A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke azt szeretné elérni, hogy a bizottság vizsgálja meg a májusi európai parlamenti (EP) választáson listát állító pártok támogató aláírásainak hitelességét.
Megírtuk: tizenegy párt adta le a keddi határidőig az uniós választáson való induláshoz szükséges húszezer támogató aláírást, köztük olyanok is, amelyeknek az április 6-i választáson lényegesen kevesebb voksot szereztek, mint ahány - gyanús körülmények között megszerzett - aláírást leadtak.
Ezzel ismét beigazolódott, hogy az új jelöltállítási rendszer nem zárja ki a visszaéléseket, hiszen míg például az országos szervezettel, sőt, a parlamentbe jutáshoz elegendő támogatottsággal rendelkező LMP-nek az EP voksoláson is csak az utolsó 4 napban jött össze elegendő ajánlás, addig alig ismert, aláírásgyűjtő standokkal és szervezeti háttérrel sem rendelkező "kamupártok" ismét szavazólapra kerülhetnek. Azt pedig nem tudni, hogy az ajánlóíveiken szereplő nevek, s a hozzájuk tartozó adatok hitelesek-e, sőt, hogy valóban az érintett választóktól származnak-e, hiszen ezt sem az NVI, sem az NVB nem vizsgálja - az adatvédelmi hatóság elnökének állásfoglalására hivatkozva.
"A választás tisztasága érdekében mindenképpen fontos lenne elkerülni, hogy olyan pártok kerülhessenek a szavazólapra, amelyek ennek a törvényben előírt minimális feltételeit sem tudták teljesíteni" - fogalmazott Molnár, hozzátéve: a DK nem tudja elfogadni, hogy a választási szervek nem érzik magukat illetékesnek a voksolás tisztaságának megőrzésében, nem elegendő ugyanis, hogy rendőrségi feljelentés szülessen az ügyben (jelenleg tucatnyi eljárás van folyamatban az állampolgári aláírásokkal való, a parlamenti választás kampányában történt visszaélések miatt - a szerk.), és adott esetben majd utólag, évek múltán szülessen ítélet.
Emlékeztetett: több mint alapos a gyanú, hogy a parlamenti választáson országos listát állító 18 párt némelyike manipuláció eredményeként került a szavazólapra, sőt, lényegében az ilyen kamupártokon múlhatott a Fidesz parlamenti kétharmada is.
(A táblázatra kattintva az nagyobb méretben is megjelenik.)
Molnár kiemelte: mindössze annyit kérnek, hogy az NVB egyszerűen vesse össze az országgyűlési és az uniós választásokon való induláshoz kiadott, hitelesített ajánlóíveket. Szerinte most, az uniós listák hitelesítésénél erre minden érdemi lehetősége megvan a választási szerveknek, egyszerűen meg kell vizsgálniuk, vannak-e visszaélésekre utaló körülmények, például feltűnő egyezések a korábban leadott országgyűlési képviselői ajánlóívekkel.
"Amennyiben ilyen gyanús körülményekre bukkan az NVB, kellő szigorral kell el járnia" - fogalmazott Molnár, aki szerint a választási szerveknek kifejezetten az a feladata, hogy megakadályozzák a választók megtévesztését eredményező visszaéléseket.
Kunhalmi már a fogadóóráit szervezi
Gratulálok Kucsák Lászlónak - reagált lapunknak Kunhalmi Ágnes a hírre, hogy a Kúria vizsgálata után sem változott a budapesti 15-ös választókerületi eredmény, azaz hivatalosan is a fideszes jelölt nyerte a parlamenti mandátumot.
A kormányváltók jelöltje egyébként érthető okból élt a törvényben biztosított jogorvoslati lehetőségekkel, hiszen Kucsák és közte mindössze 56 szavazat döntött. Az MSZP elnökségi tagja egyébként nemcsak az érvénytelen voksok, hanem az összes rá és Kucsákra leadott szavazat újraszámlálása és megvizsgálása miatt fordult először a helyi választási bizottsághoz, a NVB-hez és a Kúriához. Azt azonban a legfelsőbb bírói fórum is elutasította, hogy az összes voksot megvizsgálják, pedig az eredményben ez hozhatott volna érdemi változást, hiszen - sajtóértesülések szerint - több szavazókörben is történtek szabálytalanságok a szavazatszámlálás során.
Kunhalmit ugyanakkor már nem is ez foglalkoztatja, ő - mint mondta - a jövőre koncentrál, hiszen listáról bekerült a parlamentbe. "A fővárosi XVIII. kerületet magában foglaló választókerület teljes jogú képviselőjének érzem magam, az itt élőkért fogok dolgozni a következő négy évben, már szervezem is a fogadóóráimat" - mondta lapunknak, hozzátéve: minden kapott szavazatot köszön.
A szocialista politikus csatája egyébként nemcsak azért volt országos jelentőségű, mert ezen az egyéni választókerületen múlt a Fidesz parlamenti kétharmada, hanem azért is, mert ezzel bebizonyosodhatott az is, hogy a kamupártok megjelenésével "mennyit" nyert a kormányoldal. Egy megtévesztő nevű tömörülés, az Együtt 2014 jelöltje ugyanis 197 szavazatot szerzett a körzetben, miközben az első helyezett Kucsák és a második Kunhalmi között ennél kevesebb szavazat döntött. A választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követően az NVB estére már ki is tűzte az országos listás eredmény megállapítását, mely a korábban is nyilvános arányt jelenti.