Mézért és pálinkáért harcol a kormány

Senkivel nem kellene harcolnia most az Orbán-kormánynak, ha 2011-ben is fontos lett volna a miniszterelnöknek a házifőzésű pálinka: az uniós csatlakozás előtt ugyanis az adózásról folyó tárgyalásokat még az első Orbán kabinet lezárta - jelentette ki Veres János, korábbi pénzügyminiszter, az MSZP Európai Parlamenti (EP) képviselőjelöltje.

Lehetett volna másként is: Ausztriában például van adómentes pálinkafőzés is, de az első Orbán-kormánynak 2001-ben ez még nem volt fontos. Mivel az adózási fejezetet 2001-ben lezárták, a későbbi MSZP-kormányok keze ebben a kérdésben már meg volt kötve - tette hozzá Veres János. A Fidesz szótárából azonban hiányzik az a szó, hogy "hibáztunk", inkább kardcsörtetve hadakoznak, és még mindig titkolják, hogy az adóköteles pálinkafőzést valójában az első Orbán-kormány fogadta el.

Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján felháborítónak nevezte az Európai Bíróság múlt csütörtöki ítéletét, amelyben azt állapította meg, hogy ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó magyar szabályozás, amely szerint évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehet főzni, főzetni.

A Fidesz ragaszkodik a szabad pálinkafőzéshez, ezért azt várja a májusban megalakuló új kormánytól, hogy találja meg a megfelelő jogi megoldást a hungarikumok megvédésére - közölte Hoppál.

A szóvivő szerint az EU bíróságának döntése legalább olyan ostoba, a nemzeti érdekeket semmibe vevő és életszerűtlen, mint a magyar akáccal kapcsolatos uniós álláspont. Ugyanis "az EU elkezdte üldözni a magyar akácfát" is, miközben a hazai faállomány egyharmada akác, a kiváló magyar méz felét is ezek a fák adják. A Fidesz azonban ebben az ügyben is kiáll a nemzeti értékekért, így már májusban hungarikummá nyilváníthatják az akácot és az akácmézet, ami megnyugtató védelmet ad - mondta Hoppál.

Anélkül, hogy a magyar akácméz értékét és jelentőségét elvitatnánk, érdemes megjegyezni, hogy az akác nálunk nem őshonos, a 18. században került be hazánkba a futóhomok megkötésére, Észak-Amerika keleti felén és Mexikóban honos növény. Az uniós kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.

Az akác valóban nem őshonos Európában, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, akkor valóban veszélyt jelent az őshonos fajokra.