Rakéták az ünnepen

Hét rakétát lőttek ki Dél-Izraelre palesztin szélsőségesek a Gázai övezetből tegnap, a zsidó húsvét, a Pészach utolsó napján. Az izraeli hadsereg légicsapással válaszolt a támadásra, áldozatok nem voltak. A válaszcsapásban az izraeli hadsereg három terrorista centrumot semmisített meg. 

Gázai jelentések szerint a tengerészet is részt vett a megtorlásban, egy gázai bázis elleni támadásban két személyt könnyebben megsebesített, ám ezt a hadsereg nem erősítette meg. A Hamasz további izraeli támadástól tartva, több támaszpontját evakuálta.

A jeruzsálemi zavargások is kiújultak a hétvégén. Az óvárosban vasárnap reggel két rendőr-határőr könnyebben megsebesült a Mecsetek terénél, amikor palesztin fiatalok az al-Aksza mecsetnél köveket és petárdákat dobáltak több száz izraelire és turistára.Tizenhat támadót őrizetbe vettek az izraeli hatóságok.

A területet először lezárták, majd részben megnyitották, de zsidók és turisták továbbra sem látogathatják. Később az oroszlános kapunál is összecsapások voltak az arcukat kendőkkel eltakaró palesztin fiatalok és a rendfenntartók között.

Ugyancsak a hétvégén a Ciszjordániát igazgató Palesztin Hatóság (PH) feloszlatása is felmerült Ramallahban a palesztin- izraeli béketárgyalások elakadása miatt.

Az AFP hírügynökség híradása szerint a PH a felek között közvetítő amerikai nagykövet Martin Indyknek vetették fel a feloszlatás ötletét, azzal érvelve, hogy " vagy az ENSZ-nek adják át a kulcsokat", hogy a világszervezet viselje a felelősséget a palesztin népért, vagy Izrael veszi át a felelősséget az általa megszállt területekért".

A palesztinok már többször fenyegetőztek a hatóság feloszlatásával, ami komoly gondot és anyagi terhet jelentene Izraelnek.

Szerző

Százezrek hallgatták Ferenc pápát

Publikálás dátuma
2014.04.22. 07:30
Békét sürgetett az egyházfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Központi helyet kapott Ferenc pápa ünnepi beszédében a háború és béke kérdése.  A Szent Péter bazilika lodzsájáról elmondott húsvéti beszédében a katolikus egyházfő a béke megteremtését, a világot sújtó éhezés és konfliktusok leküzdését, a védtelenek és kizsákmányolt emberek védelmét szorgalmazta.

Ferenc pápa vigaszt kért azoknak, akik akaratuk ellenére szeretteiktől elválasztva töltik a húsvétot, a világ különböző térségeiben túszul ejtetteknek, a hazájukat jobb jövő reményében elhagyó bevándorlóknak, akik nem mindig gyakorolhatják szabadon vallásukat.

Az egyházfő az összes "nagy és kicsi, régi vagy új" háború befejezését sürgette, Szíriában humanitárius segítséget a konfliktus miatt szenvedőknek, és bátorságot a szemben álló felek között a "túl régóta várt" béketárgyalásokhoz.

Vigaszt kért az iraki testvérháborúk áldozatainak, sürgette a palesztin-izraeli béketárgyalások folytatását és a megbékélést Ukrajnában. A Vatikán több mint 200 ezresre becsülte a pápa beszédét hallgató tömeget.

Moszkvából Kirill pátriárka köszöntötte a pravoszláv hívőket. Húsvéti beszédében a pátriárka is külön imádkozott a békéért Ukrajnában, " az ukrán népért, az ellenségeskedők kibéküléséért, az erőszak megállításáért, az emberek egymás iránti irgalmáért."

Szerző
Frissítve: 2014.04.21. 23:13

Csaknem száz húsvéti tüntetést tartott a németországi békemozgalom

Csaknem száz húsvéti tüntetést rendezett a németországi békemozgalom, a hétfőn véget ért megmozdulás-sorozaton elsősorban a német katonák külföldi bevetése és a fegyverexport ellen demonstráltak.

A hagyományos húsvéti demonstrációkon az idén az ukrajnai válság is a fő témák között volt. A zárófelvonulást Frankfurtban tartották 2500 résztvevővel, a tüntetők transzparensein egyebek között az a felirat állt, hogy "fegyverrel nem lehet konfliktust kezelni".

A szervezők első mérlege szerint a húsvéti ünnepnapok alatt országszerte 91 béketüntetést tartottak, a résztvevők száma átlagosan néhány száz körül volt. A több száz egyesület, civil szervezet rendezésében megtartott demonstrációkon az első világháború kitörésének századik és a második világháború kitörésének 75. évfordulójáról is megemlékeztek.

Németország nyugati felében a hatvanas évek elején kezdődtek a brit minta alapján szervezett húsvéti békemenetek. A mozgalom tetőpontját a hidegháborús fegyverkezési versennyel párhuzamosan a nyolcvanas években érte el, amikor a fő követelés az atomfegyverek betiltása volt. Azokban az években százezrek vonultak az utcákra a német városokban.

A keleti tömb összeomlását követően a megmozdulások részvevőinek száma visszaesett, de 2011-ben a fukusimai atomkatasztrófa és a csernobili atomszerencsétlenség 25. évfordulójának hatására ismét tízezrek tüntettek.

Szerző