Franciaország nem hagyja annyiban

Meghalt egy még 2012 novemberében Maliban elrabolt francia túsz, Gilberto Rodrigues Leal  - jelentette be kedden a Mozgalom a nyugat-afrikai egységért és a szent háborúért (MUJAO) nevű iszlamista szervezet, amely korábban magára vállalta a túszejtést.

"Bejelentjük, hogy Rodrigues meghalt. Azért halt meg, mert Franciaország az ellenségünk" - közölte a Yoro Abdoul Salam, a szervezet egyik vezetője telefonon a francia hírügynökséggel. Azt azonban nem árulta el, hogy mikor, hol és milyen körülmények között halt meg az egyik utolsó francia túsz.

"Franciaország mindent meg fog tenni, hogy kiderüljön, mi történt Gilberto Rodrigues Leallel és nem hagyja büntetlenül ezt a bűncselekményt" - közölte Francois Hollande francia államfő. Hozzátette: "Minden okunk megvan azt gondolni, hogy honfitársunk több héttel ezelőtt hunyt el a fogva tartásának körülményei miatt".

Romain Nadal francia külügyi szóvivő korábban azt közölte, hogy a túsz elrablását magára vállaló "MUJAO bejelentése miatt sajnos azt kell gondolnunk, hogy Gilberto Rodrigues Leal valószínűleg meghalt, noha semmilyen tárgyi bizonyíték egyelőre ezt nem erősítette meg".

Laurent Fabius külügyminiszter vasárnap mély aggodalmát fejezte ki Gilberto Rodrigues Leal sorsa miatt, miközben egy nappal korábban négy francia túsz kiszabadult Szíriában. Őket 2013 júniusban rabolták el. Az egyelőre nem ismeretes, hogy a két eseménynek köze van-e egymáshoz.  

Rodrigues Lealt 2012. november 20-án rabolták el fegyveresek Mali nyugati részén, Kayes városa közelében, ahova Mauritániából érkezett egy lakókocsiban. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezthez köthető MUJAO két nappal később vállalta magára a 62 éves férfi elrablását. Annak ellenére, hogy a nyugati turistáknak nem ajánlatos Maliba utazni, az országnak ezen a részén korábban soha nem történt emberrablás.

Túszejtésekre az elmúlt években az afrikai országnak az iszlamisták bázisának számító északi részen volt csak példa. A fegyveres csoportokat azonban a nemzetközi fegyveres erők részben elűzték a Franciaország kezdeményezésére 2013 januárban indított és azóta is tartó katonai beavatkozással. Rodrigues Leal családjának 2013. január 26. óta nem volt híre a férfiről. A MUJAO akkor jelentette be, hogy hajlandó a francia túsz szabadon engedéséről tárgyalni.

A férfi halála után már csak egy francia túsz maradt a térségben, Serge Lazarevic, akit 2011 novemberében a Mali északi részén található Homboriban raboltak el. Vele kapcsolatban Fabius vasárnap azt mondta, hogy a külügyminisztérium "rendelkezik néhány részlettel és azokkal aktívan foglalkozik".

Szerző

Sztrájk miatt leálltak a vonatok Romániában

A vasutasok spontán sztrájkja miatt szerda reggel hét órától (magyar idő szerint hat órától) két órára leálltak a vonatok Romániában - közölte a Mediafax hírügynökség.

A munkabeszüntetés mintegy négyszáz személyvonatot és kétszáz tehervonatot érint. A személyvonatok a hét óra után elsőként elért állomáson álltak le.

A vasutasok azért tiltakoznak, mert nem sikerült megállapodniuk az újabb kollektív munkaszerződés kereteiről.

Gheorghe Fratica, az egyik vasutas szakszervezet vezetője a hírügynökségnek azt mondta, a spontán munkabeszüntetéssel a vasutasok arra szeretnék felhívni a kormányzat figyelmét, hogy az ágazatban hat éve nem volt fizetésemelés. És arra is, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások egy újabb kollektív munkaszerződés megkötéséről - tette hozzá.

A szakszervezetek és a munkáltató legutóbb kedden tárgyaltak a munkaszerződésről, de nem tudtak megállapodni. Szerda délután tartják a következő tárgyalási fordulót, amelyen a szaktárca vezetője is részt vesz.

A mozdonyvezetők szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy spontán munkabeszüntetésről van szó, azt nem a szakszervezetek kezdeményezték.

A vasutasok nemcsak a számukra ajánlott béreket tartják elfogadhatatlannak, hanem azt is, hogy meg akarják vonni tőlük az ingyenes vasúti közlekedés jogát. Amiatt is tiltakoznak, hogy a kollektív szerződés hiánya a teherszállítási ágazatban 2500 vasutas elbocsátásához vezethet.

Szerző

Repülővel jönnek a harci delfinek a Fekete-tengerre

Publikálás dátuma
2014.04.23. 09:36
A harci delfinek egykori orosz kiképzője az állatvédők heves tiltakozására számít. Fotó: U.S. Navy/Gregory Messier/Newsmakers/Ge
A NATO történetében először idén harci delfinek és oroszlánfókák is részt vesznek a katonai szövetség és Ukrajna közös hadgyakorlatán a Fekete-tengeren - közölte az amerikai haditengerészet.

Az állatokkal a radarrendszerek megzavarását, aknakeresést és katonai búvárok észlelését gyakorolják majd a tengeri emlősök kiképzési programjában. Ezenkívül kipróbálják majd azt az új, kifejezetten delfinekre szabott harci viseletet is, amelyet a Hawaii Egyetem kutatói fejlesztettek ki - mondta el Tom LaPuzza amerikai katonai szóvivő az Izvesztyija című orosz lap szerint.

Az egy- vagy kéthetesre tervezett hadgyakorlaton részt vevő húsz delfint és tíz oroszlánfókát a kaliforniai San Diegóból szállítják majd a Fekete-tengerhez egy speciális medencével ellátott repülőgépen.

LaPuzza hangsúlyozta: ez az első eset, hogy delfineket alkalmaznak egy NATO-hadgyakorlaton, sőt valószínűleg ez lesz az első alkalom, hogy amerikai harci delfinek a nyílt tengeren találkoznak majd orosz "kollégáikkal".

Delfineket katonai célokra jelenleg a világon csak két helyen, San Diegóban és Szevasztopolban képeznek ki. A szevasztopoli kiképző központ állatai pedig nemrég hivatalosan az orosz haditengerészet fennhatósága alá kerültek, miután márciusban a Krím félszigetet az Oroszországi Föderációhoz csatolták.

Az amerikai haditengerészet kötelékében összesen mintegy száz palackorrú delfin, kaliforniai oroszlánfóka és beluga cet (fehér delfin) "teljesít szolgálatot".

Jurij Pliacsenko, a szevasztopoli harci delfinek egykori kiképzője az állatvédők éles tiltakozására számít. Szerinte a tengeri emlősök repülővel való szállítása az Egyesült Államokból a Fekete-tengerig nemcsak drága mulatság, de komolyan veszélyezteti az állatok egészségét is. Annak idején a Szovjetunió is tervezte, hogy kiképzésre a Földközi-tengerre viszi harci delfinjeit, de a gyakorlatot végül a nemzetközi közösség nyomására kénytelenek voltak lefújni - idézte fel Pliacsenko a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek.

Szerző