Kevesebb kamu az EP-szavazólapon?

Ma lezárul az aláírásgyűjtés az európai parlamenti (EP) választáson való listaállításhoz. Utóbbi egyébként eddig csak öt pártnak sikerült, így ők biztosan szerepelnek majd az uniós szavazólapokon. A kevesebb induló várhatóan mérsékeltebb kampányt is hoz, a hagyományosan alacsonyabb részvétellel zajló EP-voksolás előtt.

Alig néhány pártnak sikerülhet az eredetileg bejelentkezett 36-ból összegyűjteni a 20 ezer érvényes aláírást, így lényegesen kevesebben szerelhetnek az EP-választás szavazólapjain. Ma délután négykor lejár a határidő: fél napjuk maradt az indulni vágyóknak arra, hogy összegyűjtsék a szükséges ajánlásokat.

Már biztosan indulhatnak

- MSZP
- Fidesz-KDNP
- DK
- Együtt-PM
- Jobbik

Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 36 pártot vett nyilvántartásba, közülük csak 22 párt, illetve pártszövetség kérte ki az ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a támogató ajánlások gyűjtéséhez. Közülük öten - az MSZP, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció (DK) - már le is adták a szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, és a NVB még a múlt héten nyilvántartásba vette a listájukat, így ezek a szervezetek már biztosan szerepelnek majd a szavazólapon.

Kiderül, mennyiért hirdettek a pártok

Még egy napjuk van a sajtótermékek kiadóinak, hogy megküldjék az országgyűlési választás kampányában közzétett politikai hirdetésekről szóló beszámolójukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). A választási eljárásról szóló törvény szerint ugyanis a parlamenti voksolás kampányában csak azok a sajtóorgánumok tehettek közzé politikai hirdetést, amelyek előzőleg eljuttatták hirdetési árjegyzéküket az ÁSZ-hoz. Erre a parlamenti választás előtt január 24-ig volt lehetőség, majd a számvevőszék ezeket a jelentéseket honlapján közzétette.
Az ÁSZ-nál összesen 793 sajtótermék (459 nyomtatott és 334 elektronikus) hirdetési árjegyzéke található meg. Ezeknek a médiumoknak most valamennyi, a kampányidőszakban közölt politikai hirdetésükről beszámolót kell készíteniük, az ÁSZ-nak adott tájékoztatásnak pedig tartalmaznia kell, hogy az adott sajtótermék az egyes jelöltek és jelölőszervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mikor és milyen terjedelemben tette közzé. Eközben a közterületi kampányról semmiféle elszámolás nem kerül majd nyilvánosságra, hiszen az utcai plakáthelyeket birtokló cégeket semmiféle jogszabályi kötelezettség nem terheli; nem kellett előzetesen nyilvánosságra hozniuk áraikat - így nem kellett egységáron adniuk a különböző pártoknak a felületeiket -, és utólagos beszámolóval sem tartoznak az ÁSZ-nak. A Fidesz-KDNP nyilvánvalóan azért alkotott ilyen választási eljárási szabályokat, mert a közterületi reklámpiac mintegy 70 százaléka a kormánypárt holdudvarába tartozó gazdasági társaságok kezében van.

Időközben ugyanakkor több szervezet közölte azt is, mégsem indul a választáson, így alig tucatnyi párt maradt versenyben, amelyeknek az aktivistái még dolgoznak azért, hogy a határidőig összegyűjtsék és leadják a listaállításhoz - és így a szavazólapra kerüléshez szükséges aláírásokat. Az tehát már biztos, hogy lényegesen kevesebben szerepelnek majd a választási dokumentáción, mint a parlamenti választáson, ahol 18 párt tudott országos listát állítani, így ezek a szervezetek nemcsak jelöltjeik után, hanem pártként is kaptak állami támogatást, fejenként több százmillió forintot. Most, vélhetően épp az állami támogatás "hiánya" áll annak hátterében, hogy lényegesen kevesebben vágynak a szavazólapra.

Már csak ezért is biztosnak látszik, hogy az elkövetkező hetekben mérsékeltebb kampányra lehet számítani, mint az áprilisi választás előtt. Azt az NVI közölte a hétvégén, hogy az EP-listát állító pártok ezúttal több mint kétmillió (2 131 500) forintért juthatnak hozzá a választók név- és lakcímadataihoz. A választási eljárásról szóló törvény szerint ugyanis annak érdekében, hogy a pártok a kampányban közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat, jogszerűen hozzájuthatnak a választópolgárok név- és címadataihoz. Az NVI persze csak a lista nyilvántartásba vételéről szóló döntés jogerőre emelkedését követően adja ki a pártoknak a választói adatokat, azokét, akik nem tiltatták le ezt. Az induló szervezetek hivatalosan csak a választási kampány céljára használhatják fel az adatokat, amelyeket legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteniük. A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet május 28-án 16 óráig kell eljuttatni az NVI-hez.

EP-voksolás számokban

- Belföldi szavazókörök száma: 10 386
- Külképviseleti szavazóhelyek száma: 98
- Belföldi névjegyzéken szereplők száma: 8 058 126
- Közülük más EU tagállamok állampolgárai: 3298
- Külképviseleti névjegyzéken szereplő magyarok száma: 884
- Belföldi átjelentkezéssel szavazók száma: 1553Forrás: NVI, 2014. április 21-i adatok

A választók mozgósítása már csak azért is fontos, mert az EP-voksoláson a részvételi arány általában sokkal alacsonyabb, mint az országgyűlési választások első fordulójában. Míg az utolsó négy országgyűlési voksoláson a részvételi arány 56 és 70 százalék között mozgott, addig az eddig megtartott két EP-választáson nem érte el a 40 százalékot sem. A visszaesett érdeklődés látszik az NVI névjegyzéket érintő adatain is, hiszen eddig például kevesebb mint ezren jelezték, hogy az EP magyar tagjainak választásán a 98 külképviselet valamelyikén kívánnak voksolni. Ők azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 25-én nem tartózkodnak Magyarországon. Nekik ahhoz, hogy valamely nagykövetségen voksolhassanak, május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. Erre személyesen, postán, vagy online is lehetőségük van, voksolni azonban kizárólag személyesen, a kérvényezett külképviseleten szavazhatnak, levélben nem.

Azok a magyar állampolgárok pedig, akik az Európai Unió más tagállamaiban élnek, az adott ország jogszabálya szerint kérhetik azt is, hogy vegyék fel őket az ottani névjegyzékébe az európai parlamenti választáson, így nem a magyar EP-listákra szavazhatnak, hanem a másik tagállam listáira. Azt a tagállamok maguk határozzák meg, meddig regisztrálhatnak náluk a külföldi választók: Franciaországban például csak december 31-ig volt erre lehetőség. Ha a választópolgárt a másik tagállamban felveszik a névjegyzékbe, a tagállamtól kapott értesítés alapján az NVI törli őt a magyarországi névjegyzékből, így kizárja a kettős szavazás lehetőségét. Ugyanígy az EU más tagállamának Magyarországon élő állampolgára május 9-ig jelezheti, ha a magyar EP-listákra szeretne szavazni, de akkor ő nem voksolhat a hazája szerinti listákra.

Erre egyébként az eddig megtartott két magyarországi EP-választás alapján csak nagyon kevesen jelentkeznek. Idén körülbelül 100 ezren vannak azok, akik más uniós tagállam állampolgárai, de Magyarországon élnek, ám közülük egyelőre csak 3300-an vetették fel magukat a magyarországi névjegyzékbe.