Hamis vád a bajai videóügyben

Hamis vád miatt gyanúsítottként hallgatták ki tegnap a bajai videó egyik készítőjét. Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, megerősítve a Somogyi Hírlap online kiadásában megjelenteket, az MTI-nek elmondta, a főügyészség kaposvári regionális osztálya négyrendbeli hamis vád bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki K. Gusztáv Tibort (azaz Kőrös Gusztávot - a szerk.). Ez azt jelenti, hogy négy ember volt, akit a gyanúsított hamisan vádolt bűncselekmény elkövetésével - fejtette ki. A gyanúsított a bűnösségét és a bűncselekmény elkövetését tagadta.

Megírtuk: néhány hete április 17-re, azaz a választások utánra halasztották a bajai videó ügyében folyó nyomozás határidejét, de további részleteket nem árulnak el az ügyészségen. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság tavaly decemberben adta át az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amely azóta nem adott hivatalos tájékoztatást a nyomozás állásáról.

Az újabb fejlemények ugyanakkor erősítik azokat a korábbi híreket, melyek szerint nem találta megalapozottnak a kamuvideó megrendelésére vonatkozó vádakat a nyomozóhatóság. Azaz vélhetően bebizonyosodott, hogy nem igaz Kőrös Gusztáv teóriája arról, hogy egy borsodi konferenciára rendelt volna oktatófilmet a legnagyobb ellenzéki párt sporttagozatának alelnöke. Kőrös volt ugyanis az, aki a videóbotrány kirobbanása utáni napon felszólításra kilépett a Demokratikus Koalícióból, hiszen kiderült: nemcsak részt vett a videó elkészítésében, de ő maga juttatta el azt az MSZP sporttagozatának alelnökéhez, akit később a felvétel megrendelőjeként jelölt meg.

A solti kisebbségi vezető tanúvallomásában, illetve több, ellentmondásokkal teli sajtónyilatkozatban is azt állította: a videót Király György egyfajta "oktatófilmként" kérte tőlük. Mindezzel kapcsolatban Király és Kőrös is rendőrségi hazugságvizsgálaton esett át, és noha a sporttagozat alelnöke informálisan úgy értesült, őt megerősítette a poligráfos teszt, a rendőrség máig sem hozta nyilvánosságra a vizsgálati eredményeket. Eközben ráadásul a hamisvideó botrányt megelőző, a választási csalás ügyében indult nyomozásról továbbra sincs információ.

Szerző

Bérmegállapodás helyett sztrájk lehet a BKV-nál

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:07
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Választ várnak a szakszervezetek a BKV menedzsmentjétől a holnapi tárgyaláson arra, miért rekedtek meg váratlanul a két hónapja zajló, és már a megállapodás közelébe jutott egyeztetések az idei béremelésről - mondta lapunknak a mintegy 11 ezer főt foglalkoztató közlekedési vállalat egyik legnagyobb szakszervezeti szövetségének elnöke. A VTDSZSZ kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, és ha nem történik elmozdulás, akkor tüntetésekre lehet számítani, sőt a sztrájk sem zárható ki, noha a jogszerű munkabeszüntetés lehetőségét rendkívül megnehezíti a hatályos sztrájktörvény - mondta a Népszavának Gulyás Attila elnök.

Ismertetése szerint azután jutottak holtpontra a bértárgyalások, hogy már szinte kész volt egy megállapodás-tervezet, amely várhatóan a munkáltatónak is megfelelt volna és átlagosan, év elejétől visszamenőleg mintegy 3 százalék bértömeg-növekedést jelentett volna. A gondot az okozta, hogy a tavalyi bérmegállapodás alapján a 2013-ban elért megtakarítás felét szétosztották volna a dolgozók között, ám a BKV igazgatóságának a cég jelenlegi vagyonkezelője, a BKK által delegált tagjai részben ebből az összegből akarnák fedezni az idei emelést - jelezte az érdekvédő.

Gulyás szerint nem is erről a 260 millióról folyik a vita, mert az emelést amúgy is csak félévtől adná a BKK, így járulékokkal együtt valójában kétmilliárd forintot spórolnának a dolgozókon, akiknek ez így éves szinten már csak 1,5 százalékos emelést jelentene. Az igazi ok inkább az lehet, hogy igyekeznek lefaragnia a kiadásokat, mert a csökkenő állami támogatás mellett a BKV idei tervezett működési költségéből hiányzik 6 milliárd forint. Ezt erősítette meg lapunknak Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke is, aki úgy vélte, a tavalyi bérmaradvány "beszámítása" az idei emelésbe annyit jelentene: "saját magunk finanszíroznánk a béremelésüket". A BTDSZ egyébként hasonló okok - és a ki nem adott szabadságok - miatt a szegedi közlekedési cégnél már sztrájkbizottságot alakított - tette hozzá.

A lapunk birtokába került BKV-s megállapodás-tervezet szerint egyébként a havi bruttó 350 ezer forint alatt kereső munkavállalók havi 7500 forint bérfejlesztéssel számolhatnának, továbbá kapnának egyszeri 18 000 forintot, és Erzsébet-utalványban havi 5000 forintot. Év végén pedig, ha a társaság év közbeni működése megtakarítással jár, akkor ennek terhére egyszeri 36 ezer forint juttatást is kaphatnak a dolgozók a tervezet szerint. Tavaly olyan bérmegállapodást sikerült kialkudni, amely átlagosan 5 százalékkal magasabb jövedelmet garantált áprilistól a dolgozóknak - havi bruttó 10 ezer forint bérfejlesztést, plusz havi 5 ezres étkezési utalványt -, továbbá szintén szólt az év közbeni megtakarítás szétosztásáról.

Eközben a BKV-nál működő másik - a menedzsmenttel külön kollektív munkaügyi vitát folytató - érdekképviseleti szövetség, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, Nemes Gábor bejelentette: ők már sztrájkbizottságot alakítottak a BKV-nál.

Szerző

Trendi, de kissé drága a Bubi

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:05
Kérdés, sikerül-e kellőképpen ösztönözni Budapest lakosait a biciklik használatára FOTÓ: K 2 PRESS
A BKK reményei szerint április utolsó napjaiban elindulhat a budapesti közösségi biciklis közlekedés, a Bubi  (Budapest bicikli), amely Európa legdrágább közbringarendszere lehet. Maga a kezdeményezés kitűnő és támogatandó, az infrastrukturális nehézségek és az európai viszonylatban is rendkívül magas díjszabás azonban árnyékot vethet a projekt sikerességére. 

Kisebb csúszással, április 1. helyett a hónap végétől indulhat "élesben" is a MOL Bubi közbringarendszer mint új közlekedési alternatíva Budapesten. Jelenleg a próbaüzem zajlik, ha sikeres, a közösségi közlekedéssel kombinálva gyors és hatékony lehetőséget biztosít a belvárosi közlekedés nehézségeinek - dugók, parkolás - elkerülésére. A projekt sikerességével, jövőbeli kihasználtságával kapcsolatban azonban nem kerülhetőek meg az alábbi kérdések: sikerül-e kellőképpen ösztönözni Budapest lakosait - mind az árak, mind a bicikli utak kiépítettsége, az infrastruktúra szempontjából - a biciklik használatára.

A BKK közlése szerint tisztában vannak azzal, hogy a ,,városban több kerékpáros létesítményre lenne szükség", s a "forgalomtechnikai intézkedések" (kilenc belvárosi kerületben változik a forgalmi rend: kerékpársávok lesznek, számos helyen engedélyezik a kétirányú behajtást az eddigi egyirányú utcákba) jelenleg "folyamatban vannak". Remélhetőleg ezek nagyobb része április végéig lezárul, máskülönben félő, hogy ismét egy korai átadás "kelepcéjében" találhatjuk magunkat.

A fővárosban az első ütemben összesen 76 gyűjtőállomást alakítottak ki (Budán 17, Pesten 57), valamint a Margitsziget déli részén egyet. A gyűjtőállomásokra összesen 1 100 biciklit helyez ki a BKK - az állomások és a bringák száma a kihasználtságtól függően növekedhet a jövőben.

A lopások megelőzése érdekében a kerékpárokat GPS-szel szerelték fel, és a terminálokon elhelyezett kamerákkal is igyekeznek megvédeni a bicikliket. A lopás és a rongálás minden esetben rendőrségi eljárást von maga után. A károkozó köteles megtéríteni a kárt, sőt a rendszer további használatából is kizárható. Biciklit csak személyes regisztráció (személyi igazolvány vagy más okmány bemutatása) vagy bankkártyás fizetés után lehet kivenni, tehát a rendőrség gyorsan a biciklit eltulajdonító felhasználó nyomára tud bukkanni.

A BKK 24 órás ügyfélszolgálatot üzemeltet, amelyen keresztül a felhasználó segítséget is kérhet. A kerékpárok egyébként nem kaphatnak defektet, mert a kerekek futófelülete defektmentes tömör gumi. A BKK weblapján elérhető információk szerint a projekt összköltsége több mint egymilliárd forint, amelyből mintegy 900 millió forintot az EU támogatása biztosít. Úgy tudjuk, hogy a MOL Nyrt. és a BKK között létrejött együttműködési és szponzorációs szerződés megkötését követően a MOL az éves fenntartás felét állja majd - ez évi 120 millió forintot jelent. A fenntartási költségek másik felének finanszírozásához a főváros évi 50 millió forinttal járul hozzá, a maradék 70 milliót pedig a díjakból igyekeznek majd összeszedni.

Más európai országok közbringarendszereihez viszonyítva a Bubi lesz a legdrágább: egy éves bérlet ára Brüsszelben például 32 euró (10 000 forint), Párizsban 29 euró. A budapesti éves bringabérlet ára pontosan ezek duplája, 60 euró lesz, a bérletek megfizetése mellett pedig további használati díjat is kell majd fizetni attól függően, hogy egy nap mennyi ideig szeretnénk használni a biciklit.

A szolgáltatást éves vagy féléves bérlettel, valamint 24 órás, 72 órás és 7 napos jeggyel lehet majd igénybe venni a hét minden napján 0-24 óráig. A (bérletes) használathoz előzetesen regisztrálni kell, és szerződést is kell kötni a BKK központjában, ezt követően féléves bérletet 12 500 forintért, éves bérletet pedig 18 900 forintért lehet kiváltani (érvényes BKK bérlettel 50 százalék kedvezmény jár). A regisztráció nélküli hetijegy 2 000 forintba, a 72 órás jegy 1 000 forintba a 24 órás pedig 500 forintba fog kerülni - ezekben az esetekben azonban minden alkalommal 25 000 forint (per bicikli) kauciót von le a rendszer. Az indulás időszakában néhány kedvezményt is kilátásba helyez a BKK.

A hozzáférési díjon kívül további használati díjat is kell fizetni. Egy jegy megvásárlásakor a rendszer 25 000 forintot zárol a bankkártyánkon, majd a jegy érvényességi idejének lejárta után történik az "elszámolás": a kaucióból levonják a jegy árát, valamint az első fél óra ingyenes igénybevételén túli használat díját: 60 percig 500 forint, 90 percig 1 000, és így tovább, minden fél órával 500 forinttal nő a használati díj. Ellenben ha csak fél óráig tekerünk egy biciklin, úgy nem kell használati díjat fizetni, a 25 000 forintot azonban ekkor is zárolják, és csak a jegy érvényességi idejének lejárta után kaphatjuk vissza.

Egy mindenesetre biztos, az ehhez hasonló, egészség- és környezettudatos rendszerek kiépítésénél és bevezetésénél mindenképpen fontos szempont kellene hogy legyen - a minél szélesebb körű elérhetőség érdekében - a minél alacsonyabb díjszabás, esetleg - félve kimondva - a teljes ingyenesség. Az rendben van, hogy fél óráig ingyenes, a 25 000 forint kauciót azonban ekkor is levonják. Az általános- és középiskolások, sőt, még az egyetemisták egy része sem biztos, hogy rendelkezik zárolható 25 000 forinttal a számláján.

Témák
kerékpár BuBi