Új lendületet kaphat a francia kormány

Tegnap új államtitkárok kinevezését jelentette be Manuel Valls. A miniszterelnök kabinetjének kedden szavazott bizalmat a francia parlament.  A szerdai francia sajtó szinte egyöntetűen üdvözölte Manuel Valls keddi, parlament előtti beszámolóját.

A Le Parisien azt emelte ki, hogy új hangnem jellemzi a kabinetet, s Valls új lendületet adott a kormányzásnak. Elődjét, Jean-Marc Ayrault leváltott kormányfőt sokszor érte a bírálat, amely szerint túl enervált. Szintén üdvözli az új kabinetet a Less Echos gazdasági napilap, amely szerint Valls számára nem létezik tabu.

A lap cikkírója szerint az új kormány hatékony lehet a miniszterelnök energikus fellépésének köszönhetően. A Dépeche du Midi című lap szerint Valls karizmatikusabb, meggyőzőbb Ayraultnál. A Journal de la Haute-Marne úgy véli, az új kormányfő szakít Ayrault "egyhangúságával".

Nem meglepő módon csak az ellenzéki Le Figarónak nem tetszett a szocialista kormányfő parlamenti fellépése. A konzervatív lap szerint ugyanis a párizsi kormány "hollende-izálódott".

A francia parlamentben kedden 306-an támogatták az új kormányfő programját 239 ellenében. 26-an tartózkodtak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a szocialisták voksoltak igennel, hiszen a párt 291 mandátummal rendelkezik az alsóházban.

Minden bizonnyal a Zöldek is az igen gombot nyomták meg függetlenül attól, hogy Valls kormányban már nem vállaltak szerepet, s a környezetvédelmi tárcát Francois Hollande elnök volt élettársa, Ségolene Royal vette át.

Valls kinevezésétől azt reméli az államfő, hogy mélypontra került saját népszerűsége is elindul felfelé. Az új miniszterelnök székfoglaló beszédében népszerű intézkedéseket, a vállalkozók és a munkavállalók terheinek csökkentését ígérte. Ugyanezek az elemek nem újak, Francois Hollande februári beszédében is szerepeltek.

Valls azt is közölte, nem szabad leszámolni a francia szociális modellel. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy 2015-re az unió előírásainak megfelelően három százalék alá viszik az államháztartás hiányát. Valls elismerte, hazája igen nehéz gazdasági helyzetbe került.

Szerző
Frissítve: 2014.04.09. 22:23

Amerika kitart a kivégzések mellett

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:32
A kivégzőkamra a texasi Huntville-ben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Texasban egymást követik a kivégzések, csütörtökre virradóra időzítették idén a hatodik halálos ítélet végrehajtását, egy mexikói illegális bevándorló, Ramiro Hernández-Llanas kivégzését. Egy hét alatt ő volt a második, akire méreginjekció várt. Múlt héten Tommy Lynn Sellst végezték ki. A két halálraítélt hiába fellebbezett a legfelsőbb bírósághoz, kérelmüket elutasították.

Más szövetségi államok példáját követve Tommy Lynn Sells és Ramiro Hernández-Llanas védőügyvédei is azt követelték fellebbezésükben, hogy a börtön adja ki a méreginjekció gyártójának nevét, hogy ellenőrizhessék a szer megbízhatóságát.

Korábban több kivégzésnél is előfordult, hogy nem hatott elég gyorsan a méreg, s az elítélt nagy fájdalmak, hosszú agonizálás után halt meg. Ezúttal egy újtípusú pentobarbitál-keveréket készültek beadni az elítéltnek.

A texasi helyi kormányzat azért tagadta meg az információ kiadását, mivel attól tartanak, a méreginjekció gyártója ellen támadást intéznének a halálbüntetést ellenzők. Ez történt ugyanis azzal a patikával, amely az előző adag drogot szállította. A kivégzések ellen tiltakozók fenyegetései miatt a gyógyszertár visszalépett, ezért kellett a börtönnek új forrásból beszerezni a méregkeveréket.

A legfelsőbb bíróság helybenhagyta a texasi döntést, Sellst múlt csütörtökön kivégezték, a halálos koktéltól egy percen belül elaludt, 13 perc múlva halott volt. A 49 éves férfi egy 13 éves kislányt szurkált halálra.

A lány édesapja, Terry Harris végignézte a kivégzést, s azt mondta, a gyilkosnak jóval szebb halála volt, mint ahogy a lányával végzett. A gyilkosságot Sells még 1999-ben követte el, 70 másik gyilkosággal is megvádolták, de csak még egyet sikerült rábizonyítani.

Hernández-Llanas ítéletének végrehajtását egy fellebbviteli bíróság átmenetileg elhalasztotta, de utóbb mégis zöld utat adtak. Annak ellenére is, hogy a 44 éves mexikói illegális bevándorló védőügyvédei fellebbezésükben azzal érveltek, védencük nem beszámítható. Kérték, hogy a legsúlyosabb ítéletet változtassák életfogytiglanra.

Ügye tárgyalásakor, 2000-ben azonban két pszichiáter is úgy nyilatkozott, hogy a férfi nem elmebeteg, s veszélyt jelentene a társadalomra. Elítélését eleve törvényellenesnek tartják, mivel - bár az 1963-as bécsi egyezmény értelmében joga lett volna rá - nem kapott konzuli védelmet.

A mexikói bevándorló még 1997-ben megölte munkaadóját, megerőszakolta annak feleségét. A vérrel borított férfi nem menekült el, gyanútlanul aludt a nő ágyában, amikor letartóztatták. Az elmebetegségre hivatkozó fellebbezést a kegyelmi kérvények ügyében döntő texasi bírói tanács 7:0 arányban, egyhangúan elutasította. A kivégzésre közép-európai idő szerint éjjel 1 órakor, lapzártánk után kerülhetett sor a texasi Huntville börtönében.

Texas mindig is élen járt a halálos ítéletek végrehajtásában, összességében azonban csökken a kivégzések száma az Egyesült Államokban. Tavaly Amerika-szerte 39 embert végeztek ki, tíz százalékkal kevesebbet, mint 2012-ben. Az elmúlt két évtizedben másodszor fordult elő, hogy a kivégzések száma 40 alá esett.

Arra azonban nem lehet számítani, hogy közeljövőben eltörölnék a legsúlyosabb büntetést az amerikaiak. Továbbra is 32 államban engedélyezik a kivégzéseket, 2013-ban a legtöbb kivégzésre Texasban (16) és Floridában (7) került sor. Amerika börtöneiben több mint 3100 halálraítélt várakozik a siralomházban - sokszor évtizedekig.

Az államok a halálos ítéletek alig 2 százalékát hajtják végre ténylegesen. A legfelsőbb bíróság 1977-ben engedélyezte újra a halálbüntetést, s szakértők szerint nem valószínű, hogy a kilenc tagú taláros testület belátható időn belül újra foglalkozna a kérdéssel.

Míg korábban a villamosszék volt a legelterjedtebb, 1976 óta a méreginjekciós ítélet-végrehajtás vált általánossá. Néhány államban több módszert is alkalmaznak. A Wikipedia összesítése szerint 1976 és 2013 között 1362 kivégzést hajtottak végre, 1187-et méreginjekcióval. 158 embert ültettek villamosszékbe, 11-et gázzal végeztek ki, 3 akasztás, 3 golyó általi halál szerepel még a statisztikában.

Nemzetközi testületek, emberi jogi szervezetek bírálják az Egyesült Államokat, amiért továbbra is ragaszkodik a legsúlyosabb büntetéshez. Tavaly amiatt is visszaesett a kivégzések száma, mivel európai gyógyszergyártók - köztük a dán Lundbeck - megtiltották, hogy termékeiket amerikai börtönökben az ítélet végrehajtáshoz felhasználják.

Több amerikai állam ezért kénytelen volt új beszállítókat keresni, a nagy nemzetközi cégek termékei helyett helyi patikák által kotyvasztott drogkoktélokat bevetni - derítette ki tavaly a CNN egy tényfeltáró riportere.

Missouriban propofolt használtak a kivégzéseknél, de az állam kormányzója ezt leállíttatta, mivel az Európai Unió azzal fenyegetett, hogy altatási célra sem hajlandó többé ezt az anyagot Missouriba szállítani. Azóta ott is átálltak a pentobarbitálra.

Több emberi jogi szervezet és a halálos ítéletek betiltásáért küzdő csoport az amerikai gyógyszerészek szövetségéhez fordult, hogy tiltsák meg tagjaiknak a kivégzésekben való részvételt. A büntetés-végrehajtó intézetek egyre nehezebben tudják a drogokat beszerezni, a kivégzések tavalyi visszaesése részbe erre is vezethető vissza.

Több államban indultak perek, amelyekben az elítéltek a méreginjekciós kivégzéshez használt gyógyszerek eredetének nyilvánosságra hozását követelték. Az Amnesty International szerint a patikák feladata az élet és az egészség védelme, a halálos ítéletek végrehajtásában segédkezni éppen ennek az ellentéte.

A gyógyszerészek szövetsége egyelőre nem készül lépni az ügyben, de az altatóorvosok szervezete például már kimondta, hogy nem kap működési engedélyt az, aki kivégzéseknél segédkezik.

Szerző

Csatát nyert Orbán, de meghátrált

Publikálás dátuma
2014.04.10. 07:30
Tőkés Lászlót, a korábbi kedvencet is feláldozta Orbán Viktor FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Változni látszik Orbán Viktor és a határon túli magyar pártok viszonya. Nemrég még annak ellenére, hogy a külhoni magyarság körében hosszú idő óta a "nemzet miniszterelnöke" és pártja a kedvenc, a határon túli magyar pártok és az Orbán vezette Fidesz kapcsolata nem volt felhőtlen. A vasárnapi választási eredményvárón azonban már a Bálnában izgult majd mindegyik külhoni magyar vezető. Mi változott? Ki tette le a fegyvert? Ki győzött le vagy győzött meg kit? Vagy ez még csak az első félidő vége?

A mérkőzésnek még nincs vége

Magyari Nándor László szociológus-politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára népszerű blogján, a systemcritic.blogspot.ro-n hétről-hétre mélyrehatóan elemzi a romániai magyar, a román és a magyar politikát. 

A magyar választásokról írt, Ahol Mutyi van, ott mutyi van című írásában felteszi a kérdést: demokratikus-e még egyáltalán a magyar politikai rendszer?A kolozsvári szakembert arról kérdeztük, további lépések nélkül fenntartható-e hosszú távon az Orbán-varázs a határon túli magyarok körében? 

- Az hogy az erdélyi szavazók ilyen arányban a Fideszre voksoltak nem meglepetés, az viszont igen, hogy ilyen kevesen. Minek tulajdonítja ezt?

- Én a választások eredményeinek értelmezésekor abból indulok ki, hogy azok nem a demokratikus folyamat, hanem a lassan mindenre kiterjedő mutyi részét képezték, ahogy a vezér mondja egyfajta utólagos legitimálása történt meg az eddigi politikának, így hát folytatják azt. Ebbe a képbe szervesen simul bele a határon túli magyarok "hálaszavazata", a megkönnyített kettős állampolgárságért.

Az alacsony részvételi arány mögött több tényező állhat, én a következőket említeném: az általános érdektelenség mellett a magyar kormány(ok) működése nem befolyásolja közvetlenül az itteniek életét; aztán bizonyára sokakban felmerültek a következményekkel, a felelősséggel kapcsolatos kérdések - paradox módon ez növelte a fidesz-szavazatok arányát, hiszen a távol maradók nagy valószínűséggel nem az ő táborukból kerültek ki; aztán nem utolsó sorban az eljárás (regisztráció, levélben szavazás) szokatlan és macerás volt számukra.

- Előzetesen jóval nagyobbra becsülték a Jobbik határon túli, erdélyi támogatottságát. Főleg a Székelyföldön. Mi tartja távol még az erdélyi magyar radikálisokat is a Jobbiktól?

- Nem vitás, hogy a magyarországi pártok közül a Fidesz beágyazottsága a legerősebb Erdély-szerte, a Jobbik csak az utóbbi időben jelent meg és kezdett kampányolni, nem sok sikerrel. Aztán még a legradikálisabbak sem gondolták, hogy kormánytényezővé lehet a szélsőséges párt. És persze Erdélyben szélsőségesnek lenni, a nemzeti, sőt etnonacionalista retorikáért rajongani még mindig mérsékeltebb formákban, és hangnemben szokás, mint ahogy a Jobbik retorikája teszi.

- Eléggé furcsa módon zajlott az erdélyi szavazás - úton, útfélen, pártok, egyházak segítségével töltögették a szavazólapokat ténylegesen a nyílt utcán is. Senkinek nem volt ez ellen semmi kifogása?

- Nem, az emberek nem túl érzékenyek a demokratikus folyamatok tisztaságára, főként, ha a rendellenességek abba az irányba mennek, amit maguk is támogatnak. Aztán zavaros az is, hogy a magyar törvényi előírásoknak miféle hatása is lehet itt, ki szerezhetne érvényt azoknak?

- Változni látszik az RMDSZ és a Fidesz viszonya is. Véleménye szerint ennek mi az oka? Orbán Viktor győzte le végül az RMDSZ-t, vagy az RMDSZ késztette fegyverletételre Orbánt?

- A Fidesz-RMDSZ viszonyát mindenekelőtt az utóbbi kormányzati pozíciója befolyásolja, az RMDSZ "tárgyalási pozíciója" ugyanis sokkal jobb a kormányba lépést követően, mint korábban, de arról nem beszélnék, hogy egyelőre bárki legyőzött volna bárkit, futballzsargonban: a mérkőzésnek még nincs vége.

- Várható-e változás az elkövetkező négy évben az Orbán-kormány és külhoni magyar közösségek viszonyában?

- Semmi kétség afelől, hogy a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" folytatódni fog, sőt a beavatkozó politika, a szelektív támogatási rendszer bebetonozódhat. A regnáló vezér közismert politikai attitűdje mellett nem lesz könnyű visszatérni egy másik típusú határon túli politikához, főként nem olyanhoz, ahol a határon túli magyarok szervezetei partnerek és nem kliensek.

- A kettős állampolgárság varázsa még kitart vagy szükség lesz újabb szimbolikus ajándékra ahhoz, hogy ez a potenciális szavazótábor ne pártoljon el a magyar jobboldaltól?

- A szavazótábor (az alacsony részvételi arány miatt is) mérete alig becsülhető, és elkötelezettsége is ingatag, könnyen szétporlik, nincs ami egyben tartsa, ezért további szimbolikus és/vagy pragmatikus engedményekre lesz szükség a fidelizálásához.

Szerző