Válság? Van, ahol nem is hallottak róla...

Publikálás dátuma
2014.04.18. 19:49
"Marketing központjuk van Magyarországon." Fotó: ChinaPress/Getty Images
A cipőgyártás nem veszített lendületéből Kínában, erről árulkodnak a legfrissebb statisztikai adatok és ezt hangoztatták az MTI tudósítójának az iparág képviselői is a délkeleti Csincsiangban, "a cipőgyártás kínai fővárosában", ahol pénteken 16. alkalommal rendezték meg a lábbelik nemzetközi kiállítását és vásárát.

Amikor Kína legnagyobb sportcipő gyártója, az Anta egyik vezetője azzal a kérdéssel szembesült, hogy a globális válság hatása nyomán mennyire estek vissza az eladásaik, Taj Kö-csing értetlenkedve rázta a fejét "a kereslet nem csökkent, hanem nőtt és folyamatosan növekszik" – jegyezte meg. Hamarosan magyarázattal is szolgált: termékeiknek mindössze 1 százalékát exportálták, 99 százalékuk tehát a belföldi piacon kelt el.

A hongkongi tőzsdén bejegyzett cég éppen húszéves. Tavaly 1 milliárd jüan (36 milliárd forint) adót fizettek, nyereségük 3 milliárd jüan (107 milliárd jüan) volt. A termelésben 12 ezer embert foglalkoztatnak, de az országos bolthálózattal rendelkező vállalat csaknem 100 ezer embernek ad munkát. Legnagyobb gyárában egy megszólított Laj nevű szalagmunkás azt mondta, havonta körülbelül 3 ezer jüant (107 ezer forint) visz haza.

Az első napon már többezer ember lepte el a három szintes kiállítási épületet. A  földszinten a cipőgyártás különböző fázisainak gépei, a felsőbb szinteken pedig maguk a cipők, illetve az alapanyagok voltak láthatók. A gyártók közül többen is aggódva figyelték a standokon fényképező külföldit, s volt, aki szóvá is tette, remélik tiszta szándékú, mert új dizájnt képviselő, friss, a piacon még gyakorlatilag meg sem jelent termékek, cipők is vannak a polcokon.    

Munkások dolgoznak Kína legnagyobb sportcipő gyártója, az Anta üzemében, a délkeleti Csincsiangban 2014. április 18-án. A kínai cipőipar nem érzi a globális gazdasági válságot. Fotó: Trebitsch Péter/MTI

Munkások dolgoznak Kína legnagyobb sportcipő gyártója, az Anta üzemében, a délkeleti Csincsiangban 2014. április 18-án. A kínai cipőipar nem érzi a globális gazdasági válságot. Fotó: Trebitsch Péter/MTI

A külföldi kiállítók között volt egy északkelet-kínai bázissal rendelkező japán vállalkozás is, amely "kétujjas", úgynevezett jika tabi cipőket és nem nehéz, divatosra tervezett biztonsági lábbeliket gyárt. Utóbbiak orr-részébe acéllemezt építenek merevítőként, így nyújt védelmet olyan esetekre, amikor súlyos tárgy esik valakinek a lábára. Mint Okihara Takahiro vezérigazgató elmondta, húsz éve vannak a kínai piacon. Annak idején még 100-200 emberrel kezdték, s ma már 3000 embert foglalkoztatnak.    

A kiállító olasz cég képviselője alapanyagokat és cipőket is hozott magával, az indiaiak, akiknek egyébként képviseletük működik a városban, inkább felsőrészt és talpakat vásárolni jöttek.     

Liu Ven-zsu, Csincsiang polgármestere büszkén és magabiztosan ismertette az egymillió vándormunkással együtt kétmilliós város eredményeit. A cipőgyártásban szerzett eddigi tapasztalataikat komoly veresenyelőnynek tartja. A településen több mint 350 ezer ember dolgozik cipőüzemekben, gyártósoraikról évente körülbelül 1,56 milliárd pár sportcipő és 700 millió pár félcipő, szandál kerül le.     

A változó piaci körülményekhez úgy alkalmazkodnak, hogy például innovációt hirdettek a termelésben, ami egyaránt érinti a technológiát és a dizájnt. Erőteljes márkaépítést és megújuló marketing stratégiát szorgalmaznak a különböző korosztályok számára készülő cipőknél, mást a hazai fogyasztóknak, mást külföldre, mást a gyerekeknek és fiataloknak és mást a luxust keresőknek. Új értékesítési csatornákat, módokat is kutatnak, így nagy hangsúlyt kapnak az online kereskedések. A vállalatvezetési módszerekben szintén előre kell lépni – hangoztatta Liu.     

A világban tapasztalható túltermelést kezelni kell, ezért csökkentik a költségeket, keresik az új piacokat Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és Japánban. A márciusi globális kínai exportcsökkenés nem volt jellemző az ágazatra – jelentette ki a polgármester, cipőből többet adtak el, mint egy évvel korábban.    

Az MTI azon megjegyzésére, hogy az európai piac mérsékelten örül az olcsó kínai cipőknek, Liu azt válaszolta, lehetnek gyártók, akik a versenyt nem nézik jó szemmel, de egyrészt a kínai fél betartja a WTO szabályait, másrészt meggyőződése, hogy az alacsonyabb árfekvésű és minőségi lábbeliket a fogyasztók szívesen fogadják. Mint mondta, számolnak az európai piaccal, amit az is bizonyít, hogy "marketing központjuk" van Magyarországon és Lengyelországban. 

Szerző
Témák
Kína ipar cipő

Nem igaz, hogy a veszteséges cégek nem fizethetnek munkabért

A gazdasági társaság nem a saját tőkéjéből, hanem a működési bevételéből fizeti a munkabért, ezért hamis az az állítás, hogy a veszteséges cég a tagjainak munkabért sem fizethet - így reagált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Napi Gazdaság megkeresésére.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerdai felvetése - amelyet az MTI is közölt - úgy szólt, hogy ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést, így munkabért sem. Az iroda ezt a megállapítást az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) egyik szabályára alapozta.

A KIM ezzel szemben kifejtette: a gazdasági társaság a működése során nem a saját tőke terhére gazdálkodik, hiszen a szerződéses kötelezettségeiből eredő fizetési kötelezettségeit (így a munkabéreket is) a számviteli szabályok szerint a működési bevételei terhére fizeti. A működési bevételek és költségek (ráfordítások) a saját tőkétől számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban.  

Így a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn. Téves az ügyvédi iroda állítása, hogy a Ptk. szigorítaná a tag munkavállalók számára munkaviszonyuk alapján történő kifizetés szabályain, hiszen a Ptk. érintett szabálya a munkajogviszonyra nem is terjed ki.

Szerző

Zsarolás? - Zágráb feltétele a szerb EU-csatlakozás támogatásáért

Horvátország az 1991-1995-ös délszláv háborúban elrabolt horvát kincsek visszaszolgáltatását kérné Szerbiától az európai uniós csatlakozás támogatásáért cserébe - írja a Vecernje Novosti című szerb napilap.

Az újság szerint nem egészen egy évvel azt követően, hogy Horvátország csatlakozott az EU-hoz, máris feltételeket szab keleti szomszédjának: Tonino Picula és Dubravka Suica horvát képviselők azt kérték az Európai Parlamenttől, hogy "a kilencvenes évek háborúi során ellopott horvát kulturális javak visszaszolgáltatása is képezze részét a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalásoknak".

A Vecernje Novosti idézte Piculát, aki szerint 1993-ig több mint 22 ezer múzeumi tárgyat és több mint 3 ezer kulturális kincset tulajdonítottak el Horvátországtól. Ezek többségét 2008-ig ugyan visszakapta Zágráb, azóta azonban jelentősen lelassult a folyamat - fogalmazott a horvát politikus. Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese szerint a horvát követelés várhatóan nem számíthat támogatásra. "Amivel az Európai Bizottság nem ért egyet, nehezen kerülhet be a tárgyalási feltételek közé, függetlenül attól, hogy azt valamelyik tagország mennyire szeretné". Rámutatott arra is, hogy a Brüsszellel folytatott szerb tárgyalások során emellett is felmerülnek majd kérések a horvát fél részéről.

Ezek között a nemzeti kisebbségek kérdését, illetve a Duna által kijelölt természetes határt említette a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa. Bojan Popovic, a belgrádi freskógaléria vezetője a Vecernje Novostinak azt mondta, hogy a kulturális javakat nem lopták el, hanem biztonságos helyre szállították, hogy megóvják a pusztulástól. Hozzátette azonban azt is, hogy nem is horvát kincsekről van szó, hanem a szerb pravoszláv egyház tulajdonáról. Kiemelte: szerb oldalról senki sem ellenzi, hogy ezeket a tárgyakat visszavigyék a horvátországi szerb templomokba, a problémát inkább azok a javak jelentik, amelyeket nincs már hova visszavinni, mert például az adott templomot a háborúban lerombolták.

Nikola Kusovac, a szerb Nemzeti Múzeum korábbi kurátora szerint nem szabad engedni "a horvát zsarolásnak". Kusovac tagja volt annak a bizottságnak is, amely a délszláv háború idején a kulturális kincsek mentéséért felelt. A Vecernje Novostinak kifejtette: "amikor visszatér a nép és megjavítják a templomokat, mi is visszaadjuk az ikonokat. A már visszaadott tárgyak többségét politikai döntés alapján szolgáltatták vissza, anélkül hogy a szakmát megkérdezték volna".

Horvátország tavaly júliusban vált az Európai Unió teljes jogú tagjává, Szerbiával pedig idén januárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások.

Szerző
Frissítve: 2014.04.18. 14:09