A pécsi Janus Pannonius Múzeumban nyílt Leonardo, a reneszánsz zseni című tárlat valójában két, csak részben összefüggő kiállítás. Az egyik, a kisebb, a Martyn Ferenc Múzeumban kapott helyet. Itt Leonardo két meg nem valósult találmánya, az önmeghajtó kocsi és a repülő ember látható.
Különösebb szenzációnak egyik sem mondható, az utóbbi években Magyarországon is több hasonló makett fordult meg. Mindkettő Leonardo rajzai alapján épült. A kocsi szerkezete leginkább egy mechanikus órára hasonlít. Fel kell húzni a két dobba rejtett rugót, kivenni a fékeket, és máris működik a kormányozható, háromkerekű szerkezet.
Amit udvari mulatságokra, felvonulások kellékeként tervezett a tudós művész. A firenzei Galileo Tudománytörténeti Intézet, amely a kiállítás tulajdonosa, munkatársa, Giovanni Di Pasquale szerint, bár egyértelmű adat nincs arra, hogy megépült volna a szerkezet, de a rajzok olyan részletesek, ami arra enged következtetni, hogy nem csupán terv volt.
Az útmutatások ugyanakkor nem elég egyértelműek, száz év óta számos teória és makett született a kocsiról. Bár Giovanni Di Pasquale szerint a makett működik, sajnos nem próbálható ki a kiállításon, ahogyan más modellek sem.
A következő terem a repülő emberé. Kiderül, hogy Leonardo egy - bonyolult áttételekkel - lábbal és kézzel mozgatható szerkezetet képzelt el, ami felrepítené az embert. Ám, az ember és szerkezet súlyát mégsem volt ereje a levegőbe emelni. A kérdés egész életében szenvedélyesen érdekelte, számos variációt kidolgozott. Ezek közül néhány látható a kiállítás másik blokkjában.
Pontosabban egy másik kiállításon, mely más helyszínen, a Modern Magyar Képtárban látható, melynek kedvéért mindkét helyen lebontották az állandó kiállítást. A tárlatnak ez az eleme, illetve ennek egyes részei voltak 2007-ben Debrecenben láthatók. Tucatnyi egységen keresztül próbálja feltérképezni a kiállítás azokat a főbb kérdéseket, melyek Leonardót foglalkoztatták.
Ilyen például az emberi test arányairól szóló terem. Kiderül, Leonardo pontos matematikai arányokat dolgozott ki, ókori és korabeli eredményeket felhasználva, az ember tökéletes arányainak megragadására.
Itt láthatjuk azokat a könyveket, melyekből Leonardo a tudást merítette. Az olasz mester nem járt egyetemre, de a források szerint több, mint száz kötetes könyvtárral rendelkezett, ami hatalmas szám volt akkoriban.
A reneszánsz emblematikus alakjaként megszállottan kereste a harmóniát. Szerinte a matematikai formák, vagy a természet formái, de egy női haj lágy omlása, vagy a folyamok örvényei, mind-mind magasabb rendű szabályok szerint működnek, melyek mozgatórugója a harmónia.
Ezeket a kérdéseket a formák egyensúlya címet viselő rész tárgyalja. Számos kísérletet látunk, melyben geometriai formák transzformálásával foglalkozik. De úgy vélte, ezek a transzformációk nemcsak a geometriában, hanem a természetben is működhetnek.
Ennek példája az Anghiari csatát ábrázoló, megsemmisült remekművén a lovak kentaurrá változása. A formák nemcsak átalakulhatnak egymásba, hanem egymáshoz illeszkedve is működhetnek. Ennek a megfigyelésnek lett az eredménye a golyóscsapágy.
A kiállítás számos eleme, a Sforza emlékmű monumentális lova körül forog. Pécsett is, miként Debrecenben, felépítették a szobrot eredeti méretében. Pécsen a Széchenyi téren kapott helyet a "Nagy ló". A tárlat hosszan magyarázza a mű technikai problémáit.
Leonardo ugyanis a ló testét egy tömbben akarta kiönteni. Ilyen nagyságú bronz öntvényt azonban nem készítettek akkoriban. Valóságos gyárat tervezett és épített a mű megvalósítására, gépeket az öntőformák mozgatásához, és olvasztó kemencéket.
Ám hiába győzött le vélhetően minden technikai problémát, s készült el a 7 méter magas modell, a Nagy ló soha nem épült meg, mert kellett a bronz Milánó háborúihoz. A franciák betörtek a városba, a katonák pedig az öntőformákat is összetörték - bár ezekről a részletekről nem tudósít a kiállítás.
Páva Zsolt a város polgármestere szerint nullszaldóra kihozható a 210 millió forintba kerülő tárlat, de, ha negatív lesz a pénzügyi eredmény, akkor a múzeum számíthat a közgyűlés segítségére. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a tárlat segítségével Pécs az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat után ismét a figyelem középpontjába, a kultúrabarátok és a turisták látómezejébe kerül.
Magyar Attila a múzeum gazdasági igazgatója, bár a kiállítás üzleti tervét nem adta át, elmondta, abban reménykedik, hogy a fél évig, a teljes turisztikai szezon alatt, nyitva álló tárlat behoz 120 ezer ember. Ennyivel lennének ugyanis a pénzüknél.
Ám a kiállítás hiába hozott be ennél több látogatót 2007-ben Debrecenben, a válság óta jóval alacsonyabb számokat produkálnak Budapesten is a tárlatok. A kiállítás egyébként színtiszta üzleti vállalkozás. A Firenzei Galileo Tudománytörténeti Intézet és Múzeum terméke, főkurátora az intézmény igazgatója, Paolo Galluzzi professzor.
A tárlatot az Opera Laboratori Fiorentini Rt szakemberei építették, az olaszok vállalták a szállítást, sőt a múzeumpedagógiai programot is ők hozzák.
