Véget érhet a rezsiharc

Publikálás dátuma
2014.04.24. 07:21
Nálunk az ipart erőltetik, nem a szolgáltatásokat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Konszolidálódhat a kormány gazdaságpolitikája - legalábbis erre következtettek a Raiffeisen elemzői a miniszterelnök tömör kormányprogramjából: "folytatjuk". Vagyis tartósan alacsonyan maradhat a költségvetési hiány, nem változik jelentősen az adórendszer, de a kormány valószínűleg nem nyúl hozzá érdemben a nagy elosztó rendszerekhez. Török Zoltán a Raiffeisen vezető elemzője szerint azonban a rezsicsökkentés nem folytatódik. 

A kormány gazdaságpolitikája arra utal, hogy tudatosan gyengíti a forintot - vélték a Raiffeisen elemzői. Az elmúlt egy évben mintegy 4-5 százalékkal értékelődött le a hazai fizetőeszköz. E mögött a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásának szándéka állhat. Török Zoltán a Raiffeisen vezető elemzője úgy vélte, ez valóban segíti ennek a szegmensnek a versenyképességét. Más vélemények szerint viszont ez legföljebb az exportra dolgozó kkv-k számára jelenthet előnyt a 305-310 forintos euró. A devizahitelesek pedig egészen biztosan rosszul járnak. Az elemzők szerint jó esetben legföljebb őszre rukkolhat elő a kormány valamiféle hiteleseket segítő mentőcsomaggal.

A vezető elemző azt sem zárta ki, hogy az év végére az euró-forint árfolyama elérheti a 320 forintot is, de jövőre még valamivel ezt a szintet is meghaladhatja. A Raiffeisen elemzői a miniszterelnök "folytatjuk" kijelentéséből is arra következtettek, hogy konszolidáció várható a gazdaságpolitikában, tartós lesz a 3 százalék alatti államháztartási hiány, de nagy átalakítások az államháztartás alrendszereiben nem várhatóak. Török Zoltán megjegyezte, a költségvetésben kisebb mértékűek lesznek a kiigazítások mint eddig - más kifejezéssel a megszorítások - de "Időnként bele kell piszkálni, hogy teljesíthető legyen a hiány". Nem folytatható a rezsicsökkentés, a kormány elment a falig, az infláció előbb évi 2, majd 3 százalék feletti szintre emelkedik - válaszolta a Népszava kérdésére Török Zoltán. A magasabb infláció előnyös a gazdaságnak, mert a túl alacsony mértékű pénzromlás már gátolja a növekedést.

A vezető elemző várakozásai szerint a következő négy évben tovább növekszik az állam szerepe a gazdaságban, elsősorban az államosítások révén. Példaként említette, hogy már az év végére egy nagy állami energiaszolgáltató konglomerátum alakulhat ki. Török kifejtette, ha a kormány valamilyen piaci rendellenességet vél fölfedezni, akkor egy piacgazdaságban a szabályozórendszeren keresztül szerencsésebb azt elhárítani, mint a tulajdonviszonyokba belenyúlva.

Nem várható az adórendszerben sem jelentős változás, az már az elmúlt kormányzati ciklusban megtörtént. Míg 2008-ban a költségvetési adóbevételek 26 százaléka származott a lakosságtól, addig 2013-ban már csak 16 százalékot értek el. Ez jelentős mértékben tovább nem mérsékelhető. A fogyasztási jellegű adók aránya viszont ugyanebben az időszakban 37-ről 42 százalékra emelkedtek és csökkent a vállalatok befizetései is. Az egy számjegyű szja bevezetése pedig csak akkor képzelhető el, ha ez valamilyen módon ellentételezik - válaszolta egy kérdésre a vezető elemző. Ez azonban csak újabb különadókkal, vagy a fogyasztási típusú adók további növelésével képzelhető el, így legföljebb a kormányzati ciklus második felében valósulhat meg egy ilyen politikai lépés.

A tavalyi 1,1 százalékos gazdasági növekedés termelési oldalán 0.9 százalék a mezőgazdaságból, a többi az építőiparból származik, ami nem túl egészséges szerkezetű növekedés. A felhasználási oldalon a fogyasztás kétharmada a főleg uniós forrásból fedezett állami beruházásokból származott, a többi az export nettó bővülése. Török Zoltán lapunknak megerősítette, a kivitelben döntő súlyt képviseltek a multi cégek, főképp az autóipar. Ez a felállás marad továbbra is, de az állam súlya a fogyasztásban némileg mérséklődik. A Raiffeisen Bank elemzői idén 2 százalék körüli GDP növekedésre számítanak, s ebből 1 százalék lehet az állami szerepvállalás.

Lebegtetik Magyarország felminősítését
Itt az ideje Magyarország felminősítésének - nyilatkozta Hendrik Scheerlinck. A K&H Bankcsoport vezérigazgatója szerint az elért eredmények tükrében vissza kellene kapnunk a hitelminősítőktől a befektetésre ajánlott minősítést. A Klubrádió megkérdezte ugyanerről Németh Dávidot. A K&H vezető elemzője úgy véli, az elmúlt időszakban Magyarország rengeteg mutatója javult. Évek óta folyamatosan csökken a külső adósság rátája, amely egy nagyon fontos indikátor. Az is tagadhatatlan, hogy számos probléma van még. Például, hogy a lakosság nem mer hiteleket felvenni, inkább visszafizeti a régieket, ha tudja. Ez nem segíti a fogyasztást, a gazdaságot sem. A hosszú távú növekedési kilátások szempontjából kedvezőtlen a beruházások nagyon alacsony szintje is. Ha nem bővül a GDP, hiába alacsony a hiány, az adósságráta nem csökken - mondta az elemző.
A minősítők olyasmit is néznek, hogy a nyugdíjrendszer évtizedes távlatban fenntartható-e. Márpedig 4-5 év múlva jelentkezni fog a kiegyensúlyozatlanság, ismét lépni kell majd, például emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy át kell alakítani az egész szisztémát - magyarázta Németh Dávid.
Szakértői vélemények szerint Magyarország az év végén, 2015. elején számíthat esetleg felminősítésre, de ez nagyban függ a gazdaságpolitika alakulásától.

A mezőgazdaságban az elmúlt 15 évben minden negyedik munkahely megszűnt, ha a '95-ös foglalkoztatási szinthez viszonyítunk, akkor minden második. Az iparban 1999 óta pedig minden nyolcadik állás tűnt el. Miközben a kormányfő a termelést,a mezőgazdaságot erőlteti, a modern gazdaságokban a szolgáltatás a húzóágazat és Magyarországon is az teremti a legtöbb új munkahelyet.

Az elemzők a jövő héten 0,1 százalékpontos kamatvágást várnak az Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsától és elképzelhetőnek tartják, hogy év végére 2,4 százalékon beáll az alapkamat. Az elemzők szerint az év végén az uniós jegybankok elkezdhetik az alapkamat emelést, de szerintük ebben a sorban az utolsók között lesz az MNB.

Török Zoltán a Népszavának elmondta, Magyarország a GDP arányos beruházásokat tekintve az unió sereghajtói közé tartozik. Mostanra talán már elértük a mélypontot, de az igaz, hogy mikroszkopikus növekedés is főleg az állami programoknak köszönhető.

Szerző

Homályos félmilliárdos ingatlanüzlet

Publikálás dátuma
2014.04.24. 07:00
A volt IPOSZ-székház felújítására is van jóváhagyott kerete a jegybanknak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A jegybank saját felügyelőbizottságának (fb) kormánypárti tagjaival, például Járai Zsigmond elnökkel és Orbán Gábor államtitkárral is szembe megy, amikor Róna Pétert támadja hevesen. A választásokkal leköszönt testület LMP-delegáltja ugyanis semmi mást nem mond, mint amit a testület egyhangúan írásba is adott: nem látszik a törvényes alapja az MNB összesen 130 milliárd forintos, gyakorlatilag külső ellenőrzés nélkül elkölthető házikasszájának. Kiderült, a keretből gálánsan kifizették az IPOSZ eladni kívánt székházát.

Nagyvonalú vevőnek bizonyult a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amikor megvásárolta az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) korábbi székházát. A szakmai érdekvédelmi szervezetnél annyit megerősítettek a Népszava kérdésére, hogy a jegybank vette meg a fővárosi Kálmán Imre utca 20. alatti patinás irodaházat 2013 szeptemberében, de az árat nem mondták meg. Ez tehát az egyik ügylet, amelyről az MNB-botrányt kirobbantó Index cikk szólt bő egy hete. A portál akkor azt írta, nem tudják, hogy az utca melyik épületéről van szó, de körülbelül 500 millió forint volt a vételár.

Az IPOSZ már 2013 januártól szerette volna eladni az ingatlant, hogy ez végül sikerült, az illetékes így kommentálta lapunknak: "hál' istennek!". A Népszava úgy tudja, korábban egy vevő 370 milliót kínált, neki is adták volna, már a szerződés aláírására készültek, amikor "deus ex machina" megérkezett az MNB félmilliárdos ajánlata, vagyis ráígértek az ajánlatra 35 százalékot.

Felmerül, hogy mire kellhet a jegybanknak az épület. A válaszhoz közelebb visz , ha megvizsgáljuk, mit jelölt meg az MNB menedzsmentje az fb érdeklődésére az igazgatóság által tavaly december elfogadott határozat magyarázataként. Ebben ugyanis arról döntöttek, hogy egy 50 milliárd forintos keretet különítenek el ingatlanvásárlásra, egy 40 milliárdosat pedig a meglévő és a jövőben megvásárolandó ingatlanok felújítására, átépítésére valamint rekonstrukciójára. Mindkét keret 2014 első félévére szól. Róna Péter azt mondta lapunknak, az fb-nek két okot mondtak: a jegybankba olvadt pénzügyi felügyelet helyigényét (a korábbi, bérelt székházból kiköltöztek), másrészt "a társadalmi felelősségvállalási program megvalósítását (például oktatási célok, látogatóközpont elhelyezése), valamint a belső képzések helyszínének biztosítását". Magában a határozatban csak a második cél szerepel. Az fb az első célt nem kifogásolta, a második esetében azonban felmerültek kételyek a jogszerűséggel kapcsolatban.

Az igazgatósági határozat nem mond semmit arról, hogy miért kell ekkora, összesen 90 milliárd forintos keretet elkülöníteni ingatlancélokra. Ha az IPOSZ-székház árából indulunk ki, csak a mindössze fél évre szóló vásárlási keret száz teljes, háromemeletes belvárosi házra elég! Nehéz elképzelni, hogy az MNB-nek ekkora ingatlanmennyiségre lenne szüksége munkatársai elhelyezésére, akármilyen oktatási célra, vagy bármire, ami beletartozhat működésébe. Az MNB-botrányban folytatódnak a feljelentések is. Az MNB - közleménye szerint - "büntetőfeljelentést tett Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő kijelentései kapcsán". A közlemény nem utal arra, hogy a feljelentők milyen bűncselekményt véltek felfedezni. A szöveg azonban három valótlanságot is tartalmaz.

Az áll ugyanis benne, hogy "Róna Péter az ATV-ben azt állította, hogy az Index 2014. április 16-án megjelent >>Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül<< című cikkében foglalt állítások túlnyomó része helytálló, és azt közölte, hogy a felügyelőbizottság azon a véleményen volt, hogy az MNB működése nem jogszerű". Valójában Róna nem mondott ilyet az ATV-ben, azt mondta, hogy az fb nem találta a jogi alapját az Index-cikkben említett, összesen 130 milliárd forintos keret elköltésének. Ez viszont igaz, az fb utolsó jelentésében (a testület mandátuma az új összetételű országgyűlés megalakulásával lejár) azt írta, a magas összegű ráfordítások felvetik, hogy e szándékok találkoznak-e a tulajdonos, alapító, részvényes (vagyis a gazdasági tárca) szándékával. Másrészt azt, hogy a jegybanktörvény rendelkezéseiből nem vezethetők le olyan nagyszabású programok, mint amilyenekről szó van.

Az fb-jelentést a testület egyhangúan fogadta el, vagyis megszavazta Járai Zsigmond elnök, az első Orbán-kormány idején kinevezett pénzügyminiszter majd jegybankelnök, Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős jelenlegi államtitkára és a Fidesz-KDNP két delegáltja is - hívta föl a figyelmet Róna Péter. A jegybanki feljelentőközlemény a következőkkel folytatódik: "így a jegybank - többek között - törvényi felhatalmazás nélkül vásárolt hegedűt és képzőművészeti alkotásokat". Mármint hogy ezt mondta volna Róna. De nem mondta. Azt mondta, hogy szóba került, hogy Lajkó Félix használatára vásároljanak egy hangszert. Ezt egyébként az MNB-menedzsment le is írta az fb érdeklődésére, sőt, a művész maga is beszélt e tervekről az Indexnek. Más kérdés, hogy a hegedűt - eddig - nem vették meg, de ilyet senki, még a hírportál sem állított.

"Tekintettel arra, hogy Róna Péter állításai minden ténybeli alapot nélkülöznek, és azt a hamis látszatot keltik, mintha a felügyelőbizottság kifogásolta volna az MNB működésének jogszerűségét, az MNB Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő, valótlan kijelentései kapcsán büntető feljelentést tett." Így ér véget a közlemény. Láthattuk azonban, hogy Róna kijelentései igazak, és azt is, hogy az fb igenis kifogásolta a programokat.

Miért akarják látni Matolcsyék az átutalásainkat?
Közel 10 milliárd forint közpénzt költ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az átutalásainkat bonyolító cég megvásárlására, bármiféle hivatalos magyarázat nélkül. Így minden hozzáértő csak találgat: vannak, akik szerint az utalásainkat venné közelebbről szemügyre, mások szerint inkább az adósságainkra kíváncsi – írja a hvg.hu.
A portál hiába kérdezősködött, senki nem tudta megmondani, mi értelme annak, hogy az MNB 9,5 milliárd forint közpénzt fizet ki arra, hogy egyedül az övé legyen a lakossági és vállalati átutalásokat lebonyolító Giro Zrt. Az MNB a múlt héten megszerezte a magyarországi bankoktól a cég több mint 86 százalékát, két hónapon belül megveszi a maradékot is, de már a májusi közgyűlésen átveszi a vállalat irányítását.
A céggel az MNB lényegében azt a rendszert vette meg, amely a magyarországi átutalások döntő részét bonyolítja. A Giro által működtetett rendszeren keresztül zajlik minden egyenként kisebb összegű, kevésbé sürgős belföldi forintátutalás, ami két, Magyarországon működő hitelintézet között történik.
A hvg.hu több banki vagy bankokkal foglalkozó szakértőt is megkeresett, de a legtöbben értetlenül állnak az ügylet előtt. A cég felvásárlásának tervéről már fél éve felröppent a pletyka a szektorban, de ésszerű magyarázattal a szakemberei akkor sem találkoztak. Az egyetlen értelmezés, amelyet több szakember egymástól függetlenül megfogalmazott, az az aggály volt, hogy az MNB az eddiginél jóval többet láthat majd a tranzakciókból.
Az ügyre reagált Burány Sándor, MSZP-s országgyűlési képviselő is. Matolcsy György azonnal adjon magyarázatot, miért akar turkálni a cégek és az állampolgárok átutalásai között! Mire kell neki és a Fidesznek ez az adatbázis? Milyen újabb megfélemlítésre készülnek? Mivel akarják zsarolni a cégeket és az embereket? - írja közleményében a szocialista politikus.

Szerző

Az Audiban dolgozna a legtöbb magyar

Az Audi a legvonzóbb cég Magyarországon - a Randstad Award (a világ legnagyobb független munkáltatói márkájának) felmérése alapján. A munkahely kiválasztásakor a magyaroknál az elsődleges szempontként a bér és a juttatások szerepelnek, megelőzve a foglalkoztatás biztonságát.

A felmérést készítő cég tájékoztatása szerint a magyar munkavállalók 67 százaléka szeretne az Audinál dolgozni. Ezzel az eredménnyel a vállalat elnyerte Magyarországon a legvonzóbb munkáltatónak járó Randstad Awardot.
A világ legnagyobb független munkáltatói márka felmérése alapján a győri autógyár több szempontból is az élre került: a megkérdezettek szerint Magyarországon az Audira jellemző leginkább, hogy versenyképes bért és juttatásokat biztosít, hogy hosszú távon is garantálja a foglalkoztatást, illetve hogy megfelelő képzést nyújt az alkalmazottainak.
"Ha így értékelnek egy vállalatot, az azt jelenti, hogy a legjobb munkaerőből toborozhat és így komoly versenyelőnyre tehet szert" - idézi az összegzés Baja Sándort, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatóját.

A Magyarországon első alkalommal végzett felmérés szerint a leginkább környezet- és társadalomtudatos munkaadónak a Mercedes-Benz, a legérdekesebb munkalehetőséget kínáló vállalatnak pedig az IBM bizonyult 2014-ben. A saját szektorában elért legjobb eredményért különdíjat kapott a Samsung Electronics, a Richter Gedeon, a Magyar Telekom és a Nestlé.
A felmérés eredményei szerint az autóipari vállalatok még a telephelyüktől távol is nagy népszerűségnek örvendenek. Az Audi számít a legvonzóbb munkahelynek még a Dél-Dunántúlon is, a győri vállalatot csak a Mercedes-Benz tudta megelőzni Közép- és Észak-Magyarországon. Más szektorban tevékenykedő cégek közül a második helyig csak a Samsung Electronics és a Nokia jutott el a Közép-Dunántúlon, illetve a Dél-Alföldön. Ez alapján nem meglepő, hogy a szektorokat tekintve minden demográfiai csoportban az autóipar a legnépszerűbb a magyar munkavállalók körében.

A kutatásból kiderült, hogy az állásajánlatok közötti választásnál a magyar munkavállalók 41 százaléka a fizetés alapján dönt. Csak minden hatodik válaszadónál elsődleges szempont az, hogy a munkaadó hosszú távon is tudja-e garantálni a foglalkoztatást. "Ez nem magyar sajátosság, globális szinten hasonló tendenciák figyelhetők meg" - vélekedett Baja Sándor.

Szerző