Látszólag minden adott az ingatlanpiac és az építőipar magára találásához, a fordulópont azonban mégis várat magára. Biztató jeleket azonban észlelhetünk: az ingatlanárak a válság óta folyamatosan csökkennek, és a hitelkamatok is kedvezőek. Az FHB Lakásárindex elemzései alapján a 2008-as csúcsponthoz képest a múlt évig névértéken 23 százalék, az inflációval is számolva több, mint 38 százalék a hazai lakásárak átlagos árcsökkenése. Míg a nyugat-európai nagyvárosokban az átlagos négyzetméterár 3000-4000 euro között mozog, addig Budapesten az 1200 eurót sem éri el.
Magyarországon a tavalyi évben mindössze 7536 építési engedélyt adtak ki, ami még a 2012-ben kiadott építési engedélyeknél is 29 százalékkal kevesebb, azaz a kínálat folyamatosan szűkül. Tavaly több mint 40 ezer lakáshitelt engedélyeztek Magyarországon, összesen 157 milliárd forint értékben, ami 2012-höz képest a hitelek számában 25, összegében pedig 24 százalékos csökkenést jelent - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból. A teljes hitelállomány tavaly 5 százalékkal csökkent. Az államilag támogatott lakáshitel az egyetlen szegmens, amely némiképp korrigálja a hitelleépítést: ezen a területen a kihelyezett hitelek számát tekintve 20, a folyósított összeg alapján 26 százalékos volt a növekedés.
A felmérés arra is rávilágít, hogy nem a magas törlesztő részlet miatt váltak fizetésképtelenné az adósok - tette hozzá Falusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. A felmérésből jól látszik, hogy még mindig a telefon- és internetszámlákkal csúszunk meg először. Az ilyen típusú számlafizetések elmaradása mögött általában rövid távú problémák állnak, míg a bank szektorban már inkább olyan okok vannak jelen, amelyek a havi rendszeres jövedelem elmaradásához kapcsolódnak; aki banki tartozásaival elmarad, az jellemzően már egyéb tartozást is felhalmozott.
A lakáshitelek kamatai ma már annyira alacsonyak, hogy a devizahiteleseknek is megéri átgondolni, hogy forinthitelre váltsák tartozásukat. A jegybank kamatai ugyanis azt mutatják, hogy az újonnan felvehető forintalapú lakáshitelek átlagos kamatszintje alacsonyabb, mint az euró- vagy a svájci frank hiteleké. Az átváltás azonban jelentős egyszeri költséggel jár, valamint az adós lemond arról a nyereségről, amellyel a forint erősödése járhat a jövőben - vagyis realizálja az árfolyamveszteséget. Hitelkiváltásra tavaly a lakáshitelek 4,6 százalékát, összegszerűen 5,8 milliárd forintot vettek fel.
Akár 5 százalékos kamaton is juthatunk lakáshitelhez, árfolyamkockázat nélkül: ezzel a törlesztőrészlet csaknem kétharmada lehet a két évvel ezelőttinek. Hiába azonban a kedvező kamat, az ügyfelek jobbára csak a kamattámogatott lakáshiteleket keresik. Szintén a lakáshitelek felé terelhetnék a lakosságot az alternatív befektetések - így a bankbetétek és az állampapírok hozamainak lemorzsolódása. Feltehetően a bizonytalan gazdasági helyzet és a devizahitelesek tapasztalatai tartják vissza a lakosságot attól, hogy nagyobb arányban kezdjenek hitelből lakást vásárolni. Erre utal, hogy elsősorban a lakástakarékpénztárak folyósítanak hiteleket: azoknak jellemzően alacsonyabb a törlesztőrészlete, és jár hozzájuk állami támogatás.
Nagy Gyula, a Lakásárindex projektvezetője fontos összefüggésre hívja fel a figyelmet: a folyósított lakáshitelek mennyisége és a lakáspiaci tranzakciók száma szorosan együtt mozgott az elmúlt évtizedben. A jelzáloghitelezés emelkedése, ha mérsékelten is, de megindult. Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese a jelzáloghitelezés mennyiségének további emelkedését várja, elsősorban a mélyponton lévő lakáshitel kamatoknak, illetve a hitelintézetek közötti egyre élénkebb piaci versenynek köszönhetően. Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője szerint a jelzáloghitelezés bővülését a fentieken kívül még a hazai lakásállomány elavultsága is támogathatja. A 2011-es népszámlálás vonatkozó adatai és az energiahatékonyságot vizsgáló kutatások szerint a 4 milliós hazai lakásállomány nagy része korszerűsítésre, felújításra szorul.
Egyes pénzintézeteknél ma a hitelkamatok akár már a 6 százalékot sem érik el, sőt vannak olyan ajánlatok is, ahol már a THM is csak minimálisan haladja meg a 6 százalékot - mondta Tokodi Gábor. A banki szakember fontosnak tartotta megjegyezni: manapság egy jelzáloghitel kiválasztásakor nemcsak a hitel kondícióit érdemes figyelembe venni, hanem érdemes átgondolni a hitelfelvevő pénzügyi, bankolási szokásait egy szakértővel a bankfiókban, hiszen vannak olyan pénzintézetek, ahol akár több kedvezmény összevonásával is csökkenthető a havi törlesztőrészlet.
