A Klubrádió megkérdezte ugyanerről Németh Dávidot. A K&H vezető elemzője úgy véli, az elmúlt időszakban Magyarország rengeteg mutatója javult. Évek óta folyamatosan csökken a külső adósság rátája, amely egy nagyon fontos indikátor. A csúcson ez a GDP 150 százaléka körül volt, mostanra azonban 110 százalék környékére csökkent.
Persze ez is magas, de a tendencia mindenképp pozitívum. Ahogy az is, hogy a belföldi szereplők is erőteljesebben takarítanak meg, mert ez biztonságosabbá teszi a finanszírozást. A hitelminősítők vizsgálatának ugyanis az van a középpontjában, hogy milyen valószínűséggel nem tudja egy ország visszafizetni időre valamely tartozását.
De az is tagadhatatlan, hogy számos probléma van még. Magának az adósságszint kedvező alakulásának is az az egyik oka, hogy a lakosság nem mer hiteleket felvenni, inkább visszafizeti a régieket, ha tudja. Ez nem segíti a fogyasztást, a gazdaságot sem. A hosszú távú növekedési kilátások szempontjából kedvezőtlen a beruházások nagyon alacsony szintje is, márpedig a növekedéshez ez kellene. Ha nem bővül a GDP, hiába alacsony a hiány, az adósságráta nem csökken – mondta az elemző.
De a minősítők olyasmit is néznek, hogy a nyugdíjrendszer évtizedes távlatban fenntartható-e. Márpedig 4-5 év múlva jelentkezni fog a kiegyensúlyozatlanság, ismét lépni kell majd, például emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy át kell alakítani az egész szisztémát – magyarázta a rádiónak Németh Dávid.
Hendrik Scheerlinck szintén számos negatív jelenséget is tapasztal a magyar gazdaságban. Ezek között megemlítette, hogy a várakozások szerint az energiaszektorban tovább folytatódik az állami szerepvállalás növelése, és a bankszférában ugyan tavaly már néhány nagybank nyereségesen gazdálkodott, a bankszektor szereplőinek többsége tavaly is, immár negyedik éve, veszteséges volt.
A kedvezőtlen banki teljesítmények oka részben a válság miatt kialakult rossz pénzintézeti portfólió, de a bankadó és a tranzakciós illeték is nagyban rontották a banki teljesítményeket - tette hozzá a vezérigazgató. Hangsúlyozta: abban, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, a bankrendszernek a mostaninál nagyobb mértékben kell a gazdaság finanszírozásához hozzájárulnia, ehhez viszont az kellene, hogy a bankrendszer egészséges maradjon, a magyarországi bankszektorban a tőkearányos megtérülés tartósan 15 százalék körül alakuljon, az eszközarányos nyereség legkevesebb 1,5-2 százalék.