Tevecsikó született Budapesten

Publikálás dátuma
2014.04.13. 18:24
Iliász, a Fővárosi Állat-és Növénykert tevecsikója születése napján, 2014. április 9-én. Fotó: Kovács Attila/MTI
Az Iliász nevet kapta a Fővárosi Állat- és Növénykertben született tevecsikó; ő az első olyan kis állat, amely a Vidámparktól örökölt területen született - adta hírül az intézmény a fővárosi önkormányzat honlapján.

A hamarosan megnyíló Holnemvolt Parkban a másfél hete átköltöztetett tevecsapat egyik állata, a nyolcéves Írisz szerdán világra hozta első csikóját.

Az anyaállat tapasztalatlansága némi nehézséget jelentett, ugyanis Írisz először nem igazán tudta mire vélni az emlőket kereső csikó közeledését. Ezért a gondozóknak le kellett fogniuk az anyát, hogy a kicsi zavartalanul hozzájuthasson az anyatejhez.

A jövevény hím, és az Iliász nevet kapta a gondozóktól. A kis Iliász anyai ágon régi budapesti tevedinasztia sarja, hiszen nemcsak az anyja, Írisz született Budapesten, hanem már a nagyapja, Juszuf, sőt a dédnagymamája, Johanna is.

Nem kevésbé nevezetes az üknagymama sem, hiszen annak idején szerepelt az Egri csillagok című regényből készült, 1968-ban bemutatott színes magyar mozifilmben. Ami az apai ágat illeti, a kis Iliász édesapja Kalifa, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark tevecsődörje, akinek országszerte vannak leszármazottai a tevéket tartó állatkertekben.

A kétpúpú teve (Camelus ferus f. bactrianus) eredetileg Közép-Ázsiában őshonos. A vadon élő állomány ma már csak néhány száz egyedet számlál, ezért kritikusan veszélyeztetett fajnak számít.

A háziasított forma viszont széles körben elterjedt Közép- és Nyugat-Ázsiában. A kétpúpú teve háziasítása óta eltelt öt évezred során számos fajta és színváltozat alakult ki. Legfontosabb haszonvétele mindig is az volt, hogy málhás, teherhordó állatként használták, de sok helyen a húsát is megették, illetve a szőréből nemezt készítettek.

A háziállatként tartott tevék ma már sok helyen a turizmusban kapnak szerepet, hasonlóan az Észak-Afrikában és Arábiában honos dromedárokhoz, azaz egypúpú tevékhez.

Iliász az egykori Vidámparktól megörökölt területen, a hamarosan megnyíló Holnemvolt Parkban született. Fotó: Kovács Attila/MTI

Iliász az egykori Vidámparktól megörökölt területen, a hamarosan megnyíló Holnemvolt Parkban született. Fotó: Kovács Attila/MTI

Szerző

Veszélyes! Aligátorteknős kószál Pest megyében

Publikálás dátuma
2014.04.09. 13:50
Fotó: Thinkstock
Ismét emberre is veszélyes aligátorteknőst találtak Pest megyében, az egyik lakóparknál folyó patak mentén. Az állat befogása kedden nem sikerült.

Tavaly nyáron a Zsámbéki-medence egyik települése játszóterének közelében – szintén egy patakmederben - bukkant fel egy nagytestű, valószínűleg a gazdája által megunt és kidobott aligátorteknős. A jól fejlett példányt többszöri kísérlet és szinte mindennapos etetés után végül ősszel sikerült elfogni.

A Pest Megyei Hírhatár online kiadásának írása szerint ezúttal a tavalyinál valamivel kisebb, körülbelül 5 kilogrammos állatot láttak. A pontos helyet nem adták meg, nehogy „önjelölt” állatbefogók kísérletezzenek a teknős elfogásával.

A Hírhatár cikke szerint Both Zoltán veszélyesállat-befogó elmondta: mivel a napozós időszak a hüllők számára még csak mostanában kezdődött, feltehetően nemrég dobhatták ki az aligátorteknőst, mert elég virgoncan viselkedik.

A hüllőszakértő kedden sikertelenül próbálta befogni a teknőst, ezért beetetéssel igyekszik egy helyre csalogatni az állatot – közölte a Pest Megyei Hírhatár online.

Szerző

"Rücskös sárgadinnye" - Tatubébi Szegeden

Publikálás dátuma
2014.04.07. 11:43
Fotó: Szegedi Vadaspark/Facebook
Déli háromöves tatu (Tolypeutes tricinctus), más néven matakó született a Szegedi Vadasparkban - közölte Veprik Róbert igazgató. Az összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlító emlősöket 2011 óta nevelnek a Tisza-parti város állatkertjében. Az igazán különleges állatok első szaporulatát már nagyon várták a gondozók a szakmai szempontokon túl azért, mert maguk is kíváncsiak voltak rá, hogy nézhet ki egy újszülött tatu.

Először február végén pillantották meg az apró, rózsaszín teniszlabda nagyságú kölyköt az őt gondosan vigyázó anyja mellett. A tatu rendkívül gyorsan nőtt, vagyis napról napra egyre nagyobb labdát jegyezhetett fel a gondozója. A matakó ugyanis az a tatuféle, amely tökéletesen össze tud gömbölyödni, rést sem hagyva a ragadozóknak vagy éppen a gondozójának, aki a nemét szeretné megtudni. Így csak gyanítják, hogy hím lehet, a tüzetes vizsgálatra még várni kell.

A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne. Dél-Amerika - Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay - száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik, így Szegeden a hangyászok különleges takarmányán él. Főként kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában. Bár a tatufajok többsége éjszakai életmódot él, mind közül a matakók a leginkább aktívak nappal.

A tatuk a vendégízületesek közé tartoznak, amely egy csupa emlős furcsaságokat tömörítő rendszertani csoport. Olyan állatok tartoznak ide, mint a Szegeden is látható sörényes hangyász és a kétujjú lajhár. A tatuk között egérnagyságút éppúgy találunk, mint óriást, amely 60 kilogramm súlyú is lehet. Sőt, a régmúltban még nagyobb fajok is éltek, mint például a Glyptodon. Az egy tonna súlyú és két méter hosszú tatufajjal valószínűleg az Amerikát meghódító emberek is találkozhattak, sőt, egyes feltételezések szerint éppen ők pusztították ki mintegy 10 ezer évvel ezelőtt.

Szerző