További ötletelések várhatók nyugdíjügyben

Félő, hogy az előző ciklushoz hasonlóan átgondolatlan, a szakmai alapokat és társadalmi igazságosságot nélkülöző megoldások születnek a következő négy évben is nyugdíjügyben. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője beszélt lapunknak arról, hogy egyelőre nagy a csend, csak sejteni lehet, mire készül az új kabinet.

Úgy fogalmazott: kicsi az esély arra, hogy higgadt és korrekt módosítások születnek majd, és abban sem lehet reménykedni, hogy saját hibáját korrigálja a kormány. A programjukból talán majd kiderül valami - mondta -, de "nem szabad elfelejteni", hogy amit 2010 előtt ígértek, annak is éppen az ellenkezőjét valósították meg. Szinte biztos, hogy az emberek "húzzák a rövidebbet".

Pedig "két területen szorít a csizma" - fogalmazott a szakértő. Az egyik az emelkedő korhatár mellett "merevvé tett" öregségi nyugdíj, a másik a rokkantak kérdése. Az biztos, hogy olyan átalakítás nem lesz, amihez pénzt kellene adni, de az is tény, hogy nehéz helyzetben van a Fidesz, csapdahelyzetet állítottak saját maguknak. Barát Gábor szerint azt a kormány is érzékeli, hogy a korhatár előtti nyugdíj megszűntetése nem jó. Sokan elveszítik a munkájukat, 58-60 évesen már lehetetlen állást találni, ezek az emberek évekre ellátatlanok maradnak, miközben hosszú ideig fizették a járulékokat.

Ők korábban nyugdíjba mehettek, igaz, csökkentett ellátást kaptak, de még mindig jobban jártak, mint most. Miközben a Fidesz döntése alapján szigorúan csak a korhatár betöltése után kaphatnak nyugdíjat az emberek, a 40 év munkaviszonyt felmutató nőknek kedveztek. Ez egy rendkívül diszkriminatív, az európai értékekkel szembemenő lehetőség - mondta -, amit csak akkor lehetne feloldani, ha ugyanilyen feltételekkel a férfiaknak is joguk lenne a nyugdíjra. Ám egy ilyen megoldás százmilliárdokat emésztene fel. Az elképzelhető - tette hozzá - hogy néhány szakmacsoportnak gesztust tesznek majd, de csak azokon a területeken, ahol nem sokan dolgoznak.

A másik, szakmailag még kényesebb terület a rokkant-ügy. Ma hiába dolgozik valaki 58 éves koráig akár 30 évet, a biztosítási befizetésével teljesen aránytalan, táppénszerű ellátást kap. Csakhogy, míg a táppénz mértékénél a bér a meghatározó, és nem az, hogy mondjuk a beteg tüdőgyulladása mennyire súlyos, addig a rokkantakat a sérülés mértéke alapján sorolják be az ellátási kategóriákba. Azt sem veszik figyelembe, hogy hány évet dolgozott a beteg, mennyi járulékot fizetett. Ez ügyben csak most jön a fekete leves, a rokkantak többsége csak most érzi majd, hogy rosszul járt - mondta. Addig ugyanis, amíg a komplex felülvizsgálatra el nem jutnak az emberek, korábbi, 2011 előtt megállapított ellátásukat kapják.

A 200 ezer vizsgálatra kötelezettből viszont még csak kevés beteget vizsgáltak meg, körülbelül 135 ezren még hátra vannak. Ők most szembesülnek majd azzal, hogy eddig ellátásuknak feléből-harmadából kell majd megélniük. Akiket pedig rehabilitálhatónak minősítenek, dolgozniuk kell. Csakhogy az állam nem "pumpál" pénzt a rendszerbe, így viszont átképzés és munkalehetőség sincs.