elnökválasztás;államfő;Algéria;polgárháború;Abdelaziz Bouteflika;Iszlám Megmentési Front;

2014-04-17 07:32:00

Elnök maradhat Algéria atyja

Aligha találhat legyőzőre Abdelaziz Bouteflika algériai elnök a mai elnökválasztáson. A voksolás végkimenetele lényegében előre eldöntött függetlenül attól, hogy a 15 éve hivatalban lévő államfő egészségi állapota komoly aggodalomra adhat okot. Bouteflika akár megismételheti 2009-es eredményét, amikor kilencven százalékot kapott.

Algéria azon kevés észak-afrikai országok közé tartozik, ahol a fennálló rezsim átvészelte a 2011-es arab tavaszt. Ez nem feltétlenül arra vezethető vissza, hogy a helyiek annyira elégedettek lennének saját helyzetükkel. Az országban tekintélyuralmi rendszer van, a tüntetéseket általában csírájában elfojtják.

Másrészt az országnak nem voltak túl jó tapasztalatai a demokráciával. 1992 januárjában a fundamentalista Iszlám Megmentési Front (FIS) nyerte meg a demokratikus parlamenti választást. Véres polgárháború kezdődött, amely tíz éven át tartott.Bebörtönözték az iszlamisták vezetőit, ők azonban bosszúhadjáratot indítottak, s gerillaharcot kezdeményeztek.

Merényletek sorát hajtották végre. Különösen a FIS fegyveres szárnya, az Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) jeleskedett, már ami a polgári lakosság megfélemlítését és a véres terrorakciók végrehajtását illeti. A polgárháborúban legalább százezer ember vesztette életét.

Az 1999-es elnökválasztás a nemzetközi megfigyelők szerint nem volt sem szabad, sem demokratikus. A voksolás győztese, Bouteflika lett. Tekintélye vitathatatlan, hiszen a hatvanas évek elején részt vett a francia gyarmatosítókkal szembeni háborúban, meghirdette konszolidációs politikáját.

Ezt népszavazáson is megerősítették. Több politikai fogolynak adott elnöki kegyelmet, a GIA pedig a 2000-es évek elején bejelentette feloszlatását, miután az amnesztiának köszönhetően nem fenyegette bűnvádi eljárás az iszlamistákat.

Ezután rohamosan csökkent a terrorista cselekmények száma, igaz, egy kisebb szalafista fegyveres csoport, a GSPC nem volt hajlandó letenni a fegyvert. A belpolitikai helyzet stabilizálódásával a gazdaság is kezdett magára találni, elsősorban az olajbevételnek köszönhetően.

Bouteflikát 2004 áprilisában újraválasztották, s ígéretet tett a konszolidációs, nemzeti megbékélési politika folytatására. Programjában gazdasági, intézményi, politikai és szociális reformokat helyezett kilátásba, s ígéretet tett az életszínvonal emelésére, az élelmiszerellátás javítására. Második amnesztiája 2005 szeptemberében lépett életbe.

2008 novemberében igencsak vitatott módon módosították az alkotmányt. Eltörölték ugyanis azt a rendelkezést, amely szerint egy elnök csak két mandátumon keresztül irányíthatja országát. Ezzel Bouteflika 2009-es újraindulását készítették elő.

S valóban, a következő év áprilisában ismét bizalmat kapott a választóktól. 90,24 százalékos eredménye azonban bírálatok sorát váltotta ki az ellenzék részéről.

Állítólag számos bizonyítékot gyűjtöttek arra, hogy egyszerűen elcsalták a voksolást. A kampány során ismételten a nemzeti megbékélési program további kiterjesztését ígérte, valamint 150 milliárd dolláros programot, amellyel akkori állítása szerint 3 millió munkahelyet, egymillió házat lehet teremteni, s folytatódhat az infrastruktúra modernizálásának folyamata.

Az arab tavasz hajnalán, 2010 decemberében algériai városokban is tüntetések kezdődtek. Több helyütt felgyújtották magukat a tüntetők az alacsony életszínvonal, s az elnök nem teljesített ígéretei elleni tiltakozásként.

A szomszédos országokban végbement változások miatt a kormányzat felismerte, hogy ezúttal nem (csak) az a megoldás, ha terrorral válaszol, ezért 2011 februárjában feloldota a 19 éve tartó rendkívüli állapotot.

Márciusban azonban folytatódtak a megmozdulások, amit a rendőrség kíméletlenül levert. Bouteflikát támogató fiatalok egy csoportja pedig meg akarta lincselni Said Sadi ellenzéki vezetőt. Az ország legrégebbi ellenzéki pártja, a Szocialista Erők Frontja nem támogatta az utcai megmozdulásokat, arra szólította fel híveit, békés eszközökkel harcoljanak igazukért.

Ezután a tüntetési hév is alábbhagyott, mígnem 2011 április 15-én az elnök kissé megkésett televíziós beszédében alkotmánymódosítást ígért, melyek révén, részben legalábbis, visszaállítják a demokratikus szabadságjogokat.

Bouteflika az utóbbi években igen sokszor betegeskedett. 2005 novemberében egy francia kórházba szállították gyomorfekély miatt. Három hét múlva kiengedték ugyan, de hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, ezért híre ment annak, hogy valójában gyomorrákban szenved. Ezt erősítette meg egy 2008 végéről származó kiszivárgott diplomáciai jelentés is.

2006 áprilisában egyébként újra kórházba kellett vonni. 2013. július 26-án minden korábbinál több időt, négy hónapot kellett eltöltenie egy párizsi kórházban. Kezelésének részleteiről azonban ezúttal sem hoztak nyilvánosságra információkat.

Gyakori kórházi tartózkodása miatt sokan úgy vélték, már nem lesz képes negyedszerre is részt venni az elnökválasztáson. Idén február végén azonban bejelentették, hogy negyedízben is megméretteti magát. Indulását Abdelmalek Sellal miniszterelnök jelentette be, aki maga is elismerte, hogy Bouteflika "fizikálisan még nem érte utol magát". Ugyanakkor hozzátette, "mind mentálisan, mind szellemileg" képes lesz ellátni az elnöki teendőket.

Algériában tehát a helyzet változatlan, a hatalom továbbra is a hadsereg és a titkosszolgálat kezében marad. A vezetés a hangzatos ígéretek ellenére képtelen volt megújulni.

Az arab tavaszt ugyan Tunéziával, Egyiptommal, Líbiával vagy Szíriával szemben Algéria hatalomváltás nélkül átvészelte, de Algériában sem zárható ki egy engedetlenségi mozgalom. A szociális helyzet ugyanis egyre rosszabb. Az alapvető élelmiszerekből, gabonából, tejből is importra szorul az ország.

A lakosság alapvető szükségleleteinek ötven százalékát más országból kell behozni. A mezőgazdaság szempontjából használható terület jelentéktelen nagyságú. A lakosság negyven százalékát az állam foglalkoztatja. A magánszektor fejletlen, kevés a vállalkozó részben a bürokratikus akadályok, részben a nehéz hitelfelvétel miatt.

Versenyképesség tekintetében Algéria a világ utolsó harmadában foglal helyet. Hivatalos adatok szerint a munkanélküliség tíz százalékos, a 30 év alattiaknál azonban ez az arány meghaladja a 25 százalékot.

Lényegében az egyedüli kiviteli cikk a kőolaj és a földgáz, amely a teljes export 96 százalékát adja. Az ország legfőbb importőrei az Egyesült Államok és az Európai Unió. (Az EU egyébként mind az export, mind az import tekintetében a legfontosabb kereskedelmi partner.)

Ebből is látszik, mennyire függ az ország gazdasága a nyersanyagtól. Az olajtermelés mégsem elég fejlett, Algéria nem rendelkezik elég finomítóval. Ami viszont pozitívum, hogy az olajbevételekvől az elmúlt évek folyamán szinte teljesen sikerült visszafizetnie a külföldi hiteleket.

A valutatartalékokat is növelték, jelenleg körülbelül 150 milliárd euró, ami elvileg három évre biztosítaná az importot. Az infláció azonban igen magas, 2012-ben 8,9 százalék volt, megkétszereződött egyetlen év alatt.  Bouteflika már nyilvánvalóan báb, aligha ő dönt a fontos kérdésekben.

A nyilvánosság előtt alig lehet látni, egy alkalommal tolószékben feltűnt ugyan a televízióban, de rossz nyelvek szerint nem lehetett könnyű összevágni a néhány másodperces anyagot sem, hogy ne súlyosan beteg ember benyomását keltse. Személye azonban igen fontos a hadsereg számára, hiszen legitimálja a fennálló rezsim létezését.