Előfizetés

Putyin: a NATO bővítése miatt is döntöttek a Krímről

Publikálás dátuma
2014.04.17. 12:46
Fotó: Vepar /Thinkstock
A Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról "részben a NATO bővítésének veszélye" miatt született döntés - közölte Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós adásban. Az orosz államfő ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség bővítésétől.

Vlagyimir Putyin a műsorban képtelenségnek nevezte és visszautasította, hogy orosz katonák tartózkodnának az Oroszországgal határos ukrajnai körzetekben. Leszögezte, hogy a kijevi vezetéssel szembehelyezkedő emberek helyi lakosok.

Az orosz elnök  beszélt arról is, hogy a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását. Vagyis Putyin először ismerte el, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák.

Moszkvában 12. alkalommal rendezték meg az állami televíziókban és rádiókban élőben sugárzott "Közvetlen kapcsolat" című műsort, amelyben az orosz elnök honfitársai kérdéseire válaszolt. A Kreml közölte, hogy a közép-európai idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött adás kezdetéig mintegy 2,5 millió - többségében Ukrajnával és a Krím helyzetével kapcsolatos - kérdést kapott az orosz elnök.

Tűzpárbaj halálos áldozattal egy ukrajnai kaszárnyánál

Egy ember meghalt és tucatnyian megsebesültek szerda este a kelet-ukrajnai Mariupol belügyi laktanyájánál, amelyet álarcos oroszbarát aktivisták támadtak meg - írja az Index a távirati iroda, illetve az ITAR-TASZSZ hírei alapján. A helyi média beszámolói szerint az Azovi-tenger északi partján fekvő város laktanyájához helyi idő szerint este nyolc körül mintegy ötszáz álarcos oroszbarát aktivista érkezett, és körbevették a laktanyát.

A beszámolókat ismertető dpa hírügynökség szerint a támadók azt követelték az ukrán belügyi laktanya katonáitól, hogy adják át minden fegyverüket, és álljanak át a lázadók oldalára. Az ITAR-TASZSZ azt jelentette, hogy mikrobuszokkal a helyszínre érkező, szürke egyenruhás ismeretlenek Molotov-koktélokat kezdtek el bedobálni a kaszárnya területére, amire válaszul bentről lövések dördültek és tűzpárbaj alakult ki. Egy ember meghalt további 12 megsebesült. 

Obama újabb szankciókkal fenyegeti Moszkvát

Oroszországnak további szankciókkal kell számolnia, ha fokozza a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott támogatását - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök szerdán, a CBS televíziónak nyilatkozva. "Következetesen azt mondjuk, hogy minden esetben következményei lesznek annak, amikor Oroszország olyan lépéseket tesz, amelyek célja Ukrajna destabilizálása és szuverenitásának megsértése" - jelentette ki az elnök.

Obama egy nappal azelőtt adott tévéinterjút, hogy Genfben találkozik az amerikai, az orosz és az ukrán külügyminiszter, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, hogy az ukrán válság megoldásáról tárgyaljon. A négyoldalú tanácskozás kudarca esetére névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személyek újabb Oroszország elleni szankciókat helyeztek kilátásba, és jelezték azt is, hogy az Egyesült Államok egészségügyi felszerelést és felső ruházatot (kabátokat) szándékozik küldeni az ukrán hadsereg számára.

Az amerikai elnök Moszkvát okolta az ukrajnai krízis miatt. Mint mondta, Oroszország már most is megérzi a Krím félsziget márciusban történt elcsatolása miatt ellene bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket. "Putyin úr döntései nemcsak Ukrajnának ártanak, hanem hosszú távon Oroszországnak is" - hangoztatta Barack Obama. Hangot adott meggyőződésének miszerint Oroszország nem érdekelt abban, hogy konfrontálódjon az Egyesült Államokkal.

"Nincs szükségünk háborúra" - szögezte le az amerikai elnök.