Ismét alkotmányos problémákra hívták fel a figyelmet szakértők az egyéni választókerületi győzteseket is töredékszavatokkal "jutalmazó" szabályok miatt. A számításokból ugyanis egyértelmű: mintegy 740 ezer pluszszavazatra tett szert a Fidesz az úgynevezett "győztes-kompenzációval", mely nélkül a kétharmados többségtől is igen távol állna a párt.
Az úgynevezett győzteskompenzációnak köszönheti majd a Fidesz-KDNP, ha újra meglesz a kétharmados többsége a parlamentben - írja az Így írnánk mi blog, amelynek alkotmányjogász szerzői szerint a kormánypártok által bevezetett új választási rendszernek ez az egyik leginkább vitatható eleme. Emlékeztettek: e jogintézmény alkotmányossága "erősen vitatható; persze kérdés, hogy a Fideszhez lojális új alkotmánybírákkal feltöltött testület hajlandó-e egy ilyen politikai hatásokkal járó kérdésben szembemenni a kormánypártokkal".
A cikk felidézi, hogy a korábbi rendszerben csak az egyéni választókerületekben vesztes jelöltekre leadott (voltaképpen elveszett) szavazatokat számították be töredékszavazatként úgy, hogy az országos listán végül mandátumot érhettek. Ezzel szemben az új törvény szerint az első és második helyezett egyéni jelöltekre leadott szavazatok különbsége is töredékszavazatnak minősül. Ha tehát egy választókerületben a Fidesz jelöltje 10 ezer, a baloldali jelölt pedig 8 ezer szavazatot kapott, a Fidesz országos listájára is felkerül 1999 töredékszavazat. Mindez azt is jelenti, hogy míg a vasárnapi eredmények nyomán a jelenlegi állás szerint 133 képviselői helyre számíthat a Fidesz-KDNP, addig a győzteseknek járó töredékszavazatok nélkül csupán 126 helyük lenne, tehát távol állnának a kétharmados többségtől.
A jelenlegi feldolgozottsági adatokkal számolva a kormánypártnak mintegy 740 ezer töredékszavazatot hozott a győzteskompenzáció, ez csaknem a harmada annak a 2,2 milliós értéknek, amit a régi szabályokhoz hasonlóan, csak a listás szavazatok és a vesztes töredékszavazatok után kapott volna. A Fidesz-KDNP lényegében ennek az elemnek köszönheti, hogy az országos mandátumokból is a legtöbbet szerezték, enélkül ugyanis a kormánypártnak héttel kevesebb, a kormányváltóknak és a Jobbiknak 3-3, míg az LMP-nek eggyel több mandátum jutott volna. Ezzel pedig a Fidesz valóban jelentősen távol került volna a kétharmadtól.
Kattintson a táblázatra a nagyobb felbontásért!
Az Így írnánk mi blog szerzői szerint ugyanakkor a győztes-kompenzáció alkotmányossági problémáit nem is a kétharmad kérdése adja, az legfeljebb csak igazolhatja az aggályokat. Mint írták: a jogintézmény komolyan felveti a választójog egyenlőségének a sérelmét, hiszen a választók voksai a rendszeren belül nem azonos súllyal rendelkeznek. "A jogalkotónak nem kötelessége az egyéni választókerületben nem hasznosuló szavazatokra kompenzációs mechanizmust kiépíteni a választási rendszeren belül. Ha azonban úgy dönt, hogy kompenzációs elemet is a beépít a választási rendszerbe, akkor ezt alkotmányosan csak akkor teheti meg, ha a szavazatok lehetőség szerinti azonos súlyának követelményét érvényesíti" - fogalmaztak, hozzátéve: a győztes jelöltre leadott szavazatok esetében egyszerűen nincs mit kompenzálni, ez a jogintézmény a győztes jelöltekre leadott szavazatok értékét lényegében "megduplázza", amivel sérül a választójog egyenlősége.
Ám a kompenzációs rendszernek - mint az Index kiszámolta - nemcsak a győztesek jutalmazása miatt van jelentősége, hanem a billegő körzetek sorsa miatt is. Ha ugyanis a jelenleg még eldöntetlen egyéni választókerületek közül akár csak egy billegő körzet a mostani helyzethez képest átbillen, akkor a vesztes jelölt szavazatai hozzáadódnak a pártja országos listájához, és így az a párt is újabb mandátumhoz juthat. Így, ha például a legkiélezettebb fővárosi 15. választókerület baloldali jelöltjének, Kunhalmi Ágnesnek sikerül is nyerni, akkor is összejöhet a fideszes kétharmad: a kompenzáció miatt ugyanis a Fidesz egy helyet elvehet az országos listán a kormányváltóktól.
Visszavárják a támogatást
A választási eredmények jogerőssé válása után az egyéni képviselőjelölteknek, a pártoknak és jelölőszervezeteknek 15 napon belül el kell számolniuk a jelölteknek járó egymillió forintos kampánytámogatással - mondta Dancsó József. A Magyar Államkincstár elnöke kifejtette: a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint 1554 "érvényes" egyéni jelölt volt. Közülük az államkincstár állampénztári irodája 597 jelölttel kötött egyéni megállapodást, további 585 egyéni jelölt pedig pártja javára mondott le a támogatásról.
Az egyéni képviselőjelöltek az április 8-i elszámolások alapján 501 millió forintot használtak fel, míg a pártok javára felajánlott egymillió forintokból összesen 503 millió forint volt a felhasznált összeg - ismertette. Az elnök kitért arra is, hogy az egymillió forintokat a kampányidőszakban - 2014. február 15. és április 6. 19 óra között - kampánytevékenység finanszírozására, azaz választói magatartás befolyásolására alkalmas eszközökre, és meghatározott dologi kiadásokra lehetett felhasználni.
Azt a képviselőjelöltet vagy jelölőszervezetet, aki vagy amely nem a jogszabályoknak megfelelően, vagy nem határidőre számolt el, visszafizetési kötelezettség terheli majd, és a felhasznált összeg kétszeresét kell visszafizetnie. Amennyiben az egyéni képviselőjelölt nem érte el a 2 százalékot a választás során, ugyancsak visszafizetési kötelezettsége áll fenn, még pontos elszámolás esetén is. Ha a párt javára lemondott az egymillió forintról, akkor a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell a felhasznált összeget visszafizetnie.
Gyurcsányék cáfolják Fodort
Valótlanságot állít Fodor Gábor, a Demokratikus Koalíció (DK) ugyanis semmilyen formában nem kérte fel, hogy csatlakozzon a frakciójukhoz - mondta lapunknak Gréczy Zsolt. A párt szóvivője szerint nem is tervezik, hogy bármiféle ajánlatot tennének a Magyar Liberális Párt (MLP) elnökének, akivel ugyan valóban találkozott Gyurcsány Ferenc, de a beszélgetésen semmiféle felkérés nem hangzott el.
A DK elnöke ugyanis valamennyi, a kormányváltó összefogásban részt vállaló párt vezetőjével összeül, ám a frakcióalapítási szabályokról és lehetőségekről egyik ilyen találkozón sem esik szó. Fodor ezt megelőzően azt közölte az MTI-vel, hogy pártja hivatalosan tegnap kapott felkérést a DK-tól arra, hogy csatlakozzon a frakciójukhoz, de a Liberálisok ügyvivő testülete az ajánlatot nem tartja elfogadhatónak.
Egyébként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közjogi Intézetének adjunktusa szerdán az MTI-nek azt mondta: az új házszabály szerint az ellenzéki összefogás kisebb pártjai úgy sem alakíthatnak önálló frakciót, hogy a szövetség más tagjainak csatlakozását elfogadják. Vértesy László szerint ugyanis a jogszabály kiköti: országgyűlési képviselőcsoport alakítására a választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó képviselők jogosultak; frakciót legalább öt képviselő hozhat létre.
Mint mondta, amelyik önálló pártlista átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de ötnél kevesebb képviselői helyhez jutott, a házszabály alapján kedvezményesen három fővel is megalakíthatja saját frakcióját. Ezt a rendelkezést azonban - hívta fel a figyelmet az adjunktus - csupán az önálló országos listát állító pártok esetében lehet alkalmazni, a múlt vasárnapi országgyűlési választásokon induló baloldali közös pártlistánál nem.
Így véleménye szerint az MSZP-ből, az Együttből, a DK-ból, a Párbeszéd Magyarországért (PM) pártból és az MLP-ből álló baloldali szövetségnek csupán egyetlen jogi lehetősége van: közösen jogosultak a frakcióalakításra. Ennek hiányában csupán az MSZP tud önállóan frakciót alakítani.
