A romló üzleti környezet, néhány ágazat túlzott megadóztatása is akadályozta a magyar nemzeti össztermék (GDP) növekedését - állapította meg márciusban kiadott jelentésében az Európai Bizottság. Brüsszel szerint ez a legfontosabb oka hazánk makrogazdasági egyensúlytalanságainak. Ennek legfontosabb elemei a negatív nemzetközi befektetési pozíció, az exportteljesítmény csökkenése, valamint a magánszektor és az állami szektor magas szintű eladósodottsága egy amúgy is törékeny pénzügyi szektorban. Néhány területen határozott szakpolitikai döntésekre van szükség. Kérdés azonban, hogy a kormány mennyire veszi fontolóra a brüsszeli figyelmeztetéseket a választások után. A korábbi ajánlásokat ugyanis javarészt lesöpörte az asztalról a második Orbán-kabinet.
Ne csak a devizásokat mentsék!
Bár néhány jel arra mutat, hogy a magánszektorban megállt a hitelállomány csökkentése, a fizetésképtelen adósok száma, a háztartások magas havi törlesztési terhe és az üzleti bizonytalanság miatt pangó lakáspiac továbbra is sebezhetővé teszi hazánk gazdaságát. A nem teljesítő hitelek magas aránya és a bankszektorra nehezedő magas adók és egyéb szabályozási terhek miatt a bankok nincsenek kellőképpen ösztönözve arra, hogy több hitelt nyújtsanak, vagy e téren kezdeményezők legyenek - véli az Európai Bizottság.
A korábbi devizahiteles-mentések, a nem megfelelően célzott csomagok felesleges terheket róttak a bankszektorra, és ezzel hátráltatták a növekedést. Ilyen volt például a végtörlesztés. Célszerű lenne tehát, hogy a kormány kifejezetten a fizetésképtelen hitelesekre összpontosítson. Emellett a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat úgy mérsékelhetők, hogy a kormány az adósmentéssel egyidejüleg csökkenti a pénzügyi szektor adóterheit. Mintha hasonló álláspont rajzolódna ki a kormánypárt képviselőinek elmúlt napokban tett nyilatkozataiból is.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal fidesz frakcióvezető is kijelentette, hogy a bankadó marad, de éreztették, hogy a részletszabályairól lehet tárgyalni, ha a pénzintézetek segítenek az adósokon. Brüsszel azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a forinthitelek bedőlési aránya hasonlóan magas a devizahitelekéhez és ezek is gondot jelentenek a bankok portfólióiban. Az EB emellett emlékeztet arra is, hogy az egymást követő adósmentő intézkedések morális kockázattal járnak, növelik a nem teljesítő hitelek arányát. Ezért Brüsszel szerint, ha lesz új mentőcsomag, a kormánynak hangsúlyoznia kellene, hogy nem lesz több adósmentés.
Kulcskérdés a növekedés
Az Európai Bizottság szerint a feltárt egyensúlyhiányok leginkább arra vezethetők vissza, hogy Magyarországnak alacsony a növekedési képessége. Brüsszel szerint a bankok működési környezetét javítaná egy kiszámíthatóbb és a versenyképességet segítő gazdaságpolitika. És segítené a kilábalást ha ennek összeállításakor, legalább a fő lépésekről konzultálna a kabinet az érintettekkel. Egy stabil környezetben ugyanis a bankok bátrabban hitelezhetnének, hiszen világosan látnák a beruházások megtérülését, s ezzel máris alapvetően javulhatna az ország növekedési potenciálja.
Emellett elengedhetetlen, hogy a költségvetési konszolidációt, kiigazítást is a növekedés szolgálatába állítsa a kormány. Ez Brüsszel tolmácsolásában annyit tesz, hogy a három százalék alatti GDP arányos hiányt sokkal inkább a kiadások csökkentésével érdemes elérni, ezzel párhuzamosan pedig a kiválasztott ágazatok túladóztatását is fontos lenne csökkenteni.
Katona Tamás, korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár lapunknak rámutatott: a második Orbán-kormány négy éve alatt hazánk jelentősen leszakadt a régió többi országától. A reális várakozásoknál mintegy 3000 milliárd forinttal kevesebb értéket állított elő a magyar nemzetgazdaság négy év alatt, vagyis mintegy 11 százalék hiányzik a GDP-ből. Katona szerint bár a Fidesz az előző ciklus elején a növekedést határozta meg legfőbb célként, valójában a tulajdonviszonyok erőszakos államosításának szentelték az időt.
A valódi, növekedésbarát költségvetési konszolidációt halogatja a magyar kormány. A tavalyi kedvező adat után idén már a GDP 2,9 százaléka lehet a hiány - állapította meg legutóbbi, fiskális helyzetet érintő elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ilyenformán az államadósság sem csökkenhet számottevő mértékben: az alacsony növekedési ütem, a három százalék körüli hiány ezt nem teszi lehetővé. Az IMF szerint a költségvetési hiány 2019-re 2,7 százalék körül állhat, az államadósság pedig a GDP 78,4 százalékán áll majd. Hazánkkal ellentétben a régió más országai az IMF szerint képesek lehetnek érdemi adósságcsökkentésre, Lengyelország például 54-ről 45 százalékra. Mindez azt mutatja, hogy nem leszünk képesek csökkenteni leszakadásunkat a régiós országoktól.
A valutaalap pénzügyi stabilitásról szóló jelentés szerint az amerikai monetáris politika szigorodása, a pénznyomda folyamatos szűkítése a feltörekvő országok kötvényeinek hozamemelkedését hozza. A legnagyobb kihívás ebben az időszakban az, hogyan állhat át a gazdaság a relatív pénzbőség által hajtott növekedésből növekedés- és beruházás vezérelte működésre.
Az IMF álláspontja a növekedésbarát költségvetési konszolidációról, nagyjából megegyezik az EB jelentésében javasoltakkal: ők is a kiadások csökkentésében és racionalizálásában látják a megoldást. A nemzetközi példák az IMF szerint azt mutatják, hogy a decentralizáció, a verseny serkentése az oktatásban és az egészségügyben a járható út.
A GDP potenciális növekedése jelenleg egy százalék körül lehet, szemben a kormány által célként kitűzött három százalékkal. Mellár Tamás közgazdász a VS.hu-nak adott interjújában kifejtette, a választások előtt a kormány azt az illúziós keltette a lakosságban, hogy valóban rendbehozták a gazdaságot, alacsony az infláció, csökken a rezsi. Ezzel szemben felélt háromezer milliárd forintot az állam, a beruházások pedig elmaradtak. Persze lehet mesterségesen bővíteni 2-3 évig, de valamikor mindenképp kipukkan a lufi - összegezte a kutató.
Versenyképesebb export
Úgy tűnik, a gépjárműgyártási ágazatban a közvetlen külföldi befektetések legutóbbi növekedése önmagában az Európai Bizottség szerint sem elegendő a versenyképesség jelentős fellendítésére, mivel az exportágazaton belüli javulás nem elég széleskörű. Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával növelhető lenne az export teljesítménye, ez ugyanis szélesenbb körben ösztönözné az exportra termelő vállalkozások beruházásait. Az export esetében növelni kellene a hozzáadott értéket: ehhez innovációra, a kutatás-fejlesztés támogatására, a vállalkozások és az egyetemek közötti kooperáció fokozására valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozási feltételeinek javítására lenne szükség.
Visszaesett beruházások
A beruházási ráta Magyarországon 2012-re a GDP 22 százalékáról 17,5 százalékára esett vissza. 2009 óta tartó zuhanás a feldolgozóipar kivételével a gazdaság minden ágazatát érintette. A feldolgozóiparban 2011-2012-ben váltott emelkedésbe a beruházási ráta, ugyanis ekkorra "értek be" a nagy autóipari projektek, amelyekről azonban évekkel korábban született döntés. Ugyanakkor a beruházások visszaesése különösen szembeötlő volt azokban az ágazatokban, amelyekben a kormány jelentős többletterheket vezetett be az utóbbi években: például a beruházások nominálértéke az energiaágazatban a rezsicsökkentés révén 40 százalékkal, a pénzügyi ágazatban a különadóknak köszönhetően 23 százalékkal esett vissza a 2010-2012 közötti időszakban. A beruházások visszaeséséhez leginkább az ingatlanszektor járult hozzá, ami az ingatlanpiac lakásépítési és professzionális bérleti szolgáltatási részének összeomlására vezethető vissza.
Stagnáló államadósság
Az elmúlt négy évben a kormány zászlajára tűzte az államadósság csökkentését, lényegében azonban 2009 óta a GDP 80 százaléka körül stagnál a ráta. Annak ellenére, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések jelentős részét adósságcsökkentésre fordította a kabinet. A külső adósság csökkentése iránti elkötelezettségét akarta kifejezni a kabinet azzal, hogy alkotmányban rögzítette a kötelező csökkentést. Ennek a szabálynak azonban a második Orbán-kabinet is csak különböző trükkökkel volt képes megfelelni az elmúlt év végén. A kormány jogfelfogását jól mutatja, hogy miként mérséklődött valójában a múlt év végén a bruttó államadósság az egy évvel korábbihoz képest - véli Katona Tamás. A tavalyi államháztartási folyamatok a volt pénzügyminisztériumi államtitkár szerint világosan mutatták, hogy az államadósság nincs csökkenő pályán.
Ezt a problémát a kormány jelentős kreativitással hidalta át, és az év végét közvetlenül megelőző napokban mesterségesen leszorította az államadósság szintjét. Ennek egyik eleme volt az államháztartás napi működéséhez szükséges forrásokat jelentő kincstári egységes számla egyenlegének minimumra szorítása. A magánnyugdíj-pénztári vagyon erőszakos államosításával létrehozott nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap gyakorlatilag közel háromezer milliárd forintot elérő forrást rendelt kormányzati rendelkezés alá, amelyet folyamatosan vontak be az elmúlt években az államháztartás finanszírozásába. A tavalyi utolsó negyedévre már csupán 160 milliárd forint maradt, melyet az év végén teljes egészében felhasználtak. Emellett az év utolsó napjaiban két - részben állami tulajdonú - cég a birtokában lévő állampapírok egy részét néhány napra visszaadta az Államadósság Kezelő Központnak, így ezek nem szerepeltek adósságot jelentő tételként a könyvekben.
A választásokra tehát a kormány látszólag jó mutatókat produkált: a költségvetési hiány alacsony, az államadósság csökkent, a növekedés beindult. A felszín alatt azonban számos egyensúlytalanság feszül a magyar gazdaságban. A strukturális reformoknak csak egy részét hajtotta végre a kabinet, a költségvetést csak a növekedést gátló különadók tartják egyensúlyban, az államadósság csak trükkökkel csökkent, a növekedés pedig jócskán elmarad attól a szinttől, amely konvergenciát és államadósság-csökkentést eredményezne.
Az Európai Bizottság főbb megállapításai
- A háztartások és a vállalkozások eladósodottsága továbbra is az egyik legsérülékenyebb pont. A magánszektor hitelállománya öt éve folyamatosan leépül, ez a hitelek iránti kereslet és a hitelkínálat együttes eredménye.
- A pénzügyi ágazat helyzete továbbra is aggasztó.
- Bár többletet mutat a folyó fizetési mérleg, ez nagyrészt a visszafogott belső keresletnek és a beáramló uniós támogatásoknak köszönhető. Az elmúlt hat évben az exportpiaci részesedésünk 16 százalékkal esett vissza, a versenytársaknál sokkal nagyobb mértékben.
- Súlyos aggodalomra ad okot a jelentősen negatív nettó nemzetközi befektetési szint.
- Az államadósság 2009 óta a GDP 80 százaléka körül stagnál, a kamatterhek és az adósságmegújítási igény magas.
- Az egyensúlyhiány gyorsabb csökkenését hátráltatja a viszonylag alacsony növekedési potenciál.
- A növekedést az elmúlt években hátráltatta az adósság-leépítés, de hátrányosan hatnak az ágazati különadók is.
- Indokolt lenne egy kiszámíthatóbb, versenyképesség-orientáltabb gazdaságpolitika.
- A költségvetési kiigazításokat lehetne növekedésbarátabbá tenni: például a túladóztatott szektorok adócsökkentésével, és a kiadások visszafogásával.