Az orosz titkosszolgálatok alakíthatják a kelet-ukrajnai helyzetet

Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője A TSZN ukrán tévé éjjeli híradójának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy elegendő információjuk van azokról az orosz titkosszolgálatok által előkészített nagyszabású cselekményekről, amelyek az ukrajnai belpolitikai helyzet szétzilálását célozzák. Közben a Biztonsági Tanács ülésén nem közeledett az orosz és az ukrán álláspont.

Az SZBU vezetője hozzátette, hogy az Ukrajna keleti részén most kialakult helyzetet éveken át készítették elő a helyi alvilág és az orosz titkosszolgálatok bevonásával. Kitért arra is, hogy a jelenleg zajló zavargásokban közvetlenül részt vesznek a Viktor Janukovics volt elnök által vezetett Régiók Pártjának és az Ukrán Kommunista Pártnak a politikusai.

Nalivajcsenko azzal fenyegette meg őket nyilatkozatában, hogy a májusi ukrán elnökválasztás után felelősségre vonás vár rájuk. Viktor Janukovics néhány órával korábban az orosz televízióban azzal vádolta meg az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy az áll az új ukrán kormány ultimátuma mögött, amelyben hétfő reggelig adtak haladékot a fegyverletételre a rendőrségi és más közigazgatási épületeket elfoglaló kelet-ukrajnai oroszpárti aktivistáknak. A CIA szóvivője, Dean Boyd "teljességgel hamisnak" minősítette az állítást.

Jurij Lucenko volt belügyminiszter az ukrán 5-ös csatorna tévének nyilatkozva vasárnap éjjel azt állította, hogy az orosz destabilizációs tervekhez rendvédelmi szerveket használják fel Kelet-Ukrajnában, amelyek a mai napig a volt elnök családjának közvetlen befolyása alatt állnak. "Egy nagyszabású destabilizációs tervvel állunk szemben, amely az ország következő, rendkívül fontos régiójának elcsatolására irányul. A tervet pedig az orosz titkosszolgálatok hajtják végre, amelyek központjai - s ez már nem titok - Luhanszkban és Szeverodonyeckben működnek" - állította Lucenko.

Az ukrajnai rendvédelmi szervek irányításával kapcsolatban azt mondta a volt miniszter, hogy "2010 óta a megyék rendőri vezetői és helyetteseik személyesen Janukovics idősebb fiával egyeztettek. Ő szabta meg számukra a feladatokat és borítékokban kapták tőle a kiegészítő jövedelmüket". Lucenko szerint a kelet-ukrajnai térségben egészen a járási rendőri szervekig ez volt a helyzet, azaz teljes egészében a maffiaszerű "mezsigorjei" csoporttól (Janukovics környezete) függtek, s "ma is kapják tőlük az utóbbi időben többszörösen megnövelt kiegészítő jövedelmet", azaz megállapítható, hogy a Donyeck megyei rendőrség például kizárólag a Janukovics családot szolgálja.

Dmitrij Timcsuk újságíró, az Információs Ellenállás elnevezésű ukrán csoport vezetője Facebook-oldalán azt írta vasárnap, hogy a Donyecki megye rendvédelmi szervei elszabotálják a szeparatista fegyveresekkel szembeni fellépést. Szavai szerint csoportja korábban is csak 30 százalékra tette a hatalomhoz hű belügyi munaktársak arányát a Donyecki megyében, vagyis úgy becsülték, hogy 70 százalékuk a szeparatisták mellett fog kiállni. "Mostanra arra a következtetésre jutottunk, hogy (még így is) túlzóak voltak ezek az értékeléseink, ami a hatalomhoz lojális rendvédelmiseket illeti."

"Ma azt az értesülést kaptuk, hogy a szeparatista csoportok egyes vezetői parancsba adták az embereiknek, hogy ne lőjenek a helyi rendőrökre, hiszen azok, úgymond, a sajátjaik. A rendőrség felbomlasztásában az orosz titkosszolgálatok és a szélsőségesek azt is kihasználják - írta -, hogy egy ukrán rendőr jelenleg havi 300 dollárnak megfelelő fizetést kap, míg az orosz rendőrség sorállományú tagjai is ennek a négyszeresét."

Semmit sem közeledtek az álláspontok a nyugati államok és Ukrajna, illetve Oroszország között vasárnap éjjel az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, amely határozat nélkül ért véget.

A tanácskozás Oroszország kérésére ült össze, miután Olekszandr Turcsinov ügyvezető ukrán államfő hétfő reggelig (szavai szerint közép-európai idő szerint hajnali 5 óráig) adott haladékot a közigazgatási és egyéb épületeket megszállva tartó kelet-ukrajnai oroszpárti aktivistáknak fegyvereik letételére. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet arra sürgette a nyugati államok vezetőit, hogy - ugyanúgy, mint korábban az Oroszországba menekült ukrán elnök, Viktor Janukovics esetében - most is vessék latba befolyásukat a kijevi vezetésnél az erőszak alkalmazása ellen. A diplomata szerint teljes egészében a Nyugaté a felelősség, hogy megakadályozzon egy polgárháborús vérontást Ukrajnában.

Jurij Szergejev ukrán ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta, hogy hazája ellen egy Oroszországból irányított terrorista művelet folyik, amit kormánya nem nézhet tétlenül. Ukrajna képviselője a maga részéről azt sürgette, hogy valaki Moszkvát szólítsa fel az ország keleti részén folytatott "háború" leállítására, amely szavai szerint nem az ukránok között folyik. Szergejev azt javasolta, hogy az orosz vezetés lépjen érintkezésbe a kelet-ukrajnai kormányzati épületeket elfoglaló ügynökeivel, és utasítsa őket: éljenek a Turcsinov-féle ultimátumban felajánlott büntetlenséggel és tegyék le a fegyvert.

Csurkin szerint az erőszak kitörése Kelet-Ukrajnában veszélybe sodorja a csütörtökre Genfbe meghirdetett négyoldalú tárgyalásokat Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió diplomáciai vezetői között. Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet óva intette Oroszországot attól, hogy a kelet-ukrajnai eseményeket további katonai eszkalációra használja fel a térségben. Samantha Power, a világszervezetben működő amerikai misszió vezetője kétségbe vonta Oroszország szavahihetőségét, rámutatva, hogy a moszkvai állításokkal ellentétben a kelet-ukrajnai városokban nem tiltakozó tüntetések, hanem professzionális és összehangolt katonai műveletek zajlanak.

Power ismételten a helyzet elmérgesítésével vádolta meg Moszkvát.