A bankadó csökkentését várja az új kormánytól a K&H

Az új magyar kormánytól stabil, kiszámítható gazdaságpolitikára számít a K&H Bank vezetése, amely abban is bízik, hogy a beinduló gazdasági növekedés függvényében a kabinet felülvizsgálja a tranzakciós illeték, illetve bankadó mértékét. 

Hendrik Scheerlinck, a K&H Bankcsoport vezérigazgatója kedvezőnek nevezte, hogy 2010-nél kedvezőbb gazdasági környezetben lát majd munkához az új kormány. A K&H elemzői 2 százalékos bővüléssel számolnak az idén, de mivel a szomszédos országokban 3 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, fontosnak nevezte, hogy a magyar növekedés robusztusabbá váljon.

Az is kedvező a vezérigazgató szerint, hogy a nyilatkozatok alapján a következő Orbán-kormány is tartja magát a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányhoz, és elkötelezett a foglalkoztatás bővítésében, ami a lakossági jövedelmek, valamint a fogyasztás bővülését eredményezheti. Hendrik Scheerlinck hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az elért eredmények tükrében Magyarország a hitelminősítőktől visszakapja a befektetésre ajánlott minősítést.

Ezzel együtt a vezérigazgató szerint számos negatív jelenséget is lehet tapasztalni a magyar gazdaságban. Ezek között megemlítette, hogy a várakozások szerint az energiaszektorban tovább folytatódik az állami szerepvállalás növelése, és a bankszférában ugyan tavaly már néhány nagybank nyereségesen gazdálkodott, a bankszektor szereplőinek többsége tavaly is, immár negyedik éve, veszteséges volt.

A kedvezőtlen banki teljesítmények oka részben a válság miatt kialakult rossz pénzintézeti portfólió, de a bankadó és a tranzakciós illeték is nagyban rontották a banki teljesítményeket - tette hozzá

Hangsúlyozta: abban, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, a bankrendszernek a mostaninál nagyobb mértékben kell a gazdaság finanszírozásához hozzájárulnia, ehhez viszont az kellene, hogy a bankrendszer egészséges maradjon, a magyarországi bankszektorban a tőkearányos megtérülés tartósan 15 százalék körül alakuljon, az eszközarányos nyereség legkevesebb 1,5-2 százalék legyen - mutatott rá a vezérigazgató.

Hendrik Scheerlinck kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja kétségtelenül lendítően hatott a vállalati hitelezés beindítására, a vállalati beruházások bővítésére. A K&H Bank a jegybanki hitelprogram első fázisába és a második fázisába is aktívan bekapcsolódott, eddig a két szakaszban együttesen mintegy 100 milliárd forint hitelre kötött szerződést, ezzel a két szakaszban biztosított hitelállományból a K&H együttesen 15 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak.

Hendrik Scheerlinck rámutatott: az egész magyarországi bankszektor hitelezésének jót tenne, ha ismét erőre kapna a lakosságnak nyújtott jelzáloghitelezés. Egy olyan nagyságú és lélekszámú országban, mint Magyarország, éves szinten mintegy 400-600 milliárd forintos kereslettel lehetne számolni a lakossági jelzáloghiteleket tekintve, ezzel szemben 2013-ban csupán 250 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vettek fel a magyar háztartások, ez túl alacsony a potenciális lehetőségekhez képest.

A megelőző években a magyar jelzálogkölcsön-felvevők egy jó része "megégette magát" a devizaalapú jelzáloghitelekkel, ezért nagyon fontos, hogy a kormány olyan megoldással próbáljon előjönni a még bajban lévő devizaadósok megsegítésére, amely az államnak, a lakosságnak és nem utolsó sorban a bankoknak is elfogadható - mondta. Így a megoldási módnak nem szabad esetleg arra ösztönöznie a devizaadósokat, hogy ne fizessék a fennálló tartozásaikat, mert a nem teljesítő, vagy köznapi nevén a bedőlt devizakölcsönök így is nagy gondot jelentenek a hazai bankrendszer számára, jelentősen rontják a bankok mutatóit - mutatott rá Hendrik Scheerlinck.

A vezérigazgató elmondta: arra számítanak a bank elemzői, hogy áprilisban még egyszer kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ezzel az alapkamat 2,5 százalékra csökkenne, de utána egy hosszabb időszakig tartja majd az alapkamatot a monetáris döntéshozó testület, és az is előfordulhat, hogy még az idén a negyedik negyedévben már sor kerül az alapkamat emelésére.

A vezérigazgató leszögezte: bár időről-időre felröppen a hír, hogy egyik vagy másik bank kivonulhat  Magyarországról, a K&H anyabankjánál, a KBC-nél ez "fel sem merül, hosszútávon elkötelezett a magyar bankpiac iránt".

Elmondta: a KBC annak idején mind a szövetségi belga kormánytól, mind a flamand tartományi kormánytól tőkekölcsönt kapott, ezek a hitelek javították a KBC tőke- illetve pénzügyi helyzetét, de a belga kormánynak erről a támogatásról el kellett számolnia az Európai Bizottsággal. A KBC-nek pénzügyi tervet kellett bemutatnia, ennek részeként a belga bank úgy értékelte, hogy eladja oroszországi, lengyelországi érdekeltségeit, s megválik szerbiai és szlovákiai egyes leánycégeitől is.

Hendrik Scheerlinck nyomatékosította: 2013-ban a KBC vezetése újfent megerősítette, hogy Belgiumot, Csehországot, Magyarországot, Szlovákiát és Bulgáriát a bankcsoport kiemelt piacának minősíti. A K&H a magyar piac második legnagyobb bankcsoportja, a bank és biztosítás, mint követendő stratégia révén stabil piaci részesedéssel rendelkezik a hitelezés, a megtakarítások és a biztosítások piacán.

Szerző

Több nő dolgozik, de kevesebb pénzért

Publikálás dátuma
2014.04.21. 13:02
Képünk illusztráció. Fotó: linephoto/Thinkstock/Getty Images
Emelkedett a nők száma a munkaerő-piacon az utóbbi egy évben, de ezzel párhuzamosan a két nem közötti fizetési különbségek is nőttek - közölte a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég legfrissebb felmérésének eredményeit az MTI-vel.

Felmérésében a Hay Group Magyarország 488 céget kérdezett meg, ez a legnagyobb kört érintő javadalmazási felmérés Magyarországon. A felméréshez használt adatbázis 300 ezer hazai munkavállaló adatait tartalmazza.

A magyarországi magánszférában foglalkoztatott munkavállalók 46,5 százaléka nő, miközben ez a szám három évvel ezelőtt még 48 százalék volt, 2012-ben viszont csak 42 százalék - derül ki az elemzésből. Ez azt jelentheti, hogy a válsággal és elbocsátásokkal fémjelzett elmúlt évek leépítései erőteljesebben érintették a nőket, mint a férfiakat, és ebből a "sokkból" csak mostanában kezd magához térni a munkaerőpiac.

A tavalyi adatok szerint a felsővezetőknek csupán 22,6 százaléka nő, ami enyhe növekedést mutat a 2010-es 19,1 százalékhoz és a 2012-es 18,3 százalékhoz képest. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az összes többi kategóriában: bár sehol sem dolgozik több nő, mint férfi, de a helyzet a három és az egy évvel ezelőtti felméréshez képest valamelyest javult.

A nők a férfiak alapbérének átlagosan 92,3 százalékát keresik hasonló munkakörben dolgozva, ami számottevő, valamivel több mint 2 százalékos csökkenés tavalyhoz képest. A női alapbérek minden munkaköri csoportban elmaradnak a férfiakétól, és tavalyhoz képest szinte mindenütt romlott a bérezésük, csak a szakértők esetében javult kissé a helyzet.

A bónuszokat figyelembe véve kiderült, hogy a nők átlagosan csupán a férfiak bónuszának a 85,3 százalékát kapják kézhez, ami enyhe növekedés a tavalyi adathoz képest. A felsővezetők körében, ahol nyilván a legnagyobb bónuszok vannak, ez az arány 80,7 százalék.

A Hay Group rámutat: szakértői pozíciókban szinte kétszer akkora az esélye egy férfinak arra, hogy céges autót kapjon, mint egy nőnek, és még középvezetői szinten is jelentős különbség figyelhető meg a férfi és női gépkocsi juttatás arányában. Ez részben azért van, mert az értékesítői és mérnöki munkakörökben kiugróan magas a férfi munkavállalók aránya - olvasható a közleményben.

Szerző

A tavalyi árakon a sonka

Publikálás dátuma
2014.04.21. 11:41
Fotó: K2 Press/Népszava
Míg például az Egyesült Államokban a sertésállomány komoly csökkenése miatt jelentősen drágult a sonka, addig Magyarországon, az Európai Unióval szembeni orosz sertésimport-tilalom következtében az idén húsvétkor sem kellett többet fizetni érte, mint tavaly - tájékoztatta az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. az MTI-t.

A Conclude közleménye szerint az Európai Unióval szemben az év elején bevezetett orosz sertésimport-tilalom, valamint az Ukrajnában, majd Litvániában és Lengyelországban megjelent sertéspestis hatására az első negyedévben uniós átlagban 12 százalékkal estek a sertésárak. Magyarországon még ennél is nagyobb volt az árcsökkenés, előfordult, hogy a kereskedők a hízó kilójáért az év elejéhez képest március közepén már 100 forinttal kevesebbet fizettek a sertéstartóknak, mintegy 350 forintot.

Az amerikai sertésállomány nagyarányú csökkenése és a vágósertés iránti igény miatt azonban március közepétől már emelkedni kezdtek a világpiaci árak. Az amerikai sonkaárak például egy év alatt közel megduplázódtak, 100 font (1 font 0,45 kilogramm) sonka az amerikai árutőzsdén 65 dollárról 120 dollárra drágult egy év alatt.

Szakértők a magyar piacon továbbra sem számítanak komolyabb drágulásra, mivel azok a tényezők, amelyek az itteni sertésárak első negyedévi csökkenését idézték elő, még mindig fennállnak.

Véleményük szerint egyelőre nem várható, hogy Oroszország feloldaná az Európai Unióval szemben az év elején bevezetett importstopot. Igaz, az emiatt kieső magyar kivitelt hosszabb távon pótolhatja, hogy a kormány április elején megállapodott Kínával évente 5000-6000 tonna sertéshús értékesítéséről.

Az elemzés szerint mindezek hatására a magyarországi élelmiszerüzletekben húsvét előtt csaknem ugyanannyit kellett fizetni a sertéshúsért, mint egy éve. A sertéscomb 1350 forintos kilogrammonkénti ára megegyezett az egy évvel korábbival és 50 forinttal elmaradt a tavaly októberitől, a gépsonka 20 forinttal volt olcsóbb, mint egy éve, átlagagára kilogrammonként 2190 forint, miközben tavaly áprilisban még 2260 forintot kellett adni érte. Csak a rövidkaraj került többe, 10 forinttal 1420 forintba, mint 2013 márciusában.

A Conclude megemlíti az Agrárgazdasági Kutató Intézet mérését is, miszerint a csont nélküli nyers sertéscomb 958,43 forintos kilogrammonkénti ára tíz százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Szerző