Államháztartási hiány: hetven százalék felett

Az államháztartás első háromhavi hiánya 701,2 milliárd forintra teljesült, ami az idei évre előirányzott 984,6 milliárdos deficit 70,1 százaléka.

Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében arról ír, hogy a kormány várakozásainak megfelelően alakult a 2014. év első negyedévének központi költségvetési egyenlege - olvasható Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A központi költségvetés 796,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 63,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 31 milliárd forintos szufficittel zártak. A 2013. év első három hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 493,6 milliárd forint volt.

Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai. Ez részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben az utalások magasabb mértékéből fakad.

Szerző

Feszült figyelem az „utolsó” urnákon

Publikálás dátuma
2014.04.09. 07:07
Külföldön tartózkodó szavazó a berlini magyar követségen, április 6-án – rajta is múlhat a kétharmad FOTÓ: MTI/BÓCSI KRISZTIÁN
Van, ahol még az ajtót is behegesztették azon az helyiségen, ahol az átjelentkezett és a külképviseleti választók voksaira váró szavazóurnát őrzik. A kétharmad sorsa ugyanis azoktól a voksoktól függ, amelyeket diplomáciai postával, a diplomáciai iratkezelés szabályainak megfelelően szállítanak haza, és kevernek bele ezekbe az urnákba.

Valamennyi országgyűlési egyéni választókerületből megérkeztek az átjelentkezéssel szavazók borítékjai a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A vasárnapi voksoláson lehetőség volt arra, hogy az a választópolgár, aki nem a lakóhelyén tartózkodott, egy másik magyarországi településen adhassa le voksát a saját lakcíme szerinti képviselőkre.

Épp ezért ezeket a voksokat el kell juttatni a választók lakóhelye szerinti választókerület meghatározott szavazókörébe. Ehhez az átjelentkezők szavazatait tartalmazó zöld színű borítékokat előbb a voksolás napján különválogatták a sima fehér, a szavazókörben lakók szavazatit tartalmazó borítékoktól, kötegelték őket, szállítóborítékba tették és eljuttatták a Nemzeti Választási Irodába (NVI). Az NVI-nél fogják ezeket a 106 egyéni választókerület szerint szortírozni.

Egyébként az első ilyen csomagok már hétfőn megérkeztek az egyéni választókerületekből az NVI-hez, 37 körzet volt ilyen gyors. Az átjelentkezők szavazatai "bevárják" a külképviseleteken leadott voksokat, és miután azokat is szétválogatták a 106 egyéni választókerület szerint az NVI-ben, eljuttatják azokat a kijelölt szavazókörökbe.

Az idevágó jogszabály szerint csütörtök éjfélig kell valamennyi külképviseleti urnának megérkeznie az NVI-hez. A külföldi szavazatokat diplomáciai postával, a diplomáciai iratkezelés szabályainak megfelelően, hitelesített, lepecsételt urnákban hozzák a külképviseleti választási bizottságok vezetői. Az NVI-ben ezután - a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenőrzésével - megvizsgálják őket, és ha sérülést találnak a csomagoláson, hitelesítésen, a bennük lévő összes szavazat érvénytelen.

Az érvényes szavazatok 106 szállítóborítékba kerülnek, és indulnak a választókerületi székhelyek polgármesteri hivatalába, ahol egy visszatartott, lezárt urna várakozik, ide keverik majd be ezeket a szavazatokat, és így lesznek aztán megállapíthatók pénteken vagy szombaton az egyéni választókerületi eredmények. Addig is országszerte fokozottan őrzik az "utolsó" szavazóurnákat. Az Index legalábbis fotókat közölt arról, ahogy a fővárosi XV. kerületben, a 12. körzetben a választási bizottság fideszes delegáltjának kérésére behegesztették az urnát rejtő terem ajtaját, amit ezután le is pecsételtek.

Itt a kormányváltók előtt a fideszes jelölt 253 szavazattal vezet 98,79 százalékos feldolgozottságnál, ám még több ezer voksot várnak, így az állás könnyen megfordulhat, és bukhat a kétharmad. Talán még ennél is kiélezettebb a helyzet a budapesti 15-ös körzetben, ahol a szocialista Kunhalmi Ágnes többször is vezetett a fideszes Kucsák László előtt, és a jelenlegi lemaradása is csak 0,04 százalék, azaz 22 szavazat.

Máshol is feszült figyelem övezi a várakozó urnákat. A szocialisták szerint például nem kaptak egyértelmű tájékoztatást Csiszár Miklóstól, Miskolc jegyzőjétől arról, hogyan és hol őrzik azt a szavazóurnát, amelyben a Miskolc 2-es egyéni választókerületének utolsó szavazatai vannak. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke és miskolci elnöke közölte: arra sem kaptak választ, hogyan gondoskodnak az urna biztonságáról. Ebben a körzetben egyébként a szavaztok 98,92 százalékos feldolgozásánál a baloldali összefogás jelöltje, Varga László vezet 14 372 szavazattal, a Fidesz jelöltje Sebestyén László 360 szavazattal van lemaradva.

Mindez jól mutatja, semmi nem dőlt el: még 16 választókörzetben nem tudni biztosan, ki nyer, a feldolgozás előtt álló szavazatok itt különösen számítanak. A még várt voksok megszámlálása után pedig, az egyéni választókerületi eredmények hivatalossá válása után tudja majd az NVB meghatározni a töredékszavazatok számát, amit a határon túlról leadott levélszavazatok eredményével kiegészítve hozzáadnak a pártlistákra adott szavazatokhoz, így lesz megállapítható az országos listás végeredmény. Minderre a törvény elég sok időt ad, legkésőbb a választást követő 19. napon kell a munkával végeznie az NVB-nek. Ráadásul csak a hivatalos eredményközlést követően kezdődnek meg a jogorvoslati idők, melyeket figyelembe véve május első napjaira lehet jogilag is végleges az eredmény.

A hét végére egyébként a határon túli választópolgárok valamennyi levélszavazata is megérkezik, most már csak egyes külképviseletekről várnak ilyen voksokat az NVI-ben. Összesen 159 247 levélszavazatot adtak le a külhoniak, erre még vasárnap is volt lehetőségük. Aznap a legtöbb levélszavazatot Gyulán adták le, összesen 2255-öt, a külképviseletek közül Kolozsvár emelkedik ki, itt csak 4817-et.

A visszaérkezett szavazási csomagokból tegnapig 117 905-öt már ellenőriztek, ezek 80 százaléka, 94 ezer 712 volt érvényes. A további körülbelül 40 ezer szavazási levélcsomagot az előzetes tervek szerint három napon belül bontják fel, ellenőrzik a személyi azonosító lapokat. Csak ezt követően bontják fel az érvényes szavazási iratokat és szkennelik be a voksokat a gyors eredmény-megállapítás érdekében. Legkésőbb április 12-re azonban az összes levélszavazatot kibontják és megszámlálják.

Már tart az uniós kampány

Már a hét eleje óta tart az aláírásgyűjtés az európai parlamenti (EP) választásra. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke elmondta: összesen 35 párt indulhat a május 25-ei voksoláson. Ahhoz, hogy valaki listát tudjon állítani, áprilisi 22-ig összesen 20 ezer aláírást kell összegyűjtenie. Az uniós választáson - miként az országgyűlésin is - már nem ajánlószelvényeket kell gyűjteniük az indulni akaró pártoknak, hanem ajánlóíveken kell megszerezniük a szükséges számú aláírást. Az EP-választás arányos rendszerben, listás szavazással történik. Két vagy több párt közös listát is állíthat. A voksolásra már meg is kezdték kiküldeni az értesítőket, melyeket legkésőbb április 14-éig postáznak. Ha valaki addig nem kapja meg, akkor a jegyzőnél jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki.

"Nem lett rasszista a fél ország"
Egyértelműen a baloldal kudarca, hogy 41 helyen lett második a jobbikos jelölt az egyéni választókerületekben - mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa szerint "ez az eredmény nem azt jelenti, hogy a fél ország rasszista lett, hanem azt, hogy a baloldali, ötpárti szövetség nem volt vonzó az emberek nagy többsége számára". Úgy vélte, kizárólag a baloldal, nem pedig az új választási rendszer vagy a kormánypárt népszerűsége az oka annak, hogy az emberek így szavaztak, hiszen a választók kínálatban gondolkodnak.
Megírtuk: a vasárnapi választás egyelőre nem végleges eredményei szerint a Fidesz 133 mandátumot nyert (több körzet "billeg", és egyetlen mandátum elvesztésével már elveszíthetik a kétharmadot - a szerk.), a baloldali választási szövetség összesen 38 mandátumot kapott, míg a Jobbik 23-at. Végül az LMP is bejutott, ők 5 képviselőt küldhetnek majd az Országgyűlésbe.
Az eredmények elemzéséből már korán kitűnt, hogy noha a Fidesz az előző választási rendszerben is nyert volna, de biztosan nem kétharmaddal. Bár a 2010-es MSZP-s eredményekhez képest a baloldal 6 százalékot javított, a magukat kormányváltónak nevezők sok esetben a baloldali fellegváraknak számító körzetekben sem tudtak győzni. Eközben a Jobbik is növelte a szavazótáborát; ugyan egyetlen egyéni választókerületben sem szerzett mandátumot, több tucat körzetben lett második a szélsőjobboldali jelölt.
Ez Szentpéteri szerint annak köszönhető, hogy miközben a baloldal semmiféle üzenettel nem tudta megszólítani a választókat, nem volt vonzó a listavezetőjük és sok helyen jelöltjeik, valamint programjuk sem, addig a Jobbik a "cuki" arcát mutatta, tehát viszonylag konszolidált kommunikációt folytatott a kampányban, egy kis cigányellenességet és valódi változásokat ígérve, ami "bejött" az embereknek.
Kérdésünkre, hogy az LMP miért nem ért el hasonló eredményeket, a szakértő azt mondta, a zöldpárt hatalmas esélyekkel indult, ám a magyar választópolgárok 1994 óta arra szavaznak, hogy ki legyen vagy ki ne legyen kormányon, nem pedig arra, hogy ki üljön be a parlamentbe. Emlékeztetett: az LMP a kampányban többször kommunikálta, hogy nem képes kormányváltásra.
Szentpéteri szerint egyébként mindig a nagy pártok kritikája, amikor a szélsőséges ideológiákat valló csoportok megerősödnek. Az elemző szerint ugyanakkor a baloldal akár már az önkormányzati választásokra változtathat ezen a helyzeten, de ahhoz az MSZP-nek meg kell újulnia, új személyekkel és kommunikációval közelítenie a választókhoz. "Az egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem ilyen baloldalra van szükség, változtatni kell" - fogalmazott Szentpéteri.

Sok szavazat van még úton
- Az egyelőre meg nem számlált voksok száma: 105 279

Külhoniak, levélben voksolók
- A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma 193 793 volt
- A voksolás napja előtt, postán és a külképviseleteken leadott levélszavazatok száma 111 265 volt
- A választás másnapján az NVI-hez érkező levélszavazatok: a külképviseletekről 18 369, az egyéni választókerületektől 4330
- A külképviseletekről tegnap még várt levélszavazatok száma 25 283
- A leadott levélszavazatok száma összesen 159 247
- Tegnapig 117 905 levélvoksot dolgoztak fel, de csak 94 ezer 712 érvényes szavazási iratot találtak
- A már megszámlált és érvényesnek bizonyult levélszavazatok száma pedig "csak" 62 972

A külföldön élő, külképviseleti szavazók
- A külképviseleti névjegyzéken szereplők száma 28 161 volt
- A külképviseleteken szavazásra megjelentek száma 24 059, a regisztráltak részvételi aránya tehát 85,43 százalék
- A legtöbben Londonban szavaztak, ott az 5371 névjegyzékbe jelentkezettből 4435-en jelentek meg

Átjelentkezők
- Az átjelentkezéssel, azaz lakhelyüktől távol szavazók száma 120 552 volt
- Részvételükről nincs hivatalos adatközlés

Forrás: NVI

Szerző

Feszült figyelem az „utolsó” urnákon

Publikálás dátuma
2014.04.09. 07:07
Külföldön tartózkodó szavazó a berlini magyar követségen, április 6-án – rajta is múlhat a kétharmad FOTÓ: MTI/BÓCSI KRISZTIÁN
Van, ahol még az ajtót is behegesztették azon az helyiségen, ahol az átjelentkezett és a külképviseleti választók voksaira váró szavazóurnát őrzik. A kétharmad sorsa ugyanis azoktól a voksoktól függ, amelyeket diplomáciai postával, a diplomáciai iratkezelés szabályainak megfelelően szállítanak haza, és kevernek bele ezekbe az urnákba.

Valamennyi országgyűlési egyéni választókerületből megérkeztek az átjelentkezéssel szavazók borítékjai a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A vasárnapi voksoláson lehetőség volt arra, hogy az a választópolgár, aki nem a lakóhelyén tartózkodott, egy másik magyarországi településen adhassa le voksát a saját lakcíme szerinti képviselőkre.

Épp ezért ezeket a voksokat el kell juttatni a választók lakóhelye szerinti választókerület meghatározott szavazókörébe. Ehhez az átjelentkezők szavazatait tartalmazó zöld színű borítékokat előbb a voksolás napján különválogatták a sima fehér, a szavazókörben lakók szavazatit tartalmazó borítékoktól, kötegelték őket, szállítóborítékba tették és eljuttatták a Nemzeti Választási Irodába (NVI). Az NVI-nél fogják ezeket a 106 egyéni választókerület szerint szortírozni.

Egyébként az első ilyen csomagok már hétfőn megérkeztek az egyéni választókerületekből az NVI-hez, 37 körzet volt ilyen gyors. Az átjelentkezők szavazatai "bevárják" a külképviseleteken leadott voksokat, és miután azokat is szétválogatták a 106 egyéni választókerület szerint az NVI-ben, eljuttatják azokat a kijelölt szavazókörökbe.

Az idevágó jogszabály szerint csütörtök éjfélig kell valamennyi külképviseleti urnának megérkeznie az NVI-hez. A külföldi szavazatokat diplomáciai postával, a diplomáciai iratkezelés szabályainak megfelelően, hitelesített, lepecsételt urnákban hozzák a külképviseleti választási bizottságok vezetői. Az NVI-ben ezután - a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenőrzésével - megvizsgálják őket, és ha sérülést találnak a csomagoláson, hitelesítésen, a bennük lévő összes szavazat érvénytelen.

Az érvényes szavazatok 106 szállítóborítékba kerülnek, és indulnak a választókerületi székhelyek polgármesteri hivatalába, ahol egy visszatartott, lezárt urna várakozik, ide keverik majd be ezeket a szavazatokat, és így lesznek aztán megállapíthatók pénteken vagy szombaton az egyéni választókerületi eredmények. Addig is országszerte fokozottan őrzik az "utolsó" szavazóurnákat. Az Index legalábbis fotókat közölt arról, ahogy a fővárosi XV. kerületben, a 12. körzetben a választási bizottság fideszes delegáltjának kérésére behegesztették az urnát rejtő terem ajtaját, amit ezután le is pecsételtek.

Itt a kormányváltók előtt a fideszes jelölt 253 szavazattal vezet 98,79 százalékos feldolgozottságnál, ám még több ezer voksot várnak, így az állás könnyen megfordulhat, és bukhat a kétharmad. Talán még ennél is kiélezettebb a helyzet a budapesti 15-ös körzetben, ahol a szocialista Kunhalmi Ágnes többször is vezetett a fideszes Kucsák László előtt, és a jelenlegi lemaradása is csak 0,04 százalék, azaz 22 szavazat.

Máshol is feszült figyelem övezi a várakozó urnákat. A szocialisták szerint például nem kaptak egyértelmű tájékoztatást Csiszár Miklóstól, Miskolc jegyzőjétől arról, hogyan és hol őrzik azt a szavazóurnát, amelyben a Miskolc 2-es egyéni választókerületének utolsó szavazatai vannak. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke és miskolci elnöke közölte: arra sem kaptak választ, hogyan gondoskodnak az urna biztonságáról. Ebben a körzetben egyébként a szavaztok 98,92 százalékos feldolgozásánál a baloldali összefogás jelöltje, Varga László vezet 14 372 szavazattal, a Fidesz jelöltje Sebestyén László 360 szavazattal van lemaradva.

Mindez jól mutatja, semmi nem dőlt el: még 16 választókörzetben nem tudni biztosan, ki nyer, a feldolgozás előtt álló szavazatok itt különösen számítanak. A még várt voksok megszámlálása után pedig, az egyéni választókerületi eredmények hivatalossá válása után tudja majd az NVB meghatározni a töredékszavazatok számát, amit a határon túlról leadott levélszavazatok eredményével kiegészítve hozzáadnak a pártlistákra adott szavazatokhoz, így lesz megállapítható az országos listás végeredmény. Minderre a törvény elég sok időt ad, legkésőbb a választást követő 19. napon kell a munkával végeznie az NVB-nek. Ráadásul csak a hivatalos eredményközlést követően kezdődnek meg a jogorvoslati idők, melyeket figyelembe véve május első napjaira lehet jogilag is végleges az eredmény.

A hét végére egyébként a határon túli választópolgárok valamennyi levélszavazata is megérkezik, most már csak egyes külképviseletekről várnak ilyen voksokat az NVI-ben. Összesen 159 247 levélszavazatot adtak le a külhoniak, erre még vasárnap is volt lehetőségük. Aznap a legtöbb levélszavazatot Gyulán adták le, összesen 2255-öt, a külképviseletek közül Kolozsvár emelkedik ki, itt csak 4817-et.

A visszaérkezett szavazási csomagokból tegnapig 117 905-öt már ellenőriztek, ezek 80 százaléka, 94 ezer 712 volt érvényes. A további körülbelül 40 ezer szavazási levélcsomagot az előzetes tervek szerint három napon belül bontják fel, ellenőrzik a személyi azonosító lapokat. Csak ezt követően bontják fel az érvényes szavazási iratokat és szkennelik be a voksokat a gyors eredmény-megállapítás érdekében. Legkésőbb április 12-re azonban az összes levélszavazatot kibontják és megszámlálják.

Már tart az uniós kampány

Már a hét eleje óta tart az aláírásgyűjtés az európai parlamenti (EP) választásra. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke elmondta: összesen 35 párt indulhat a május 25-ei voksoláson. Ahhoz, hogy valaki listát tudjon állítani, áprilisi 22-ig összesen 20 ezer aláírást kell összegyűjtenie. Az uniós választáson - miként az országgyűlésin is - már nem ajánlószelvényeket kell gyűjteniük az indulni akaró pártoknak, hanem ajánlóíveken kell megszerezniük a szükséges számú aláírást. Az EP-választás arányos rendszerben, listás szavazással történik. Két vagy több párt közös listát is állíthat. A voksolásra már meg is kezdték kiküldeni az értesítőket, melyeket legkésőbb április 14-éig postáznak. Ha valaki addig nem kapja meg, akkor a jegyzőnél jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki.

"Nem lett rasszista a fél ország"
Egyértelműen a baloldal kudarca, hogy 41 helyen lett második a jobbikos jelölt az egyéni választókerületekben - mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa szerint "ez az eredmény nem azt jelenti, hogy a fél ország rasszista lett, hanem azt, hogy a baloldali, ötpárti szövetség nem volt vonzó az emberek nagy többsége számára". Úgy vélte, kizárólag a baloldal, nem pedig az új választási rendszer vagy a kormánypárt népszerűsége az oka annak, hogy az emberek így szavaztak, hiszen a választók kínálatban gondolkodnak.
Megírtuk: a vasárnapi választás egyelőre nem végleges eredményei szerint a Fidesz 133 mandátumot nyert (több körzet "billeg", és egyetlen mandátum elvesztésével már elveszíthetik a kétharmadot - a szerk.), a baloldali választási szövetség összesen 38 mandátumot kapott, míg a Jobbik 23-at. Végül az LMP is bejutott, ők 5 képviselőt küldhetnek majd az Országgyűlésbe.
Az eredmények elemzéséből már korán kitűnt, hogy noha a Fidesz az előző választási rendszerben is nyert volna, de biztosan nem kétharmaddal. Bár a 2010-es MSZP-s eredményekhez képest a baloldal 6 százalékot javított, a magukat kormányváltónak nevezők sok esetben a baloldali fellegváraknak számító körzetekben sem tudtak győzni. Eközben a Jobbik is növelte a szavazótáborát; ugyan egyetlen egyéni választókerületben sem szerzett mandátumot, több tucat körzetben lett második a szélsőjobboldali jelölt.
Ez Szentpéteri szerint annak köszönhető, hogy miközben a baloldal semmiféle üzenettel nem tudta megszólítani a választókat, nem volt vonzó a listavezetőjük és sok helyen jelöltjeik, valamint programjuk sem, addig a Jobbik a "cuki" arcát mutatta, tehát viszonylag konszolidált kommunikációt folytatott a kampányban, egy kis cigányellenességet és valódi változásokat ígérve, ami "bejött" az embereknek.
Kérdésünkre, hogy az LMP miért nem ért el hasonló eredményeket, a szakértő azt mondta, a zöldpárt hatalmas esélyekkel indult, ám a magyar választópolgárok 1994 óta arra szavaznak, hogy ki legyen vagy ki ne legyen kormányon, nem pedig arra, hogy ki üljön be a parlamentbe. Emlékeztetett: az LMP a kampányban többször kommunikálta, hogy nem képes kormányváltásra.
Szentpéteri szerint egyébként mindig a nagy pártok kritikája, amikor a szélsőséges ideológiákat valló csoportok megerősödnek. Az elemző szerint ugyanakkor a baloldal akár már az önkormányzati választásokra változtathat ezen a helyzeten, de ahhoz az MSZP-nek meg kell újulnia, új személyekkel és kommunikációval közelítenie a választókhoz. "Az egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem ilyen baloldalra van szükség, változtatni kell" - fogalmazott Szentpéteri.

Sok szavazat van még úton
- Az egyelőre meg nem számlált voksok száma: 105 279

Külhoniak, levélben voksolók
- A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma 193 793 volt
- A voksolás napja előtt, postán és a külképviseleteken leadott levélszavazatok száma 111 265 volt
- A választás másnapján az NVI-hez érkező levélszavazatok: a külképviseletekről 18 369, az egyéni választókerületektől 4330
- A külképviseletekről tegnap még várt levélszavazatok száma 25 283
- A leadott levélszavazatok száma összesen 159 247
- Tegnapig 117 905 levélvoksot dolgoztak fel, de csak 94 ezer 712 érvényes szavazási iratot találtak
- A már megszámlált és érvényesnek bizonyult levélszavazatok száma pedig "csak" 62 972

A külföldön élő, külképviseleti szavazók
- A külképviseleti névjegyzéken szereplők száma 28 161 volt
- A külképviseleteken szavazásra megjelentek száma 24 059, a regisztráltak részvételi aránya tehát 85,43 százalék
- A legtöbben Londonban szavaztak, ott az 5371 névjegyzékbe jelentkezettből 4435-en jelentek meg

Átjelentkezők
- Az átjelentkezéssel, azaz lakhelyüktől távol szavazók száma 120 552 volt
- Részvételükről nincs hivatalos adatközlés

Forrás: NVI

Szerző