Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy Szlovákiához hasonlóan nagy tételben gázt szállítson Ukrajnának. Országunk ugyanis a paksi atomerőmű bővítésére kötött, hazánkra nézve erősen hátrányos szerződés miatt még északi szomszédunknál is jobban ki van szolgáltatva Moszkvának - nyilatkozták lapunknak iparági szakértők.
A műszaki feltételek adottak ahhoz, hogy földgázt juttassunk az ukrán hálózatba, amely hozzávetőleg egy hete nem fogad be orosz gázt. Kijev csak az európai tranzit mennyiséget engedi be, saját tározói feltöltését szünetelteti. Az Ausztria felől Magyarországra érkező úgynevezett HAG vezeték pedig "alibit" is szolgáltathat arra, hogy papíron Nyugat Európából származó gázt exportáljunk Ukrajnába.
Az orosz Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződésünk ugyanis tiltja, hogy az Oroszországból Ukrajnán át importált gázt harmadik félnek - akár az ukránoknak is - értékesítsük. Hivatalosan ezért utazott az eddig általunk Ukrajnának átadott a gáz papíron az osztrák határtól a magyar-ukrán határig, a beregdaróci kompresszor állomásig. Miközben a gyakorlatban - állítják meg nem erősített források - az Ukrajnából beérkező orosz gáz egy részét fordítottuk vissza a határnál. Magyarországról Ukrajna 2013 áprilisa óta összesen 1,127 milliárd köbméter gázt importált, majd decemberben ez a mennyiség a visszaszállítások miatt 93,8 millió köbméterre esett vissza.
Deák András György, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa úgy véli, hogy csak olyan kereskedőknek érdemes gázt exportálniuk Ukrajnába, amelyek nem törekszenek hosszú távú, kiegyensúlyozott kapcsoltra az Gazprommal. Az orosz állami gázkerekedő társaság ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy az általa exportált gázt úgynevezett reverz szállítások keretében visszapumpálják az ukránoknak. Így a Gazprom bizonyosan megtorolja, ha kiderül egy ilyen üzlet. (Magyarország Gazpommal kötött hosszú távú gázszállítási megállapodása jövőre jár le, így azt újra kell tárgyalnia a kormányzatnak - hacsak a paksi bővítési ügylet keretében titokban már meg nem tette.)
A szakértő megjegyezte, eddig Magyarország - csakúgy mint Szlovákia - hivatalosan a német RWE energetikai konszerntől vásárolt gázt adta át az ukrán félnek. Az RWE-nek azonban már nem volt mit vesztenie, mert korábban is rossz viszonyban volt a Gazprommal. Feltehetően a magyar gázkereskedelem kulcsszereplőjévé előlépett állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. - amely a paksi atomerőmű fejlesztés gazdája is - ugyancsak szemben találná magát az orosz gázipari óriásvállalattal, ha beszállna a reverz szállításokba, amelyeket egyébként erősen támogat az ukrán-orosz területi vitában Kijev mellett álló Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok is.
Elemzők úgy látják, a magyar kormány nemcsak a reverz szállításokat szorgalmazó EU, illetve USA és az azokat rosszalló Gazprom, továbbá a paksi építkezést tíz milliárd eurós kölcsönnel finanszírozó orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank szorításában vergődik. Magyarországot helyzetét ugyanis tovább nehezíti, hogy szinte üresek az összesen mintegy 4,2 milliárd köbméter kapacitású kereskedelmi gáztárolók. Azok feltöltöttségi szintje nem éri el a tíz százalékot. Így potenciális ellátási gondokat felismerve a betárolást - legalábbis szavakban - már márciusban elkezdte a kormányzat, a szokásos május végi időpont helyett. A tárolók feltöltése pedig, a gazigények kiszolgálása mellett hozzávetőleg 3,5-4 hónapig leköti szinte az összes import kapacitást. Így Ukrajnának legfeljebb jelképes mennyiséget exportálhatunk. ( Az Orbán Viktor miniszterelnök által a napokban felavatott magyar-szlovák gázvezeték a valóságban csak jövőre lesz működőképes. Így nem növeli a behozatali kapacitásunkat.)