Fel kellene minősíteni Magyarországot

Itt az ideje Magyarország felminősítésének – nyilatkozta az MTI-nek Hendrik Scheerlinck. A K&H Bankcsoport vezérigazgatója szerint az elért eredmények tükrében vissza kellene kapnunk a hitelminősítőktől a befektetésre ajánlott minősítést.

A Klubrádió megkérdezte ugyanerről Németh Dávidot. A K&H vezető elemzője úgy véli, az elmúlt időszakban Magyarország rengeteg mutatója javult. Évek óta folyamatosan csökken a külső adósság rátája, amely egy nagyon fontos indikátor. A csúcson ez a GDP 150 százaléka körül volt, mostanra azonban 110 százalék környékére csökkent.

Persze ez is magas, de a tendencia mindenképp pozitívum. Ahogy az is, hogy a belföldi szereplők is erőteljesebben takarítanak meg, mert ez biztonságosabbá teszi a finanszírozást. A hitelminősítők vizsgálatának ugyanis az van a középpontjában, hogy milyen valószínűséggel nem tudja egy ország visszafizetni időre valamely tartozását.

De az is tagadhatatlan, hogy számos probléma van még. Magának az adósságszint kedvező alakulásának is az az egyik oka, hogy a lakosság nem mer hiteleket felvenni, inkább visszafizeti a régieket, ha tudja. Ez nem segíti a fogyasztást, a gazdaságot sem. A hosszú távú növekedési kilátások szempontjából kedvezőtlen a beruházások nagyon alacsony szintje is, márpedig a növekedéshez ez kellene. Ha nem bővül a GDP, hiába alacsony a hiány, az adósságráta nem csökken – mondta az elemző.

De a minősítők olyasmit is néznek, hogy a nyugdíjrendszer évtizedes távlatban fenntartható-e. Márpedig 4-5 év múlva jelentkezni fog a kiegyensúlyozatlanság, ismét lépni kell majd, például emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy át kell alakítani az egész szisztémát – magyarázta a rádiónak Németh Dávid.

Hendrik Scheerlinck szintén számos negatív jelenséget is tapasztal a magyar gazdaságban. Ezek között megemlítette, hogy a várakozások szerint az energiaszektorban tovább folytatódik az állami szerepvállalás növelése, és a bankszférában ugyan tavaly már néhány nagybank nyereségesen gazdálkodott, a bankszektor szereplőinek többsége tavaly is, immár negyedik éve, veszteséges volt.

A kedvezőtlen banki teljesítmények oka részben a válság miatt kialakult rossz pénzintézeti portfólió, de a bankadó és a tranzakciós illeték is nagyban rontották a banki teljesítményeket - tette hozzá a vezérigazgató. Hangsúlyozta: abban, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen, a bankrendszernek a mostaninál nagyobb mértékben kell a gazdaság finanszírozásához hozzájárulnia, ehhez viszont az kellene, hogy a bankrendszer egészséges maradjon, a magyarországi bankszektorban a tőkearányos megtérülés tartósan 15 százalék körül alakuljon, az eszközarányos nyereség legkevesebb 1,5-2 százalék.

Szerző

Feljelentette Róna Pétert a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntetőfeljelentést tett Róna Péternek, a jegybank felügyelő bizottsági tagjának az ATV műsorában tett kijelentései miatt.

Az MNB honlapján olvasható közlemény szerint Róna Péter az ATV-ben azt állította, hogy az Index 2014. április 16-án megjelent "Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül" című cikkében foglalt állítások túlnyomó része helytálló, és azt közölte, hogy a felügyelő bizottság azon a véleményen volt, hogy az MNB működése nem jogszerű, így a jegybank – többek között – törvényi felhatalmazás nélkül vásárolt hegedűt és képzőművészeti alkotásokat.

A közlemény szerint Róna Péter állításai minden ténybeli alapot nélkülöznek és azt a hamis látszatot keltik, mintha a felügyelő bizottság kifogásolta volna az MNB működésének jogszerűségét. Ezért az MNB Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta  megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő, valótlan kijelentései miatt büntető feljelentést tett - áll a közleményben.

A jegybank a múlt héten az Index hírportál említett cikke miatt szintén büntetőfeljelentést tett, ugyancsak arra hivatkozva, hogy az írás  "hamis, a közbizalom megrendítésére alkalmas" állításokat tartalmaz.

Az Index múlt hét szerdán MNB-s informátorra hivatkozva írta, hogy a bank százmilliárdnál is többet költ új ingatlanokra, egy Guarneri-hegedűre és egy Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet, ahogy a jegybank más testületei sem - írta az Index.

Az MNB akkori közleménye szerint az Index cikke ellenőrizetlen jegybanki költésekről írt, a valóság ezzel szemben az, hogy a jogszabályok által meghatározott keretek között az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az MNB gazdálkodását, emellett a jegybank felügyelőbizottsága mint folyamatos tulajdonosi ellenőrző szerv már ebben az évben is több alkalommal ellenőrizte az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiáját, az Értéktár programot, illetve a 2014. évi költségtervet.

A jegybank akkor közölte azt is, hogy az MNB független, önállóan gazdálkodó intézmény, amelynek tevékenységi kereteit a jegybankról szóló törvény határozza meg, így a jegybank – alapvető feladatainak veszélyeztetése nélkül - társadalmi felelősségvállalási programot valósíthat meg, amelynek végrehajtása az adófizetőknek és a költségvetésnek nem okoz kiadást.

Szerző

Egyre drámaibb a munkanélküliség

Szerbiában egyre súlyosabb következményekkel jár a munkanélküliség - számolt be a vajma-info honlapja a Vecernje Novostira hivatkozva.

Márciusban 790.501 ember szerepelt a munkát keresők listáján, ami azt jelenti, hogy szinte minden harmadik munkaképes embernek nincs munkája. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZ) nyilvántartása szerint Sumadijában és Nyugat-Szerbiában van a legtöbb regisztrált munkanélküli, a lista legalján pedig a várakozásoknak megfelelően Koszovó kapott helyet.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból kiderül, hogy a raskai munkanélküliek 77 százaléka már több mint egy éve keres munkát, majd Jablanica, Rasina, Toplica környéke és a Morava mente következik a munkára való várakozás idejét tekintve, ugyanakkor Közép- és Észak-Bánátban, Szerémségben, továbbá Branicevo és Belgrád környékén valamivel gyorsabban lehet munkát találni. "A legtöbb munkanélküli Belgrádban él, ahol márciusban 110.147 munkanélkülit tartottunk számon, majd Nis következik 37.152 személlyel, az újvidékiek közül pedig 30.005 ember keres munkát" - mondták el a hivatal illetékesei.

A szerbiai munkanélküliek közül több mint 200 ezer már betöltötte a 60. életévét, de számuk folyamatosan nő, s az utóbbi négy évben 5000-rel ugrott meg. A nyilvántartás szerint emellett 180 ezer 40 és 50 év közötti személynek sincs pénzkereseti lehetősége, így megállapítható, hogy a munkanélküliek fele már nem nevezhető fiatalnak.


Szerző