petra tájékoztatása szerint a baleset Debrecen közelében, a 36-os kilométerszelvénynél, a hortobágyi lehajtótól mintegy 200 méterre történt.
Az autókban összesen hatan utaztak, egyikük az ütközésben megsérült, őt a mentők könnyű sérüléssel kórházba vitték.
Az ütközés következtében az egyik személyautó kigyulladt és teljes terjedelmében lángba borult. A tüzet a helyszínre érkező debreceni és hajdúböszörményi tűzoltók oltották el - ismertette a szóvivő.
A műszaki mentés és a helyszínelés idejére a rendőrség a forgalmat elterelte.