Váljunk csoportosan csak úgy!

Publikálás dátuma
2014.04.23. 07:45
Szente Vajk rendezése a közönséget a mélységektől gondosan óvó, hatásos, vitalitással teli turmix FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Nosztalgikus dalok garmadájára, a színes színpadi forgatagra épít a Madách Színház Tanulmány a nőkről című új produkciója. Egyik sláger követi a másikat, és köztük azért, a rend kedvéért, van egy kis darab.

Egyik táncdal a másik után söpör végig a Madách Színház deszkáin, a Tanulmány a nőkről című híres Keleti Márton film színpadi változatában. Nosztalgikus, ma is közismert dalok sorjáznak. El lehet tőlük andalodni. Mindenféle érzelmeket beléjük lehet dalolni. Kitörő örömet, sírós szomorúságot, szép szerelmes hangulatot, ringatózó ábrándosságot.

Lehet a színpadon színes forgatag, revüszerű jelenetek üldözhetik egymást. Mozgalmas az egész produkció. A dalok között van egy kis darab. Csakúgy a rend kedvéért. Ha nem lenne, nagy baj akkor sem történne, akkor is jókora sikerrel előadhatnák a színészek ezeket a nótákat, akkor is bedobható lenne a tánckar, csilloghatna Túri Erzsébet díszlete, mutatósak lehetnének Ignjatovic Kristina ruhái.

Szóval lenne egy épkézláb revü, de mondhatnánk esztrád műsornak is, és akkor sem lenne semmi gond. De ez mostanában nem divat. Helyette születnek az olyan színpadi zenés kanavászok, mint például a Hotel Mentol, a Szép nyári nap, melyekben a dalokat összefércelik némi darabfoszlányok. Ebből a típusból tán a leginkább megírt a Made in Hungária volt, Tasnádi István tényleg felidézte Fenyő Miklós életét, és megteremtette az egykori Angyalföld miliőjét.

Most a Madách Színházban bedobnak, amit csak lehet. Felhasználták az 1967-ben készült, nagy színészek által játszott, Gyárfás Miklós forgatókönyve alapján forgatott film alapjait. Szabó Tamás ötleteket dobott be hozzá. Nyilván a színpadra alkalmazó, aki egyben rendező is, Szente Vajk szintén.

A színészek a próbákon valószínűleg ugyancsak nem tartóztatták meg magukat. Ígéretesen alakult a gegparádé. Lett hozzá korszerű, montázsos, érdekes háttér, de van azért operett-lépcső is, amin sztárosan lehet vonulni, hatásos érzelmességgel merengeni.

Az alaptörténet megmaradt. Adott három házaspár, és a nők válni akarnak. Különösebb okuk nincs rá. Csak úgy kicsit unják magukat, meg a pasijukat, vágynak valami másra, azt különösebben nem tudják, hogy mire is. Elcaplatnak egy ügyvédhez. Az egyik geg, hogy felvételről látjuk a közismert Dr. Magyar Györgyöt, aki ékesszólással, és a közönség megfelelő derültsége közepette elutasítja a valós válóok nélküli kuncsaftokat.

Marad Dr. Képes Vera, ő kezdetben ugyancsak húzódozik, értetlenkedik, de aztán női szolidaritásból, vagy ki tudja miért, tán azért mert ettől halad előre a történet, elvállalja a túl sok sikerrel nem kecsegtető ügyet. Na, igen ám, de az ügyvédnő csinos, beleszeret mind három férj, most már ők akarnak válni, ezt meg, naná, hogy a nők már nem akarják, ebből aztán lesz purparlé.

Abszurdba hajló kalandok adódnak, és ezek hangulatát tükrözik bizonyos mértékig a dalok. Közben pedig Magyar Attila, mint a darabbeli író, de nyugodtan nevezhetjük műsorvezetőnek, konferansziénak is, fanyar humorú szövegekkel összeköti, ami történik, és azt is, ami nem, kaján megjegyzéseket tesz, tanulságokat von le, akár még a közönség véleményét is kéri. Képvisel egyfajta ironikus macsó szemléletet, morfondírozik, és jó ritmusérzékkel poénokat szór.

A többi színész is fürdik a fényben. Szulák Andrea először lép fel a Madách Színházban, és kapásból átütő sikert arat. Hihetetlen energiát és indulatot képes tenni egy dalba. Parancsoló, rámenős asszonyt, keménykezű dominát ad. Elég ellentmondást nem tűrően, csak a férje nevét rendreutasító erélyességgel elüvöltenie, és akár ezzel az egy szóval nyílt színi tapsot arat.

Úgy mókás persze ez, ha a férje mulya és élhetetlen, de Szerednyey Béla azért azt is kidomborítja, hogy kinyílik a csipája. Polyák Lilla már-már a kereteken túllépve, megrendítő fájdalmassággal énekel, és a párját alakító Simon Kornéllal egyetemben, amennyire a körülmények engedik, el is játsszák azt, hogy egy szerelmi csalódástól bárki úgy érezheti, összedől a világ.

A harmadik párt Molnár Nikolett és a Puskás Péter adja, ők a már éppen hogy házasok, akik úgy érzik, hogy némiképp megingott lábuk alatt a talaj, de azért láthatóan szeretik egymást. Trecskó Zsófia Dr. Képes Vera. Nem állítom, hogy eljátssza azt, amitől valamennyi pasinak törvényszerűen bele kell szeretnie.

Egy szórakozott nőt ad, aki sodródik az eseményekkel, majd persze ő is szerelemre gyullad, és a garantált boldog vég érdekében összeboronálódik az így a külső szemlélődő pozícióját feladni kénytelen íróval. A többiek persze kibékülnek. Suba-subához, guba-gubához. Tökéletesen visszaáll a polgári világrend, ami a nézők szórakoztatása érdekében csak icipicit döccent ki a helyéből.

Szente Vajk rendezése a közönséget a mélységektől gondosan óvó, hatásos, vitalitással teli turmix, a színészek némi táncra perdülnek, Szabó Anikó és Túri Lajos intenciói szerint, a tánckar magát nem kímélve ropja, az Erős Csaba által irányított zenekar, ha kell, akár féktelen tempót is diktál. Hatnak a slágerek. Működik a színpadi forgatag. Siker van, és siker lesz is.

Szerző

Gera Zoltánt választották a nemzet színészének

Publikálás dátuma
2014.04.22. 19:29
Gera Zoltán
Gera Zoltán színművészt választották meg kedden a nemzet színészei közé a közelmúltban elhunyt Szabó Gyula helyére - közölte a Nemzeti Színház.

A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a Nemzet Színésze címet viselő művészek döntöttek arról, hogy az április 4-én elhunyt Szabó Gyula helyére Gera Zoltán kerül a testületbe.
A színház közleménye szerint kedden délután sorban érkeztek a Nemzeti Színházba a nemzet színészei: Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Máthé Erzsi, Haumann Péter, Törőcsik Mari, Molnár Piroska és Avar István foglalták el helyeiket a titkos tanácskozáson. Psota Irén, Berek Kati, Király Levente és Sztankay István telefonon adták le voksaikat.

A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.

Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.
A nemzet színésze jelenleg Avar István (2001-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Sztankay István (2012-től) és Gera Zoltán (2014-től).

A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el).

Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden. 1939-ben kezdett játszani a Belvárosi Színházban, majd 1940-ben Inke Rezső vándortársulatához került, de 1942-1944 között dolgozott Rév István bábszínházánál is. 1944-től Szegeden szerepelt, előbb a Városi Színház, majd az Ifjúsági Színház társulatában. 1945-ben a Magyar Néphadsereg Színházának (később újra Vígszínház) tagja lett.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1947 és 1950 között végezte el. 1966-ban egy évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1967-ben a Mikroszkóp Színpad alakuló társulatába szerződött, ahol 1980-ig játszott. 1980-1987 között a Mafilm tagja volt, majd 1987-1992 között a Radnóti Miklós Színház művésze. 1992-től szabadfoglalkozású.

Egyik kezdeményezője volt a Magyar Színészkamara létrehozásának. Anyanyelvi szinten beszél és olvas angolul, németül, franciául. Pályája során számos karakter- és epizódszerepet alakított, hihetetlen átéléssel. Első filmszerepét 1943-ban kapta, majd az 1950-es évek közepétől több mint száz filmben játszott kisebb-nagyobb epizódszerepet, szinte folyamatosan foglalkoztatták szinkronszínészként. Munkája elismeréseként 1985-ben Érdemes művész kitüntetést, 2002-ben a 33. Magyar Filmszemlén életműdíjat, 2004-ben kiváló művész címet kapott. 2012-ben a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetést vehette át, 2013 márciusában pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.

Gera Zoltán az MTI-nek elmondta:

kimondhatatlan öröm a cím elnyerése, szívet melengető érzés számára kollégái megbecsülése. "90 éves vagyok, és nehezen tudom kifejezni az örömömet" - tette hozzá a színművész.
"Hálás vagyok kollégáimnak a megbecsülésért, amely egy olyan életút végén következett be, amelynek az eleje nagyon rögös volt" - fogalmazott.
Felidézte: a színművészeti főiskola elvégzése után évekig a Magyar Néphadsereg Színházánál csupán statisztált, epizódszerepeket játszott.
"Az öröm is sújtó erővel tud rendelkezni, nemcsak a gyász és a bánat. De ez a döntés felemel, nagyon szépen köszönöm a kollégáimnak" - mondta Gera Zoltán.
Elmondta: a hírrel Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója hívta fel délután, és gratulált elsőként a cím elnyeréséhez, ám hamarosan újra csöngött a telefon, Haumann Péter fejezte ki jókívánságait.

Szerző
Frissítve: 2014.04.22. 22:41

Elhunyt Komlóssy Erzsébet

Életének 81. évében, kedden elhunyt Komlóssy Erzsébet Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze - közölte az intézmény az MTI-vel.

A művészt az Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Komlóssy Erzsébet Salgótarjánban született 1933-ban. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett zenei tanulmányok után az Operettszínház kórusában debütált énekesként, ez az intézmény lett első munkahelye is. Színpadra először Szegeden lépett Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának Háziasszonyaként; 1955-ben a Tisza-parti város nemzeti színháza társulatának lett a tagja.

Huszonhárom évesen beugróként debütált a budapesti Operaházban, Verdi Az álarcosbál című operájában. Ezt követte az Anyegin Csajkovszkij-féle operaváltozatának Olga-szerepe, majd hamarosan szerződést ajánlottak neki az intézménynél.

A Magyar Állami Operaház magánénekeseként elénekelte szinte az összes jelentős mezzoszoprán szerepet. A 60-as, 70-es években vált igazán "sztárrá", hangját külföldön is csodálták, fellépett többek között Berlinben, Rómában és Londonban. 1969-ben Rómában Az álarcosbál felvételén Montserrat Cabballé volt a partnere, Verdi művét Bruno Bartoletti dirigálta. A hetvenes években a nagy olasz tenorral, Mario Del Monacóval énekelt együtt Budapesten Saint-Saens Sámson és Delila című operájában. 

Magyar szerzők műveinek előadásában is jeleskedett: 1968-ban vele készült Kodály Zoltán Háry János című daljátékának első nemzetközi minőségű lemezfelvétele, 1974-ben pedig Erkel Ferenc Bánk bán című operájának televíziós változatában Gertrúd királynét alakította mély átéléssel.

Komlóssy Erzsébet kiváló hangi adottságaihoz színészi képesség is párosult. Karrierje során megmutathatta énekesi sokoldalúságát, hatalmas hanganyagát, hangjának páratlan drámaiságát, hiteles és életszerű, ugyanakkor szenvedélyes előadásmódját. Emlékezetes alakítást nyújtott Bizet népszerű operája, a Carmen főszerepében, Kodály Háry Jánosának Örzséjeként, A trubadúrban Azucena szerepében, énekelt Szokolay Sándor Vérnász és Hamlet című operáinak ősbemutatóján. Többször fellépett oratóriuménekesként, számos lemezfelvételt rögzítettek vele, 1968-ban önálló portrélemeze készült.

Egy nyilatkozata szerint csak annyira vigyázott a torkára, hogy ne köhögjenek rá, de a vizet télen is a hűtőszekrényből itta. A próbákon is teljes hanggal énekelt; mivel a lámpaláztól pályafutása végéig nem tudott megszabadulni, biztos akart lenni abban, hogy az előadáson is menni fog egy-egy hang kiéneklése. Rendszeresen járt úszni, az előadások napjai pedig ünnepek voltak számára, amelyeknek megvolt a maguk szertartása. 

Sok fiatalt tanított az éneklés mesterségére, köztük az azóta világhírűvé vált Miklósa Erikát - aki bevallása szerint azt is Komlóssy Erzsébettől tanulta meg, hogyan kell a színpadon viselkedni -, vagy a könnyedebb műfajból Király Lindát.

Komlóssy Erzsébet 1988-tól volt az Operaház énekmestere, 1991-től örökös tagja. 1964-ben kapta meg a Liszt Ferenc-díjat, három évvel később a Székely Mihály-emlékplakettet. 1975-ben Kossuth-díjat vehetett át, 1982-ben érdemes művész lett, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. 2003-ban a Magyar Állami Operaház mesterművésze díjban részesült, 2007-ben a közönség szavazatai alapján a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 

A művésznőt 75. születésnapja és operaházi tagságának 50. évfordulója alkalmából pályatársai és tanítványai köszöntötték az általa második otthonának tekintett Magyar Állami Operaházban.

Komlóssy Erzsébet 2013-ban az Opera Magazinnak adott interjújában így vallott: "Nem oly rég egy nagy tudású asztrológus nem akarta megosztani velem a jövőmet. Biztattam, nyugodtan mondja csak, nem félek a legrosszabbtól sem. Úgy látta, a lelkem nem költözik át senkibe, én vagyok a végállomás. Egy lélek útja beteljesedett. Egy tekintetben biztos igaza volt: gazdag, boldog és teljes szakmai élet jutott nekem e Földön" - idézte fel az Operaház gyászhírében.

Szerző
Frissítve: 2014.04.22. 19:55