A legveszélyesebb utak

Mintegy 3000 kilométernyi magyarországi közútszakasz baleseti kockázatát mérik fel, elemzik és tesznek javaslatot forgalomtechnikai beavatkozásokra az uniós finanszírozású SENSoR projekt keretében. A nemzetközileg elfogadott és szabványosított módszertan 90 országban és 650 ezer kilométer felmérésével bizonyította eredményességét. A legveszélyesebb főút ma továbbra is a 4-es számú, itt történik a legtöbb halálos kimenetelű közlekedési baleset.

Az uniós finanszírozású SENSoR (South East Neighbourhood Safe Routes - Biztonságos utak a dél-kelet-európai régióban) projekt keretében mintegy 3000 kilométernyi magyarországi közútszakasz baleseti kockázatát mérik fel és elemzik.

A programban tudományos alapon határozható meg, hogy melyek a közúthálózat legveszélyesebb részei. A módszertan csillagokkal minősíti a közutak biztonságát, 5 csillagos besorolást csak a legbiztonságosabb út kaphat. Az összeállítás célja, hogy bemutassák: hol a legkockázatosabb autóba ülni, hogy felhívják a közlekedők figyelmét azokra az útszakaszokra, kereszteződésekre, ahol a leggyakrabban fordulnak elő halálos balesetek.

A hazai utak veszélyességi térképe már elkészült, ennek alapján tesz javaslatokat a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) közreműködésével létrehozott szakértői csoport a közlekedés biztonságát fokozó intézkedésekre. Ilyen például a szalagkorlátok telepítése, iskolai gyalogátkelők bevezetése vagy az út menti akadályok, fák, oszlopok megszüntetése. E forgalomtechnikai beavatkozások közös vonása, hogy általuk a lehető legkisebb beruházási költséggel a legnagyobb baleseti kockázatcsökkenés érhető el.

A rendőrségi adatok alapján a baleseti statisztikák évről évre ugyan javulnak, ám a kedvező folyamat ellenére évek óta ugyanazok az utak számítanak a legveszélyesebbnek - mondta érdeklődésünkre Sipos Tibor, a KTI projektvezetője. A fővárostól - Cegléden, Szolnokon, Karcagon, Debrecenen át - a záhonyi határátkelőig vezető 4-es számú főút évek óta vezeti a legveszélyesebb utak listáját. Évente mintegy 25-30 halálos, vagy súlyos kimenetelű baleset történik ezen a szakaszon. A legnagyobb problémát a nagyszámú román, moldáv, kamionost előzni szándékozó, gyorsabban haladó, türelmetlen személyautók okozzák - közölte Gégényi István, közlekedésbiztonsági szaktanácsadó.

A második legveszélyesebb a 6-os főút (Budapest-Százhalombatta-Dunaújváros-Paks- Pécs-Barcs). Annak ellenére, hogy megépült a vele párhuzamos M6-os sztráda, nem sikerült a baleseteket jelentősen visszaszorítani, vélhetően azért, mert az autópálya melletti településeken élők továbbra is a 6-os főúton közlekednek, hogy ne kelljen útdíjat fizetniük. Szintén kivívta a veszélyes elnevezést az M7-es sztrádát a 6-os úttal, Marcalin, Nagyatádon és Barcson keresztül összekötő 68-as út, ám alig marad el attól a 2-es út - hangsúlyozta Gégényi István.

,,Halálutak" a nagyvilágban

Ha kitekintünk a világba, jónéhány halálút híresült el. Köztük is az első az El Camino de la Muerte-nek, magyarul a "Halál útjának" nevezett 60 kilométeres szakasz, amely a bolíviai fővárosból, La Pazból vezet Corioco városába. Mindkét irányban járnak az autók, ám az út csupán három méter széles, és nincs védőkorlát, így egy kis figyelmetlenségnek 600 méteres zuhanás lehet a következménye.

Az út ezrek életét követelte már, amit az út mentén sorjázó keresztek jelölnek. Egy másik hírhedt "útgyilkos" a világ legmagasabban fekvő betonútja a pakisztáni Abbottabadtól a kínai Kashgar városáig fut. Monszunesők, földcsuszamlások, erős havazás és magaslati betegségek nehezítik az utazást. Említést érdemel még a Stelvio-hágó, ami az olaszországi Lombardiát köti össze Ausztriával, ahol mintegy félszáz hajtűkanyarral kell megküzdeniük.