Nem hitt a szemének az a szegedi számítástechnikai alkatrészekkel kereskedő vállalkozó, aki elolvasta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) április 1-jei állásfoglalását. Abban ugyanis az szerepelt, hogy egy erre a célra kifejlesztetett programmal, számítógéppel kiállított (cég)névre szóló áfás számlák esetében nem használhatják az online kasszát, amit egyébként kötelesek voltak megrendelni. Ezek a számítógépes készpénzes, illetve átutalásos számlák egyben bizonylatolva is vannak, amit a hatóság munkatársai a helyszíni ellenőrzéseken is vizsgálhatnak. Az online kasszákat kizárólag akkor használhatják, ha valaki nem kér áfás számlát, csak nyugtát.
A NAV illetékes osztályán is így értelmezték az állásfoglalást. Ilyen készpénzes, nyugtás vásárló jó ha havonta egy betéved az üzletbe - magyarázta a szegedi vállalkozó a Népszavának. Ő tehát kénytelen megvásárolni egy olyan berendezést, amit gyakorlatilag nem használhat, de havonta még fizethet is az adattovábbításért, noha az ténylegesen alig történik.
Az Adózóna.hu is azt írta, eltűnt a NAV honlapjáról az áfa-törvény értelmezése, miszerint ha az adóalany - nem az online kasszával előállított - számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe, s ha a nyugtakibocsátást követően kérne valaki számlát, akkor sztornírozni kell a nyugtát.
A jogszabály tevékenységi köröket határoz meg, és a kiskereskedőknek kötelező az online kassza függetlenül attól, hány számlát, hány nyugtát ad. Létezik vegyes tevékenység is, amikor a kiskereskedő végfelhasználókat és más kereskedőket is kiszolgál, és mindkét esetben adhat áfás számlát.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hangsúlyozta, aki a pénztárgép-rendeletben felsorolt kiskereskedelmi tevékenységet végez, vagy a tevékenységi körében ez szerepel, az köteles online kasszát használni. A kereskedő lemondhat a kiskereskedelmi tevékenyésgéről, és dönthet úgy, hogy nagykereskedő besorolásban folytatja a vállalkozását, akkor nem kötelező számára az online kassza, de le kell mondania a végfeljasználói vevőkörröl, akik többnyire csak nyugtát kérnek.
Nemcsak a szegedi vállalkozó, de több százezer sorstársa is elbizonytalanodott: az elmúlt több mint egy évben szinte havonta változott az online kasszák üzembe helyezési határideje, majd a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal szinte az utolsó pillanatban vonta vissza az Alt Cash és a Japan Cash berendezéseinek engedélyét.
A szegedi vállalkozó nagyjából 200 ezer forintra becsülte a számára teljesen felesleges online pénztárgéppel járó költségeket. Azt is sérelmezte, hogy hetente be kell jelentenie a készpénzes forgalmát, amit eddig egy összesítéssel havonta teljesített.
A szegedi kereskedő abban reménykedik, hogy a gazdasági minisztérium, vagy a NAV változtat a szabályokon, és nem kényszeríti fölösleges kiadásokra a vállalkozókat. Azon is gondolkodik, hogy inkább elveszíti a 30 ezer forintos előleget, de nem veszi át a megrendelt kasszát, de akkor törvényt sértene.
A vállalkozó ráadásul az Alt Cash kasszáját rendelte meg - 80 ezer társával együtt -, amelynek az engedélyét a hivatal visszavonta. Emiatt ugyan az üzembe helyezési határidőt a szaktárca meghosszabbította április végéig, de a forgalmazó az új pénztárgép szállítására nem adott pontos határidőt. Így az sem kizárt, hogy a legrosszabb esetben a határidő után szállítja le a vállalkozó számára felesleges berendezést, és még az 50 ezer forintos állami támogatástól is elesik, ami enyhítené a veszteségét.
