Két pokolgép robbant szerdán Szíria harmadik legnagyobb városában, Homszban. Legalább 25 ember életét vesztette, s több mint százan megsebesültek. A merényletet a város alavita negyedében hajtották végre, ezen valláscsoporthoz tartozik Bassár el-Aszad szíriai elnök és kormányának többsége. A támadás során életét vesztette a Sana szíriai állami hírügynökség fotóriportere is. Az áldozatok között nők és gyermekek voltak.
A német hadsereg is részt vesz a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésében, a Bundestag év végéig adott erre felhatalmazást. Egy fregatt és 300 német katona vesz részt a műveletben: biztosítják a speciálisan kialakított Cape Ray nevű amerikai hadihajót, melyen a vegyi arzenált hatástalanítják majd, illetve a semlegesítés során keletkező, ipari hulladékszerű anyagok megsemmisítésében is közreműködnek.
Damaszkusz tavaly egyezett bele, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) és az ENSZ égisze alatt semlegesítsék a mintegy 1300 tonna vegyifegyver-készletet. Eddig 12 ilyen szállítmány hagyta el Szíriát. A munkálatoknak a tervek szerint június végéig kéne befejeződniük.
Az ENSZ jelentése szerint tavaly augusztusban vélhetően szarin ideggázt vetettek be Damaszkusz külvárosában, több száz ember halálát okozva. A beszámoló arra nem tért ki, hogy ki vetett be mérgesgázt, a polgárháborúban szemben álló felek pedig egymásra mutogattak. Az ellenzék múlt héten ismét azzal vádolta meg a rezsimet, hogy vegyi fegyvert vetett be ellenük. Szíria ENSZ-nagykövete szerint a "terroristák" követték el a támadást, hogy így márthassák be a kormányzatot. Izrael nem hivatalosan ugyan, de azt közölte, nem halálos, úgynevezett semlegesítő vegyi fegyvert vetettek be Szíriában.
Az ilyen és ehhez hasonló támadások mindennapossá váltak Szíriában. A polgárháború több mint három éve sújtja az ott élőket. Több kisgyermek nem is tudhatja, milyen békében élni. Egyik közülük, Asraf, a "konfliktus gyermeke" 2011. március 15-én született, amikor Szíriát is elérte az arab tavasz szele, tömegtüntetések robbantak ki, melyek aztán országossá dagadtak, polgárháborúvá terebélyesedve.
Asraf hetedik gyermekként érkezett a családba. Napjaikat a négy fal között kellett tölteniük, természetessé vált számukra a robbantások, lövöldözések zaja. Amikor Asraf másfél éves volt, nagynénjét, nagybátyját és unokatestvérét meggyilkolták, miközben ő mellettük aludt a kiságyban. A család, a további támadásoktól félve, azonnal csomagolni kezdett.
Azt a házat hagyták hátra, melyet Asraf nagybátyja és édesapja saját kezével épített. Nem sokkal távozásuk után az épületet romba döntötték. A család Libanon keleti részén, a Bekaa-völgyben
telepedett le. Jelenleg vászon és műanyag sátorból, fémlapokból tákolt vityillóban élnek, a sár ellen az ENSZ menekültügyi hivatalától kapott matracokkal és takarókkal védekeznek.
Új kihívásokkal néznek szembe, mint például hogyan akadályozzák meg, hogy rágcsálók martalékává váljon élelmük. A napi rutin már nem a túlélésről szól, habár Asraf még összerezzen, felriad minden hirtelen hangos zajra, az orvosok szerint ez idővel elmúlik majd.
A 4,5 millió fős Libanonba a közelmúltban érkezett meg az egymilliomodik szíriai menekült, az arab ország népességének már majdnem negyedét teszik ki a polgárháború miatt távozásra kényszerültek. A 19 éves Jahija saját szülővárosában, Homszban szorult csapdába a harcok miatt, két éven keresztül várta a lehetőséget, mígnem év elején a segélyszervezetek segítségével sikerült kijutnia a front kellős közepéről.
Édesanyjával és két húgával március 8-án lépték át a határt, múlt héten regisztrált a fiú az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tripoli irodájában. Libanon a modern történelem legnagyobb menekültáradatával találta magát szembe, sehol a világon nem élnek ennyien menekülttáborokban, mint a Szíriával szomszédos országban.
2012 áprilisában még csupán 18 ezer szíriai menekültet regisztráltak, egy évvel később, 2013 tavaszán ez a szám 356 ezerre nőtt, idén pedig elérte az egymilliót. Naponta legalább 2500 menekült lépi át a határt, s a regisztrált menekülteken kívül még több százezren lehetnek, akik Libanonban keresnek menedéket.
Az ENSZ becslése szerint a 22 millió fős lakossággal rendelkező Szíriában legalább 6,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására az országon belül, s további 2,5 millióan menekültek külföldre: Libanon mellett főként Törökország és Jordánia küzd az áradattal. A Világbank becslései szerint a szíriai konfliktus Libanonnak tavaly 2,5 milliárd dollár veszteséget okozott, az idei év végéig akár 170 ezerrel nőhet a szegénységben élők száma.
Szíriában már 3,5 millió ember él olyan, a háború által elzárt településen, ahová segélyszállítmányok sem érkeznek.Legalább 180 ezren lehetnek, akiket maga a kormányzat tart blokád alatt, így sem élelmiszerhez, sem gyógyszerekhez nem jutnak. Csaknem öt hónap telt el azóta, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter kinyilvánította, "a világnak azonnal cselekednie kell", hogy "az éhínség háborújának" véget vessen.
Hat hét telt el azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 2139-es számú határozatot, mely arra kötelezte a szíriai rezsimet és a felkelőket, hogy beengedjék a humanitárius segélyeket az országba. A dokumentum szankciókat is kilátásba helyezett, ha nem teljesítik a követelést. Azonban, mint Valerie Amos, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekért felelős helyettese rámutatott, a határozat életbe lépése óta a lakosság mindössze hat százalékához sikerült eljutniuk.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tegnap jelentette, hogy a testvérszervezetekkel közösen, három év után először sikerült átlépniük a török-szíriai határt. Az élelmiszert, gyógyszereket, konyhai eszközöket, sátrakat, takarókat, gyermekruhákat szállító kamionok elérték Aleppó városát, ahová tavaly június óta nem érkezett segítség.
Szíria második legnagyobb városa állandó víz- és élelmiszerhiánnyal küzd. Mint a menekültügyi hivatal munkatársai honlapjukon közölték, mindkét fél maradéktalanul betartotta a tűzszünetet, melyet a segély szállításának idejére kérvényeztek. Sajnos azonban ez az egyszeri eset nem oldja meg a globális problémákat.
Mint az ENSZ főtitkár-helyettese rámutat, a szervezet által kérvényezett nyolc átkelő közül csupán egy esetében engedélyezte az Aszad-rezsim a segély szállítását. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a szíriai kormányzatot tette felelőssé, amiért a világszervezet és partnerei nem tudnak belépni a határon, s eljutni a több millió rászorulóhoz.
Az ENSZ emberi jogi biztosa is úgy vélte, javarészt a rezsimet terheli felelősség a jogsértésekért. Valódi büntetőintézkedéseket azonban nem igazán tud foganatosítani az ENSZ BT, amíg a vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína is soraik közt van, sorra szavazva le a Szíria elleni szankciókat.
Az ENSZ Élelmezési Világalapja (WFP) figyelmeztetett, az elhúzódó aszály miatt Szíriát a polgárháború mellett éhínség is fenyegeti. Tavaly szeptember óta a csapadék mennyisége az átlag fele volt csupán, a termény rekord alacsonyra csökkenhet. Ez elsősorban a felkelők által uralt, észak-keleti régiót érintheti majd: a Hama, Idlib és Aleppó által körbezárt háromszöget.
A szervezet közölte, márciusban 4,2 millió embernek szolgáltatott élelmet Szíriában, azonban a nemzetközi adományok késlekedése miatt a segély mennyiségét ötödével volt kénytelen csökkenteni. A WFP becslése szerint a szárazság miatt 6,5 millióra ugrik majd a szíriai rászorulók száma. Irán eközben a libanoni Hezbollah segítségével 30 ezer tonna élelmiszersegélyt küldött közös szövetségesüknek, a szíriai kormánynak.
