Mit mutatnak a számok?

Úgy gondolom, hogy hasznos lehet a mostani választás adatainak elemzése, összevetve a 2010. évi választás adataival, a változások okait is megvizsgálva. 2014-ben a választáson résztvevők száma az adatok szerint 4.798.881 volt, a választásra jogosultak 61,7 százaléka. 2010-ben 366.609 fővel kevesebben szavaztak, a szavazók aránya 64,4 százalék, a csökkenés 4,8 százalék volt. A kormánypártok 2010-ben 53,6 százalékot értek el, most 44,3 százalékot, 556.642 szavazattal kevesebbet.

Az MSZP 2010-ben a szavazatok 19,3 százalékát szerezte meg, most a korszakváltó összefogás 26,0 százalékot, 256.141 szavazattal többet. Ami az Országgyűlésbe kerülő másik két pártot illeti: a Jobbik jelentős mértékben, közel 130 ezer fővel, 15,2 százalékkal növelte szavazóinak számát, míg az LMP több mint 130 ezerrel, 34,2 százalékkal kevesebb szavazatot kapott.

Az, hogy a Fidesz-KDNP 2010-ben a területi listákra leadott szavazatok 53,6 százalékával kétharmados parlamenti többséget szerzett, annak köszönhető, hogy kettő kivételével az összes egyéni képviselői helyet meghódította. A kormánypártok mostani nagyarányú győzelme pedig elsősorban a választásról és a választási eljárásról szóló törvényeknek egyértelműen a kormánypártok számára kedvező rendelkezései (így a választási körzetek módosítása, a töredékszavazatok beszámításának módja, a választási kampány szabályozása), valamint az ellenzék nagymértékben korlátozott médialehetőségei magyarázzák.

A kormányváltó összefogás súlyos vereségéhez azonban az említett objektív tényezők mellett e pártszövetség politikájának, kampányának hibái, gyengeségei is kétségkívül hozzájárultak. Mindezt figyelembe véve azonban véleményem szerint a Fidesz-KDNP győzelme, a demokratikus ellenzéki pártok veresége egy igazságosabb választás esetén is biztosnak tekinthető, a győzelem, ill. a vereség mértéke azonban jóval kisebb lehetett volna.