Mézért és pálinkáért harcol a kormány

Publikálás dátuma
2014.04.15. 07:23
Az Európai Unió védeni akarja a kontinensen őshonos fajokat és az élővilág sokszínűségét. Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Senkivel nem kellene harcolnia most az Orbán-kormánynak, ha 2011-ben is fontos lett volna a miniszterelnöknek a házifőzésű pálinka: az uniós csatlakozás előtt ugyanis az adózásról folyó tárgyalásokat még az első Orbán kabinet lezárta - jelentette ki Veres János, korábbi pénzügyminiszter, az MSZP Európai Parlamenti (EP) képviselőjelöltje.

Lehetett volna másként is: Ausztriában például van adómentes pálinkafőzés is, de az első Orbán-kormánynak 2001-ben ez még nem volt fontos. Mivel az adózási fejezetet 2001-ben lezárták, a későbbi MSZP-kormányok keze ebben a kérdésben már meg volt kötve - tette hozzá Veres János. A Fidesz szótárából azonban hiányzik az a szó, hogy "hibáztunk", inkább kardcsörtetve hadakoznak, és még mindig titkolják, hogy az adóköteles pálinkafőzést valójában az első Orbán-kormány fogadta el.

Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján felháborítónak nevezte az Európai Bíróság múlt csütörtöki ítéletét, amelyben azt állapította meg, hogy ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó magyar szabályozás, amely szerint évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehet főzni, főzetni.

A Fidesz ragaszkodik a szabad pálinkafőzéshez, ezért azt várja a májusban megalakuló új kormánytól, hogy találja meg a megfelelő jogi megoldást a hungarikumok megvédésére - közölte Hoppál.

A szóvivő szerint az EU bíróságának döntése legalább olyan ostoba, a nemzeti érdekeket semmibe vevő és életszerűtlen, mint a magyar akáccal kapcsolatos uniós álláspont. Ugyanis "az EU elkezdte üldözni a magyar akácfát" is, miközben a hazai faállomány egyharmada akác, a kiváló magyar méz felét is ezek a fák adják. A Fidesz azonban ebben az ügyben is kiáll a nemzeti értékekért, így már májusban hungarikummá nyilváníthatják az akácot és az akácmézet, ami megnyugtató védelmet ad - mondta Hoppál.

Anélkül, hogy a magyar akácméz értékét és jelentőségét elvitatnánk, érdemes megjegyezni, hogy az akác nálunk nem őshonos, a 18. században került be hazánkba a futóhomok megkötésére, Észak-Amerika keleti felén és Mexikóban honos növény. Az uniós kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.

Az akác valóban nem őshonos Európában, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, akkor valóban veszélyt jelent az őshonos fajokra.

Szerző

Csak a járműexport nő

Publikálás dátuma
2014.04.15. 07:21
Az autóipari összeszerelésben valóban jók a számok, de ez kevés a gazdaság boldogulásához. Fotó: Bielik István/Népszava
A járműgyártás húzza a magyar ipart, az elektronika pedig változatlanul lejtőn van. Elemzők szerint az év végére lassul az ipar bővülése. A növekedés összetétele azonban a kormány állításával ellentétben meglehetősen kedvezőtlen. Az ipar belföldi értékesítése továbbra is csökken.

Továbbra is csak a járműipar húzza fel az ipari adatokat, az elektronika alig mozdul - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett részletes februári adataiból. Az elektronikai termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest 7,7 százalékkal csökkent. Ezen a területen az elmúlt időszakban több gyár bezárását is bejelentették, ezek kiesése várhatóan meg fog jelenni a következő hónapok statisztikájában - mutatott rá lapunknak Németh Dávid.

A K&H Bank elemzője szerint az ipari adatokat továbbra is az exportra termelés, a kedvező európai konjunktúra húzza fel: az év első két hónapjában 3,1 százalékkal esett vissza az ipar belföldi értékesítése. Nagy meglepetést nem okozott az elemző szerint a tegnapi részletes adatsor, megfelelt az előzetes adatoknak és a várakozásoknak. Az ipari termelés 8,1 százalékkal haladta meg februárban az egy évvel korábbit. Elsősorban a járműgyártás húzta fel: 26,6 százalékos emelkedéssel.

A kedvező teljesítményhez legnagyobb mértékben a járműgyártás járult hozzá, de az ipari termelés egészséges szerkezetű növekedését mutatja, hogy a feldolgozóipar 13 alágából tízben is termelésbővülést regisztráltak - reagált a tegnap közzétett adatokra a nemzetgazdasági tárca. Az ipari növekedés folytatódó erősödését vetíti előre a kormány szerint, hogy a KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,3 százalékkal nőtt 2013 februárjához viszonyítva.

Az ipari megrendelések azt mutatják, hogy a következő hónapokban marad a 8-9 százalék körüli bővülési ütem, júliustól ez valamivel kisebb lehet, akkor ugyanis kieshet az erőteljes bázishatás - teszi hozzá Németh. Az ipari termelési adatok ugyanis világosan mutatják, hogy a magyar adatot jelentősen segítette az európai konjunktúra. Ezt támasztja alá az is, hogy a belföldi értékesítés továbbra is csökkenést mutat. Az ipari export az év első két hónapjában 10,3 százalékkal, februárban 11,4 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához viszonyítva. Az energiaipar kibocsátása 7,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, főként a tavalyinál melegebb időjárás hatására.

A gazdasági növekedés szerkezete rendkívül kedvezőtlen - véli Katona Tamás, korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár. Az ipari termelés és ennek nyomán a szállítás és raktározás valóban nőtt. A szolgáltatások azonban gyakorlatilag stagnálnak. A pénzügyi, biztosítási tevékenység, amely a gazdasági kilábalás nélkülözhetetlen eleme lenne, még a rendkívül alacsony bázishoz képest is 1,7 százalékkal zsugorodott januárban: a hitelezés továbbra is mélyponton van. A magyar gazdaságban a szerény elmozdulás ellenére nem következett be növekedési fordulat - véli Katona Tamás.

A tavalyi éves bővülés számszerű értékei a bázishatásnak köszönhetőek, de még így is a mezőgazdaság húzta magával a GDP növekedését. Az idei évben az exportkilátások kedvezőek, a belső keresletet is élénkíti az uniós projektek felgyorsítása, befejezése - tette hozzá a korábbi Katona Tamás. Szerinte idén érvényesül a választási gazdaságpolitika lakossági fogyasztást növelő hatása is. Így az idén 2 százalékkal emelkedhet a bruttó hazai termék. Katona ugyanakkor hozzátette: ez a dinamika a jelenlegi konfrontatív, dilettáns gazdaságpolitika mellett jövőre szükségszerűen lassulni fog.

Tartós növekedés csak akkor képzelhető el, ha gyökeresen módosul a kormányzati gazdaságpolitika, ha kiszámítható lesz az adópolitika és a szabályozási környezet, ha visszatér hozzánk a működő tőke.

Szerző

Per nélkül egyezik ki a többség

Publikálás dátuma
2014.04.15. 07:20
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Tavaly ősz óta működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelytől az ágazat szereplői a lánctartozás megszakítását, de legalábbis visszaszorítását várják. A szakemberek szerint azonban erre még akár éveket is várni kell. Mindenesetre az új szervezet létrehozása legalább egy lépést jelent a helyes irányba.

Becslések szerint a hazai építőiparban a lánctartozás összege eléri a 400 milliárd forintot. Ez önmagában is óriási összeg, ám ez az irdatlan mértékű tartozás egy olyan ágazatban halmozódott föl, ahol a gazdasági válság óta a vállalkozók áraik drámai csökkentésére kényszerültek.

A legfőbb gond, hogy a beruházó, vagy a fővállalkozó vagy nem adja ki a kivitelezőnek a teljesítésigazolást, vagy ha mégis, akkor sem fizet. Ezen a helyzeten változtathat a tavaly júliusban, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) mellett létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv.  

Két pályázati fordulóban a tizenegy tagú véleményező bizottság több mint 250 pályázó közül választotta ki a 185 tagot - nyilatkozta lapunknak Csermely Gábor. A TSZSZ vezető-helyettese hozzátette, a pályázati kiírásban szerepelt, hogy csak az igazságügyi szakértői jegyzékben szereplő szakemberek jelentkezhetnek.

A pályázat nagyjából másfél hónap alatt lezárult, így 2013 szeptemberétől kezdhette meg működését a szervezet. A TSZSZ tűzvédelmi, építésügyi, környezetvédelmi, lakásügyi szakembereket alkalmaz szakértőként, országos lefedettséggel.

Az elnökből és két tagból álló szakértői tanács az iratok és a helyszíni szemle tapasztalatai alapján a kérelem befogadásától számított harminc napon belül készíti el a szakértői véleményt. Az eljárási határidő indokolt esetben egy alkalommal, maximum harminc nappal meghosszabbítható.

Csermely elmondta, minden ügyet három kijelölt szakértő vizsgál meg, s együttesen alakítják ki a szakvéleményt. Idén április elejéig nagyjából 85-90 vitás ügyben fordultak építési vállalkozók a TSZSZ-hez. Az esetek között a néhány százezer forintos és a több százmillió forintos vitatott számlák is szerepeltek. Az utóbbi egy több milliárdos nagyberuházásnál fordult elő.

A bejelentések többnyire peren kívüli egyezséggel érnek véget. Előfordult, hogy már a TSZSZ "képbe kerülése" is elegendőnek bizonyult a kérelem beadását követő hiánypótlási szakaszban, hogy a nem fizető fél meggondolja magát és megállapodjanak a felek, de olyan eset is volt, amikor a szakértői bizottság helyszíni szemléje "lágyította" meg a beruházó, illetve a fővállalkozó szívét.

Természetesen az is előfordult, hogy mindez kevés volt és a vitatott számlák, a TSZSZ szakvéleményével együtt a bíróságon landoltak, s a testület meg is ítélte a kérdéses összeget. A TSZSZ helyszíni ellenőrző szakértői bizottságát a vitatott teljesítéssel érintett építési területre a beruházó, fővállalkozó köteles beengedni. Szükség esetén a szakértők akár rendőri segítséget is kérhetnek, de Csermely Gábor hozzátette, erre eddig nem került sor.

A vezető-helyettes úgy vélte, egyelőre még nem ismerik elég széles körben az érintett vállalkozók a TSZSZ-t, ezért folyamatosan járják az országot, hogy tájékoztassák az érintetteket. Az érdeklődés meglehetősen változó, volt, ahol százan, máshol viszont alig tízen hallgatták a szakemberek előadását. Csermely Gábor elmondta, szeretnék az ügyeket követni, de a szakvélemény elkészítésével a szervezet feladata véget ér.

A pénzét követelő vállalkozónak a szakvélemény elkészítést követően 60 napjuk van a kereset benyújtására az illetékes bíróságra. Az első ilyen peres ügyek tavaly október, novemberben zárultak. A bíróságoknak kiemeltként kell kezelniük a TSZSZ szakvéleménnyel ellátott ügyeket. A további esetek valószínűleg nyáron fejeződnek be, akkor derülhet ki, milyen arányban ítélték meg a hozzájuk forduló építési vállalkozóknak a követeléseit.

Az már eddig is bebizonyosodott, hogy ezek az ügyek nem húzódnak el úgy, mint az átlagos peres ügyek. A szervezet a vitás ügyek 5 éves elévülési időszaka alatt visszamenőleg is foglalkozik a hozzájuk benyújtott panaszokkal. Csermely Gábor nem számít arra, hogy akár a TSZSZ működése révén megszűnnek a lánctartozások.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke arra lát esélyt, hogy 2-3 év alatt legalább a felére csökken a jelenleg 400 milliárd forintos lánctartozás. Ehhez lehet egy lépcsőfok a TSZSZ.  Pertics Richárd, az Opten Kft. céginformációs vezetője elmondta, a lánctartozást, ha megszüntetni nem is, de további bővülését meg lehet előzni.

Ehhez jelentős segítséget adhat, ha az érintett vállalkozó akár a beruházó, akár a vele kapcsolatba kerülő fővállalkozó feltérképezi a vonatkozó cég előéletét. Ha olyan adatokra bukkan, hogy az illető cégtulajdonos már több vállalkozását is felszámolta, köztartozásai vannak, végrehajtás van érvényben vele szemben, netalán negatív listákon szerepel, akkor igen nagy a kockázata annak, hogy az építőipari vállalkozó hiába várja a pénzét.

A vállalkozók a hatóságok, illetve a szakminisztériumok nyilvános listáin is böngészhetnek, bár ez meglehetősen időigényes. Ennél jóval hatékonyabbak a különféle céginformációs adatbázisok, ahol folyamatosan frissített adatokat találnak az érdeklődők.

Szerződéskötéskor - biztosítékként - meg lehet követelni bizonyos fedezeteket, kötbért, de miután az építőiparban több mint 50 ezer vállalkozó áll sorban valamilyen megbízásért, nehéz elérni, hogy a partner belemenjen egy ilyen szerződés aláírásába.

Szerző