Íme a női kommandó

A hét végén huszonkét nő fejezte be sikeresen a kommandóstanfolyamot, és csatlakozhat az elnöki őrséghez, a Palesztin Hatóság elit egységéhez. A palesztin rendőrség kötelékében megalakulása óta szolgálnak nők, de a biztonsági erők mintegy harmincezer tagjának mindössze három százaléka a főként irodai munkát végző nő.

Célbalövés és hatemeletes épületről kötélen való leereszkedés is szerepelt a tantárgyak sorában, amelyek sikeres elsajátítását követően Jerikóban a rendőrség oktatási központjában a hétvégén ünnepélyesen kiosztották a bizonyítványokat.
A jelöltek tanulmányaik során három hónapig a jordániai rendőr-akadémia vendéghallgatói voltak, s kiképzésük részeként olasz és francia oktatók professzionális járművezetésre és önvédelemre oktatják őket. A tervek szerint hamarosan Olaszországba utaznak, ahol további ismereteket sajátítanak el ottani szakemberektől.

Mahmúd Abbász palesztin elnök személyes utasítására a végzett kommandósok a közeljövőben Rámalláhba költöznek, ahol az elnöki negyedben külön szálláson fognak lakni, de feladataik azonosak lesznek az elnöki őrség férfi tagjaiéival.
A 2009-es hebroni női tüntetés után született döntés palesztin női rendőri egység létrehozásáról, amelynek tagjai közül immár többen a még Jasszer Arafat elnök alapította legelitebb elnöki kommandó tagjaivá válnak. A jövendő kommandósok mind ciszjordániaiak, de a másik palesztin területen, a Gázai övezetben is szolgál mintegy négyszáz, kiképzésben részesült nő az ottani tizenhatezer fős rendőrségnél.

Szerző

Orbán újabb négy éve nem jó hír sem Magyarország, sem Európa számára

Publikálás dátuma
2014.04.08. 12:59
Fotó: K2 Press/Népszava
A magyar demokráciát félti a választások után a nemzetközi sajtó Prágától New Yorkig.

Orbán Viktorral az élen Magyarország Putyin nyomdokain halad - írta a magyarországi választásokról a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális lap keddi kommentárjában.A cikkíró úgy látja: a magyar választás szabad volt, de távolról sem korrekt. "Magyarországon ugyanis megszűnt a politikai pártok szabad versengésének egyik alapfeltétele, a szabad sajtó” Lubos Palata, a lap külpolitikai szerkesztője Kis autokrácia című kommentárjában úgy fogalmaz, hogy „az, ami ma Magyarországon van, nem totalitárius rendszer, még orosz stílusban sem, de már nem is teljes demokrácia. És Orbán most további négy évig kormányozni fog az előző időszakhoz hasonló erővel. Ez nem jó hír. Sem Magyarország, sem Európa számára".

A magyar szélsőjobboldal előretöréséről ír több cseh lap.  Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy a Jobbik olyan nagy támogatást kapott a választáson, amelynél nagyobbat a populista szélsőjobboldal csak Svájcban kapott.   A Jobbik megerősödésére mutatott rá jegyzetében az E15 című gazdasági napilap is. "Ha a Fidesz meg akarja állítani a Jobbik további erősödését, és nem akarja elveszíteni saját szavazóit, akkor a jövőben közelednie kell majd a radikálisok politikájához" - véli a szerző.

Orbán Viktor marad Magyarország erős és vitatott embere - írta kedden közölt budapesti tudósításában a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja. Corentin Léotard, a lap tudósítója elkeseredett ellenzéki szavazókat szólaltat meg, akik egyrészt kételkednek abban, hogy  a következő négy évben Magyarországon tudnának élni, másrészt arról számolnak be, hogy a Fidesz mindent központosított, pénz tekintetében és a médiában is hozzá került az előny. Hozzáteszi ugyanakkor: senki sem gondolhatta komolyan, hogy a baloldali pártszövetség győzhet. A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy 2010-hez képest a Fidesz most úgy juthat "szupertöbbséghez", hogy a 2,7 millióval szemben 2014-ben csak 2,1 millió szavazatot kapott.

A brit Financial Times  európai kiadása kedden a "gulyásrevansista" nagy győzelméről ír. A szerkesztőségi cikk kiemeli, hogy Magyarország "lázító" miniszterelnöke földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. A lap szerint a Fidesz az elmúlt négy évben a külhoniaknak adott állampolgársággal "magáévá tette Nagy Magyarország ügyét", és néha még a trianoni határokat is megkérdőjelezni látszott. Az FT megállapítja: az Orbán-kormány eddig etatista gazdaságpolitikát folytatott, és igény szerint beavatkozott a piac működésébe, hogy megbüntesse azokat, akiket antiszociálisnak ítélt. A tekintélyes gazdasági és politikai lap szerint a kormányfő a "nyers többség erejével erőltette át az alkotmánymódosításokat, amelyek veszélybe sodorják az igazságszolgáltatás, a média és a vallás szabadságát, és mindezt nem egy modern államférfi, hanem sokkal inkább egy kelet-európai erős ember éles retorikai stílusával tette".

A The Wall Street Journal (WSJ)  európai kiadásának keddi számában megjelent szerkesztőségi kommentár szerint a még mindig botladozó gazdaságú Magyarország, szomszédságában egy emelkedő Oroszországgal nem fog felvirágzani, ha olyan ideológiákhoz támolyog vissza, amelyek az ország katasztrofális huszadik századát alakították. Az amerikai lap a választások kapcsán az elmúlt négy évre visszatekintve megállapította, hogy Orbán beásta pártját a hatalomba, erőteljesen nacionalista irányvonalat követett, államosította a 14 milliárd dolláros magánnyugdíjalapot, ismételt kísérleteket tett a központi bank politika alá rendelésére, és olyan médiatörvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a Fidesz által irányított kormányzat számára, hogy súlyos bírságokat szabjon ki egyebek közt "kiegyensúlyozatlan hírszolgáltatásért".  

 A Libération francia baloldali lap szerint Orbán Viktor olyan diadalmas győzelmet aratott, amelyről az európai vezetők csak álmodoznak: másodszorra valószínűleg kétharmados többsége lesz a parlamentben. A diadal ugyanakkor a lap szerint részben azzal magyarázható, hogy a választási rendszert a "populista jobboldali és nacionalista" Fidesznek kedvező módon teljesen átalakították. A választókerületek újrarajzolása, az egyfordulós rendszer, valamint az európai demokráciákban példátlan győzteskompenzáció olyan eszközök, amelyekkel a szakértők többsége szerint Orbán pártja nyerte volna a korábbi választásokat is - írta a szerző.

Florence La Bruyere szerint Orbán továbbra is a legnépszerűbb magyar politikus és a jobboldali választók számára karizmatikus vezető. A populista intézkedések, az adó- és a rezsicsökkentés nagyban hozzájárultak a Fidesz vezetőjének újraválasztásához . Ezenkívül patrióta húrokat pengetve a jobboldal vezére a bankokkal és Európával szemben a nemzet védelmezőjeként lép fel. „A  látszatdemokráciában a szavazógyárként működött parlament 850 törvényt fogadott el: a szövegeket péntek este terjesztették be, hétfőn megszavazták és kedden kihirdették. Orbán a putyini útra tévedt, elnyomta az intézményrendszert és az olyan hatalmi ellensúlyokat, mint a média, az igazságszolgáltatás, de még a gazdaságot és a kulturális életet is”  – írta a Libération.

Szerző

Európai Bíróság: Magyarország megsértette az uniós jogot

Magyarország, mivel idő előtt megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását, megsértette az uniós jogot - mondta ki kedden nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az ítélet indoklása szerint a személyes adatok védelméért felelős hatóságok függetlensége megköveteli, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az adatvédelmi hatóságok megbízatásának időtartamát.

Viviane Reding, az igazságügyi kérdésekben illetékes európai bizottsági alelnök a keddi luxembourgi ítélethirdetés után nyilatkozatban állapította meg: a bíróság igazolta a brüsszeli bizottság jogi elemzésének következtetését, miszerint EU-jogellenes volt az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése. Szerinte az adatvédelmi hatósági függetlenség a sarokköve annak, hogy garantálható legyen a polgárok hatékony adatvédelme. Az Európai Bizottság - emlékeztetett - immár három alkalommal lépett fel az adatvédelmi hatóság függetlenségének védelmében. "Szükség esetén nem fogok habozni, hogy újra fellépjek" - szögezte le Reding.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI érdeklődésére azt közölte, tanulmányozzák az ítéletet.
A magyar Országgyűlés 2012. január elsejei hatállyal átalakította az adatvédelem rendszerét, és az adatvédelmi biztosi tisztség helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Jóri András adatvédelmi biztosnak így megbízatási ideje lejárta előtt kellett távoznia kellett tisztségéből.

A személyes adatok védelméről szóló uniós irányelv értelmében a tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több olyan hatóságot, amelyek feladata, hogy az irányelv szabályainak a területükön történő tiszteletben tartását felügyeljék. E hatóságoknak teljes függetlenségben kell ellátniuk a feladatkörüket.

Magyarországon 2012-ig az adatvédelmi biztos látta el az említett felügyelő hatóságok számára az irányelvben meghatározott feladatokat. Jóri Andrást 2008. szeptember 29-én választották meg adatvédelmi biztossá, megbízatása hat évre, vagyis 2014-ig szólt. A 2012 elején hatályba lépett átalakítással Jórinak távoznia kellett tisztségéből, és a helyét az átalakított rendszerben Péterfalvi Attila kapta, akit az új hatóság elnökévé neveztek ki kilenc évre.

Az Európai Bizottság - amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jog tiszteletben tartásán - Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított az EU Bírósága előtt. Az európai adatvédelmi biztos a Bizottság oldalán avatkozott be az eljárásba.

Kedden kihirdetett ítéletében a legfelsőbb uniós igazságszolgáltatási fórum emlékeztetett arra, hogy az irányelv alapján létrehozott felügyelő hatóságoknak minden külső befolyástól mentesen kell tudniuk ellátni feladatukat. E követelmény egyrészt azt jelenti, hogy feladatkörük ellátása során senkitől nem fogadhatnak el utasítást, másrészt pedig hogy döntéseiket politikai befolyástól mentesen kell meghozniuk, és az ilyen befolyásolás kockázatát is el kell hárítani.

"Márpedig, ha egy tagállam számára megengedett lenne, hogy a felügyelő hatóság megbízatását a megbízatási idő lejárta előtt megszüntesse, anélkül, hogy tiszteletben tartaná az alkalmazandó jogszabályok által e célból előzetesen meghatározott szabályokat és garanciákat, akkor ez a hatóságot a politikai hatalom akaratának való megfelelésre késztethetné" - olvasható az indoklásban. Az Európai Bíróság ebből az érvelésből vezette le azt: "a felügyelő hatóság függetlensége szükségképpen magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy e hatóság megbízatásának időtartamát tiszteletben kell tartani, és a megbízatást csak az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartása mellett lehet megszüntetni".

Ezt az értelmezést egyébként - állapította meg kiegészítésképpen a luxembourgi ítélkező testület - az európai adatvédelmi biztos megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok is megerősítik. Az európai adatvédelmi biztos megbízatását ugyanis nem lehet idő előtt megszüntetni, kivéve ha azt "súlyos és objektíve ellenőrizhető okok" indokolják.

A 2012. január 1. előtt hatályos magyar szabályozás szintén meghatározott olyan okokat, amelyek alapján az adatvédelmi biztos megbízatása idő előtt megszüntethető volt, Jóri András megbízatása azonban nem ilyen okból szűnt meg.
Mindezek alapján a Bíróság megállapította, hogy Magyarország - mivel idő előtt megszüntette a személyes adatok védelmét felügyelő hatóság megbízatását - nem teljesítette az uniós irányelvből eredő kötelezettségeit.

Az uniós jog értelmében ha az Európai Bíróság megállapítja valamely tagállam kötelezettségszegését, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ebben az ügyben a jogi eljárásrend értelmében a következő lépés az lehet, hogy Magyarország tájékoztatja az Európai Bizottságot azokról a lépésékről, amelyek a helyzet orvoslását célozzák. Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Szerző
Frissítve: 2014.04.08. 15:02