Akkor a KIM azt ígérte, hamarosan választ adnak Székely Lászlónak, most lapunk újabb érdeklődésére azt közölték: továbbra is kiállnak a törvény alkalmazása mellett, mivel szerintük a bírói hatalom döntően az ítélkezésben ölt testet, és "nincs az Alaptörvényből levezethető korlátja annak", hogy a bírói mérlegelést "akár a büntetéskiszabási gyakorlat egységesítése, akár annak szigorítása vagy enyhítése érdekében" törvényileg szabályozzák.
Ezt tudatták az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával (AJBH) is, mely lapunkat tegnap arról tájékoztatta, a KIM reakciója meg is érkezett, de a biztos egyelőre tanulmányozza a választ, és annak nyomán dönt majd, szükségesnek lát-e további lépést, például azt, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon.
Székely László még a Magyar Helsinki Bizottság indítványára vizsgálta a jogszabályt, és mint februári jelentésében írta, a 2010 júniusában elfogadott "három csapás" azért sem felel meg az alkotmánynak, mert "a törvényalkotó semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak a mérlegelésre".
A KIM mostani válaszából azonban úgy tűnik, ez lehetett a cél; a legsúlyosabb, többszörösen visszaesőkre írt jogszabály kötelezővé teszi az életfogytiglani büntetést minden olyan bűnözővel szemben, aki harmadszor követ el erőszakos bűncselekményt.
Az alaptörvény azonban rögzíti, hogy egy büntetés mértékének meghatározása igenis "megoszlik a törvényalkotói és a bírói hatalom között", vagyis, a szabad bírói mérlegelés kizárásával sérül a hatalommegosztás. Ez amúgy a törvény aláírásakor Sólyom László akkori államfőnek nem szúrt szemet, pedig a Helsinki Bizottság már akkor arra kérte a köztársasági elnököt, előzetes normakontroll miatt forduljon az Ab-hez.
Érdekesség, hogy a biztos nem a törvény megsemmisítését ajánlotta, mert szerinte a helyzet megváltoztatásához elegendő a puszta átírás is, mivel - fogalmazott -, ha a "három csapás" csak végső esetben alkalmazható lehetőség, és nem kötelező opció, az már elegendő volna az alkotmányossági aggályok orvoslásához.
