Az MSZP fővárosi frakcióvezető-helyettese kifejtette, az unió számára kiemelt fontosságú, hogy polgárai egészséges, tiszta ivóvízhez juthassanak. E célra rendelkezésre áll egy 140 milliárd forintos keret, amiből azt támogatják, hogy Magyarországon mindenki egészséges ivóvízhez jusson. A szocialista politikus szerint ebből a forrásból "csípnének" le és a 140 milliárdos keretből már két pályázat után 34 milliárd forint "fideszes haveroknál, rokonoknál landolt". Tüttő Kata hozzátette, az utolsó pályázaton öt cég nyert és ezek szinte kizárólag a Fideszhez kötődnek.
Példaként említette egyebek között Barkász Sándor Békés megyei fideszes képviselőt, és a hozzá köthető Békés-Drén Kft-t. Mint mondta, a politikus néhány év alatt megduplázta cége árbevételét, és most összesen 34 milliárdnyi közpénzhez jutott különböző konzorciumokon keresztül. Megemlítette Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert, aki közlése szerint három év alatt tizenegy közbeszerzésen indult, és nyolcon nyert.
A szocialista politikus szólt arról is, hogy a projektmenedzserek kiválasztásakor elég speciális eljárást folytatott le a magyar kormány, ahol a keretösszeg nem érte el a 25 millió forintot, nem hirdettek pályázatot, hanem az önkormányzat által kiválasztott cégeket hívták meg. Mint mondta, minden esetben ugyanaz a hét cég volt a kiválasztott, köztük voltak olyanok, amelyek tavaly áprilisig kizárólag vendéglátással foglalkoztak, vagy nem voltak fellelhetők sem e-mailen, sem telefonon.
A vízminőség javítását célzó pályázati pénzosztásról tegnap közölt cikket az Origo.hu, felemlegetve, hogy tavaly került a Belügyminisztériumhoz került a vízjavítás feladata, és a minisztérium el is veszi az önkormányzatoktól a projekteket, ha úgy ítélik meg, hogy túl lassan halad a megvalósítás. Az Origo egy sor céget talált a nyertesek között, amelyek 2010 óta egyre sikeresebbek, árbevételük megsokszorozódott és erős kormányzati kötődésük van.
Emlékezetes, hogy tavaly év elején a kormány arra kényszerült, hogy az ország több tucat településére lajtos kocsikkal szállítson ivóvizet, mert a magas arzéntartalma miatt nem felel meg az uniós előírásoknak. Magyarország már az uniós csatlakozáskor kötelezettséget vállalt a víztisztításra, de ezt 2000 óta annak ellenére nem sikerült megoldani, hogy az Unió pénzt is adott rá. Tavaly év elején lejárt az a többször meghosszabbított türelmi idő, amit a probléma rendezésre adott az Európai Unió Magyarországnak, a kormány az ideiglenes vízosztás mellett több intézkedést is tett.
A hosszú évekig tartó tétlenség után nem véletlen a sietség, az uniós pénzeket ugyanis 2015. június 30-áig el kell költeni, különben elvesznek. Azaz még körülbelül egy év van a hosszas közbeszerzési eljárásokkal nehezített munka lebonyolítására, úgy, hogy az érintett több mint 400 településen tavaly év elején még legfeljebb csak a tervezgetésig jutottak el - írta az Origo. A kormány tavaly októberig összesen 33 projektet vont a saját hatáskörébe, ezekből kettőben hirdettek nyertest, 11-ben pedig megkezdődött a tényleges előkészítés, néhány esetben már mérnöki munkák is zajlanak. A közbeszerzési értesítő szerint még csak most kezdődik majd a munkák java, a január végén kihirdett 34 milliárd forintos pályázat csak a második projekt, amelyben a kivitelezők kiválasztásáig is eljutottak már.