Újabb frekvencia-árverés

Várhatóan alaposan megmozgatja a mobilpiaci szereplőket a legújabb frekvenciapályázat. A kormányzat ugyanis olyan hullámsávokat kínál eladásra, amelyek segítségével jelentősen erősíthetik piaci pozícióikat a júniusban lezárni tervezett árverésen sikeresen licitáló szolgáltatók. Bár a bevételi terveket a korábbi 125 milliárd forintról 104 milliárdra csökkentette a kormány, a frekvenciacsomagokat még így is túlzottan drágának találják az iparági elemzők.

Átrendezheti a hazai mobilszolgáltatási piacot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) múlt hét végén közzétett új frekvenciapályázata. A tenderen legsikeresebben bevásárló szolgáltató ugyanis olyan csomagoz juthat, amely segítségével az eddiginél is gyorsabb és kiterjedtebb szolgáltatásokat nyújthat, s ezáltal előnyre tehet szert a vetélytársaival szemben. Ezért szinte bizonyos, hogy mindhárom mobilszolgáltató - a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., és a Vodafone Magyarország Zrt. - ringbe száll az új hullámhosszokért - állítják iparági szakértők. Szerintük a pályázatnak azért van egy kicsi szépséghibája: európai viszonylatban is nagyon drágán kínálja a kormány a sávokat. Még akkor is, ha a mostani már egy csökkentett árszint. Tavaly az NMHH minimálisan 125 milliárd forintos bevételi tervvel számolt a frekvenciacsomagok eladásából, a jelenlegi tervek viszont már csak 104,15 milliárd forintról szólnak.

Az NMHH által közzétett tervezet szerint 800 és 2600 megahertzes frekvenciasávok, valamint a 900, 1800 megahertzes és 26 gigahertzes frekvenciák találhatnak majd gazdára. A korábbi tervezettel összhangban az NMHH ezúttal is kilenc csomagban kívánja értékesíteni a meghirdetett blokkokat. A pályázati tervet 20 napig véleményezheti a szakma. A megszerezhető frekvenciákra vonatkozó használati jogosultságok lejárati dátuma egységesen 2029. június 15-e, ami szintén megegyezik a tavaly novemberi kiírással. A frekvenciahasználati jogosultság időtartama azonban egy alkalommal öt évvel meghosszabbodhat bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A hatóság a végleges felhívást május 16-án teheti közzé, majd ezt követően a pályázók június 16-ig nyújthatják be ajánlataikat. A pályázat eredményét a kiírónak a végleges hirdetmény közzétételét követő 45. és 150. nap között kell meghoznia, ugyanakkor a határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja az NMHH. Így október 13-ig, illetve november 12-ig születhet meg a döntés. Úgy tűnik, a kormányzat a lehető legrövidebb időn belül igyekszik pénzhez jutni, s ma már a kabinet nem dédelget olyan álmokat, hogy létrehozza a negyedik, állami tulajdonú mobilszolgáltatót. Ezért is furcsállja a szakma, hogy a kormány a közelmúltban államosította az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.-t. Az elsősorban földi műsorszórással foglalkozó cég ugyanis egy dinoszaurusz, amely elavult technológiát képvisel. Így önmagában nem túlzottan értékes. Emiatt hozzáértők szerint a társaság biztosan nem éri meg az 56 milliárd forintot, amit vételárként emlegetnek az ágazatban, az összegnek hozzávetőleg a fele lenne a reális ár.

Másfélmilliárd a semmire

Csaknem egyéves agónia után tavaly ősszel megszűnt az állam által 2011 végén sebtében létrehozott mobilvállalat, az MPVI Mobil Zrt. azzal, hogy a cég novemberben beolvadt a Magyar Postába. Az állami társaság arra lett volna hivatott, hogy belépjen a mobilszolgáltatási piacra, és negyedik szolgáltatóként mind lakossági, mind állami, illetve önkormányzati ügyfeleket szolgáljon ki.
Az MPVI Zrt.-t három tulajdonos alapította: a Magyar Posta Zrt., az MVM Magyar Villamosművek Zrt. és az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. Az állami vállalatok 2011. december 6-án kötöttek konzorciumi szerződést azért, hogy az új állami mobilcég még elindulhasson a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) akkori év végi frekvenciaaukcióján. Az állami társaság mintegy tízmilliárd forintért egyedüli pályázóként meg is kapta a tender legértékesebb frekvenciáját, amelyet a piaci szereplők hozzávetőleg 60 milliárd forint értékűre becsültek. Az állami társaság azért indulhatott egyedül az adott hullámsávért, mert a hatóság kizárta a többi jelentkezőt. Az aukció végeredményét később a piaci szereplők, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone különböző eljárásjogi hibákra hivatkozva megtámadták, s a Kúria végül tavaly február végén a cégek javára döntött, az aukciót lezáró határozatot pedig megsemmisítette. Ezért az állami mobilcég működése az eredetileg tervezett formában ellehetetlenült. Az MPVI Zrt. az alapítása után nem sokkal már 64 dolgozót foglalkoztatott, és az állam a szakmai számítások szerint hozzávetőleg 1,5 milliárd forintot költött az Orbán-kormány meg nem valósult mobilpiaci terveire.
A kormány a hálózatukat tízmilliárdokból kiépítő piaci szereplők nem kis ellenérzését kiváltva egyebek mellett azt szerette volna elérni, hogy a magán-mobiltársaságok minimális díjazás fejében az úgynevezett nemzeti roaming keretében az állami távközlési vállalat rendelkezésre bocsássák a saját hálózataikat. Így az állami mobilvállalat viszonylag alacsony, bár így is több tízmilliárd forintos befektetés révén országos lefedettséggel tudott volna szolgáltatni. A hatóságok és a vállalatok közötti jogvita során azonban kiderült, hogy a kormány nem kötelezheti a nemzeti roamingra a piaci szereplőket. Így a terv kútba esett.

A vállalat elavultsága az oka annak is, hogy a piaci szereplők nem tolongtak a hosszú ideje eladásra kínált cégért. A társaságba további súlyos tízmilliárdokat kellene befektetni az adóforintokból ahhoz, hogy piacképes mobilszolgáltatásokat tudjon nyújtani - vélik szakértők. Egyes elképzelések szerint lehetséges, a kormányzat szándéka az, hogy összevonja az Antenna Hungáriát az ugyancsak állami kézben lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalatával, amely megszerezte a közelmúltban a 450 megahertzes frekvenciát. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a kabinet az Antenna Hungáriát indítja el a most kiírandó versenytárgyaláson. Így a műsorszóró maga szerez majd újabb hullámhosszokat, amelyen különböző mobil távközlési szolgáltatásokat nyújthat. Erre azonban a szakemberek szerint kicsi az esély, miután a jelenlegi költségvetési helyzetben a kormánynak nincs lehetősége olyan nagyságrendű befektetésekre, amelyek életképessé tennék az újonnan összetákolt állami mobiltársaságot.