Ennyi kedvességet máshol nem lehet kapni

Publikálás dátuma
2014.04.22. 18:39
Quadery Tourpikay, azaz Rita. Fotó: Népszava.
Négy gyerekes özvegyként menekült a háború elől Afganisztánból Magyarországra Quadery Tourpikay. Azt mondja, hogy szörnyű nehéz volt az újrakezdés húsz évvel ezelőtt, és nem vállalkozna rá még egyszer, mert képtelen lenne ismét végigcsinálni. Amikor azt próbáltuk megfejteni, hogy mégis, miért sikerült, a hite és a férje iránt érzett múlhatatlan szerelme mellett a magyarok szeretetét és barátságát említette.

- Hogyan lett Rita?

- Amikor megérkeztem Magyarországra, állást kerestem, és egy óvodában kötöttem ki. A gyerekek egyszerűen nem tudták kimondani azt, hogy Tourpikay néni. Kérte az igazgató, hogy találjak ki magamnak egy magyar nevet, de fogalmam sem volt, hogy mi legyen az. Aztán, mivel Rita nem volt az oviban, így ezt a nevet kaptam. Eleinte furcsa volt, és amikor utánam kiabáltak, hogy Rita, Rita, meg sem hallottam, de aztán megszoktam.

- Hosszúra nyúlt az az időszak, amíg állampolgárság nélkül kellett fenntartania magát és a családját itt, Magyarországon. Miért tartott ez nyolc évig?

- Bár menekültek voltunk, nem feketén érkeztünk, hanem vízummal, amellyel két hónapig maradhattunk. Amikor ez letelt, szóltak, hogy indulhatunk vissza Afganisztánba. De nem akartam, mert ott halt meg egy balesetben a férjem, és a háború elől menekültem a négy kicsi gyerekemmel. A legnagyobb is még csak nyolc éves volt akkor, a legkisebb pedig egy. Jártam a brit, a holland, a német nagykövetségen, de afgán útlevéllel sehol nem kaptam vízumot. Nem maradt más hátra, az ENSZ-hez fordultam, és így lett belőlünk hivatalosan is menekült. Három hónapon át a csillebérci táborban laktunk, majd amikor hidegre fordult az idő, átvittek egy XI. kerületi helyre, ahol két éven át éltünk. Csak ekkor tudtam elkezdeni komolyan tanulni, és készülni a magyar nyelvvizsgára. Az állampolgárságot csak ez után lehet megszerezni.

- Eredetileg nem Magyarországon akart letelepedni a gyerekeivel, de végül is itt maradtak. Emlékszik arra a pillanatra, amikor eldöntötte, hogy nem megy tovább?

- Azt láttam, hogy sok afgán ugródeszkának használja Magyarországot. Elindultak vízum nélkül, neki a határnak, de én ezt nem mertem megkockáztatni a négy gyerekkel. Nem állt volna szóba velünk egyetlen embercsempész, meg egyébként sem indultam volna el a kicsikkel éjszaka, az erdőn át. Mindent hivatalosan akartam intézni, a magyar útlevél birtokában, de tudtam, hogy arra hat-hét évet várnom kell. Kezdtünk berendezkedni, a gyerekek iskolába jártak, én dolgoztam, és egyszerre csak azt vettem észre, hogy már nem akarok elköltözni innen. Az az igazság, hogy amikor megkaptam a magyar útlevelet, elmentem a nyugati követségekre, de amikor a gyerekek azt mondták, hogy megszokták ezt az országot, és nem akarnak költözni, feladtam az eredeti célomat. Tudja, egy anyának az a legfontosabb, hogy a gyerekei jól és biztonságban érezzék magukat. A magyarok kedves emberek, és rengeteg segítséget kaptam a szomszédainktól, a kollégáimtól. Sokszor azt is elfelejtettem, hogy egy idegen országban vagyok, mert az ismerőseink úgy bántak velünk, mintha családtagok lennénk.

- Soha nem bántották azért, mert nem magyar, mert láthatóan más, mint mi?

- Soha. Sehol nem bántak velünk olyan jól, mint itt. Így aztán elgondolkodtam azon, hogy ha a sors ezt adta nekünk, akkor nem szabad tovább menni. Nem tudtam korábban, hogy a magyarok milyenek, egy magyar szót sem hallottam Afganisztánban, de itt élve hamar rájöttem, hogy ennyi kedvességet máshol nem kapnék.

- Keményen meg kellett küzdenie az állampolgárságért. Mit érzett, amikor megkapta?

- Nagyon örültem. Nem jártam tanfolyamra, nekem nem volt magyar tanárom, a tudásomat magam szereztem a munkahelyemen és otthon, újságokat, könyveket olvasva.

- Na, jó, de ön bölcsész, tanári diplomája van, ez azért nagy segítség lehetett…

- Higgye el, hogy tényleg a magyar az egyik legnehezebb nyelv a világon! Sokáig még azt sem tudtam elképzelni, hogy megértem, ha két magyar beszélget, nem hogy bele is tudjak szólni. Azt hiszem, ma már jól beszélem a nyelvet, de például annyira nem, hogy tanárként el tudjak helyezkedni egy magyar iskolában.

- Megkönnyebbült, amikor hivatalosan is magyar lett?

- Jaj, nagyon! Kezdtem végre biztonságban tudni magamat és a gyerekeimet.

- Az afgán állampolgársága megmaradt?

- Igen. Kettős állampolgárok vagyunk.

- Mit gondol, hogyan fogadnának egy magyar anyát a gyerekeivel Afganisztánban?

- Mi is barátságosak vagyunk, sőt, az egész világon híresek vagyunk a vendégszeretetünkről.

- A háború és a merényletek miatt ezt nehéz elképzelni…

- Nem mi vagyunk ellenségesek a külföldiekkel, hanem maga a háború, a helyzet ilyen. A harcok előtt egészen más volt a világ. Képzelje el, ha láttunk az utcán egy tanácstalan külföldit, segítettünk neki, ha kellett, elvittük kocsival. Az édesapám nem egyszer állított haza vadidegen emberekkel, olyanokkal, akik nem találtak szállodát maguknak. Ma este itt alszik, majd holnap keresünk neki hotelt – mondta. Jó volt szinte szóról szóra visszakapni ugyanezt itt, a magyaroktól.

- Milyen nyelven gondolkodik, milyen nyelven álmodik? Magyarul vagy az anyanyelvén?

- Amikor magyarokkal beszélek, akkor természetesen magyarul gondolkodom, de a saját népemet, a saját kultúrámat soha nem akarom elfelejteni, és mindent elkövetek, hogy a gyerekeim se felejtsék el. Afgán vagyok és maradok, még akkor is, ha magyar is vagyok.

- A gyerekeket érdekli, hogy honnan jöttek?

- Igen, nagyon. Semmire nem emlékeznek, mert még kicsik voltak, amikor útra keltünk. Ha nem mesélek nekik Afganisztánról, akkor előbb-utóbb teljesen elfelejtik.

- Az elképzelhetetlen, hogy egyszer haza utaznak?

- Nagyon szeretnék, de nem engedem nekik, amíg tart a háború. Pedig még a csadort is felvenné a lányom a haza út érdekében… Jó lenne, ha egyszer találkozhatnának az apjuk családjával, és láthatnák, hogy honnan jött az anyjuk.

- Ön azért tavaly haza utazott. Nem volt honvágya? Nem érezte, hogy ott kellene maradnia?

- Hadd kérdezzek vissza: ha az Ön családja veszélyben lenne Magyarországon, akkor visszaköltöztetné ide őket? Tudja tavaly, amikor haza utaztam, az öcsémnél laktam Kabulban, és jól hallottuk a fegyverropogást, a robbanások hangját. Ott nincs béke! Minden este nézem az afgán tévé adását, és azt látom, hogy hetente több merényletet is van. Mész Kabulban az utcán, egyszer csak felrobban egy bomba, és meghalsz. Húsz éve tart a háború, és nagyon rossz a helyzet. Ki szeretne egy háború kellős közepén lakni? Tudja, mi nem a szegénység elől menekültünk, hiszen megvolt mindenünk. Viszont nem akartam, hogy állandó életveszélyben éljenek a gyerekeim. Már három hónapja be volt zárva az iskola, nem tudtam tanítani, és nem volt fizetésem. Akkor indultunk útnak, amikor bombázták a környéket, és a szomszéd ház fala a miénkre dőlt. De képzelje el, milyen nehéz döntés volt ez egy megözvegyült afgán nő számára! Csak Iránban jártam korábban, Európában sosem. Ez egy egészen más kultúra, nem ismertem a nyelvet, nem volt munkahelyem, nem volt lakásom, viszont volt négy gyerekem, akit egyedül neveltem. De nem volt más választásom.

- Mi az ami most, itt hiányzik?

- A férjem. Húsz éve nem tudom megszokni, hogy elment, és még mindig várom, hogy egyszer csak belép az ajtón. Nálunk nem szokás, hogy a fiatalok szerelemből házasodnak, mi viszont megismerkedtünk az egyetemen, és imádtuk egymást, ezért is házasodtunk össze. Kilenc éven át voltunk csak együtt, de én a mai napig szerelmes vagyok a férjembe, aki itt van, a szívemben. Sokszor annyira jó lenne, ha segítene dönteni a fontos kérdésekben. Nagyon kellett volna a segítsége például akkor, amikor az volt a kérdés, hogy melyik egyetemre menjenek a gyerekek, vagy hogy hová költözzünk. Ha újra kellene kezdeni ezt az egészet, nem vágnék bele, mert biztosan tudom, hogy képtelen lennék még egyszer végigcsinálni.

- Hogy hívták a férjét?

- Hakim.

- Szokott Hakimmal „beszélgetni”, amikor valami nagy dologban kellene dönteni?

- Mi nem csak férj és feleség voltunk, hanem barátok is. Nálunk az a szokás, hogy a férfiak nem dolgoznak otthon, nem takarítanak, főznek, de Hakim más volt, mindenben segített. Mindketten tanárok voltunk, és váltott műszakban dolgoztunk, hogy a gyerekek sose legyenek egyedül. El nem tudtam képzelni a halála előtt, hogy képes lennék nélküle élni, de az élet úgy hozta, hogy harmincegy évesen már özvegy voltam. Annyira fiatalon, hogy Magyarországon ebben a korban a lányok még nem is mennek férjhez, nem szülnek gyereket, én meg ott maradtam egyedül a négy kicsivel. Azt mondták a magyar barátnőim, hogy menjek férjhez, mert nem jó egyedül, de nem akartam, mert a férjem még ma is a szívemben van, és úgy érzem, hogy itt van velem. Nem tudom elfelejteni, ezért nem tudok valaki másba beleszeretni, és új életet kezdeni.

- Azt mondta, annyira nehéz volt ez az egész, hogy nem fogna bele még egyszer…

- …Nem hiszem, hogy menne. Egyszerűen nem tudom, hogy csináltam végig. Nagyon kevés volt a pénzünk, eleinte minimálbérre voltam bejelentve, ami akkoriban huszonötezer forintot jelentett. Olyan szegény voltam, hogy nem tudtam például babakocsit venni, pedig nagy szükségünk lett volna rá. Tényleg sok mindent kaptam a magyar barátaimtól, de csodát ők sem tudtak tenni. Az első öt-hat év piszok nehéz volt, de sohasem sírtam a gyerekeim előtt, mert nem akartam elszomorítani őket. Viszont amikor elaludtak, kitört belőlem a sírás, és ettől meg is könnyebbültem. Sokszor feladtam ezeken az átsírt estéken. Muzulmán vagyok, hiszek az Istenben, és ezt mondtam neki: Istenem, feladtam, mert már nem bírom tovább, hogy egyedül vagyok. Ha hiszi, ha nem, reggelre visszatért az erőm, és éreztem, hogy amikor imádkozom, valaki támasztja a hátamat, és tol előre. Tele voltam erővel, amikor elindultam a gyerekekkel bölcsődébe, óvodába, iskolába, majd utána dolgozni. Ha kellett, takarítottam, főztem, étteremben dolgoztam, és soha semmilyen munkát nem szégyelltem elvégezni.

- Miért sikerült ez az életre szóló kaland?

- Sok asszony pánikba esik, amikor meghal a férje, és egyedül marad a gyerekekkel. Van, aki alkoholista lesz e miatt, vagy drogos. De bennem annyira erős volt az az érzés, hogy a gyerekeimet fel kell nevelnem, hogy bármilyen munkát elvállaltam, csak tanulhassanak a kicsik, és nyugalom vegye őket körül. A férjem, akit annyira imádtam, azt szerette volna, hogy adjak meg mindent a gyerekeinek. Túl vagyok a nehezén, mert a négy gyerek közül három már dolgozik, és csak a legkisebb tanul még. Tudom, hogy a férjem mindezt látja, és örül neki.

Ők indulhatnak az EP-választáson

Publikálás dátuma
2014.04.22. 18:27
FOTÓ: Europress/Getty Images
Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén, hogy a május 25-i európai parlamenti (EP-) választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az NVB 11 lista sorrendjét állapította meg, legfeljebb ennyi lista szerepel majd a szavazólapon.

Az azonban elképzelhető, hogy a listák száma végül ennél kisebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlások ellenőrzésénél kiderül, hogy valamelyik pártnak nincs meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.
A sorsolás értelmében a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Modern Magyarország Mozgalom Párt, Új Magyarország Párt, Demokratikus Koalíció.

EUobserver:  Magyarországon a második helyért folyik az igazi harc

A Fidesz minden bizonnyal a májusi EP-választáson is a legtöbb szavazatot kapja, ám az még kérdéses, hogy a jól szervezett Jobbik vagy az útkereső baloldali, liberális pártok futnak be második helyen - írja az EUobserver uniós ügyekkel foglalkozó portálon kedden közzétett cikkében Lőrincz Marcell.

Lőrincz, a Szubjektív Értékek Alapítvány igazgatója, valamint az Európai Rasszizmus-ellenes Hálózat magyarországi koordinátora szerint döntő lehet a sérülékeny csoportok, a romák, a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű (LGBT-) közösség vagy a zsidó közösségek szavazata, ám megnyerésükhöz nem elég rámutatni, hogy a Jobbik rasszista, hanem valami pozitívat kell számukra ajánlani.

Ki lehetne emelni, milyen kedvező hatásai vannak az uniós tagságnak, hogy az EP-képviselők hogyan erősítenék az emberi jogokat, és javítanák a magyarok életkörülményeit a következő ciklusban - írja az EUobserveren Lőrincz.
A szerző szerint a Jobbik a parlamenti választásokon annak köszönhetően tudta növelni szavazótáborát, hogy korábban szélsőséges és rasszista megítélése dacára új, "barátságos" arcát tudta megmutatni a kampányban, és kerülte az "etnikai-rasszista" témákat, ehelyett az "általános populizmusra", a rendpártiságra, a munkahelyteremtésre és egy jobb élet ígéretére összpontosított, amivel régi radikális támogatóit is meg tudta tartani, és új, kevésbé radikális szavazókat is szerzett.
Lőrincz Marcell úgy véli, továbbra is a baloldali koalíció a második legjelentősebb ellenzéki erő, de újra kell gondolnia stratégiáját, máskülönben elveszítheti ezt a pozíciót. A cikk írója ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedik, hogy a "rendpárti" kommunikáció többet árthat, mint amennyit használ, mert ez sosem volt része a szociáldemokrata értékrendnek.

Korábban írtuk:

Lejárt kedden, 16 órakor a listák bejelentésére nyitva álló határidő az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak májusi választására, az öt nyilvántartásba vett lista mellett további hatot jelentettek be kedden, azaz legfeljebb 11 párt, illetve pártszövetség listája szerepel majd május 25-én a szavazólapon.

Az EP-választáson azok a pártok állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól, az ajánlások leadására és a lista bejelentésére 16 óráig volt lehetőség.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábban már öt listát nyilvántartásba vett: az MSZP-ét, a Fidesz-KDNP-ét, a Jobbikét, az Együtt-PM-ét és a Demokratikus Koalícióét (DK).

Kedden, a 16 órai határidő előtt további hat párt adta le az ajánlásgyűjtő íveket: A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a Lehet Más a Politika, a Modern Magyarország Mozgalom, a Seres Mária Szövetségesei, valamint az Új Magyarország Párt.

A leadott ajánlásokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ellenőrzi, az NVB pedig a bejelentéstől számított három napon belül dönt a lista nyilvántartásba vételéről.
A listákon legfeljebb 63 jelölt állítható, háromszor annyi, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni vagy arról levenni. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát, vagy írásban lemond a jelölésről - helyére a listán soron következő lép.
A lista bejelentéséhez csatolni kell a jelöltek nyilatkozatát arról, hogy van választójoguk és elfogadják a jelölést.

Az MSZP határozott érdekképviseletre törekszik az EP-ben

A szocialista párt erős, határozott érdekképviseletre törekszik az Európai Parlamentben – jelentette ki Ujhelyi István kedden Szegeden sajtótájékoztatón.

Az MSZP európai parlamenti listájának második helyén szereplő politikus azt mondta, a Fidesznek és a Jobbiknak nincs joga "kicsinyes belpolitikai játszmái" miatt kockáztatni Magyarország európai uniós tekintélyét, kapcsolatrendszerét és a következő évek fejlesztési forrásait.

Magyarország mintegy 10 ezer milliárd forint fejlesztési forrást használhat föl a következő uniós ciklusban. Ha a kormány a szokásos szabadságharcát vívja, illetve ha a Jobbik az EP-kampányban is uniós zászlót éget vagy dob ki az Országház ablakán, azzal nem szolgálja Magyarország érdekeit – fogalmazott Ujhelyi István. Hozzátette: "ez a hazaárulás a modern, 21. századi, európai uniós Magyarország szempontjából".

Ipsos: Belpolitikai megfontolások az uniós választáson

Az emberek többsége az EP-választáson belpolitikai szempontokat vesz figyelembe, ez a magyar szavazókra  különösen jellemző - derül ki az Ipsos tizenkét uniós tagállamban végzett felmérésének eredményéből.

E szerint a megkérdezett 9300 ember 42 százaléka arra a pártra fog voksolni, amelytől a legtöbb pozitív választ remélheti országa számára. További 11 százaléknyian olyan pártra szavaznak, amellyel leginkább kifejezik kritikájukat a hazájukban zajló folyamatokkal, kormányzati teljesítménnyel kapcsolatban. Az uniós polgárok mindössze 13 százaléka figyel a pártok európai programjára.

Magyarországon ennél markánsabb eredményeket mértek: a választók 55 százaléka oda szavaz, amely párttól az ország fellendülését várhatja, 15 százalékot pedig az aktuális hatalom elutasítása befolyásol. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka utalt arra, hogy a pártok Európai Unióhoz való viszonya alapján mérlegel. 

A magyarok mellett a britek körében gyakoriak a belső viszonyokra alapozó megfontolások, és leginkább a németek és a svédek döntenek majd az EU-ra figyelve.     

A felmérés szerint a résztvevő országok polgárainak 35 százaléka nem foglalkozik az EP-választással. A legérdektelenebbek a csehek, náluk ez az arány 52 százalékos, míg Magyarországon 26 százalékos.  

Az is kiderült, hogy az európai polgárok - a magyarok is - Németország gazdasági erejét, befolyását tartják a legnagyobbnak.

Kevesebb kamu az EP-szavazólapon?

Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 36 pártot vett nyilvántartásba, közülük csak 22 párt, illetve pártszövetség kérte ki az ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a támogató ajánlások gyűjtéséhez. Közülük öten - az MSZP, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció (DK) - már le is adták a szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, és a NVB még a múlt héten nyilvántartásba vette a listájukat, így ezek a szervezetek már biztosan szerepelnek majd a szavazólapon.

Az tehát már biztos, hogy lényegesen kevesebben szerepelnek majd a választási dokumentáción, mint a parlamenti választáson, ahol 18 párt tudott országos listát állítani, így ezek a szervezetek nemcsak jelöltjeik után, hanem pártként is kaptak állami támogatást, fejenként több százmillió forintot. Most, vélhetően épp az állami támogatás "hiánya" áll annak hátterében, hogy lényegesen kevesebben vágynak a szavazólapra.

Már csak ezért is biztosnak látszik, hogy az elkövetkező hetekben mérsékeltebb kampányra lehet számítani, mint az áprilisi választás előtt. Azt az NVI közölte a hétvégén, hogy az EP-listát állító pártok ezúttal több mint kétmillió (2 131 500) forintért juthatnak hozzá a választók név- és lakcímadataihoz.

A választók mozgósítása már csak azért is fontos, mert az EP-voksoláson a részvételi arány általában sokkal alacsonyabb, mint az országgyűlési választások első fordulójában. Míg az utolsó négy országgyűlési voksoláson a részvételi arány 56 és 70 százalék között mozgott, addig az eddig megtartott két EP-választáson nem érte el a 40 százalékot sem. => B.I.M.

 

Szerző
Frissítve: 2014.04.22. 21:08

Sikerült! Szóra bírták a miniszterelnököt - Videó

A Hír24-nek eddig nem sikerült egyszer sem szóra bírni Orbán Viktor miniszterelnököt, most viszont megtörte a csendet a kormányfő.

Húsvét hétfőn nagy csinnadrattával átadták a 3,8 milliárd forintból megépült felcsúti stadiont, ami éppen 13 lépésre van Orbán Viktor vidéki házától. Az ünnepségen Schmitt Pál mondott beszédet. A jeles eseményen mások mellett Hernádi Zsolt MOL-vezér is részt vett. - írja a Hir24. 

A teljes cikket és a videót itt tekintheti meg. 

Szerző