Közbeszerzési Döntőbizottság;Szabó István;Budapesti Közlekedési Vállalat;Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete;trolibusztender;

- A késlekedés a trolik halálát jelentheti

A budapesti trolibusztendert úgy kellett volna kiírni, hogy ne lehessen megtámadni, mert a késlekedés csak árt  - mondta lapunknak a BKV troliágazatát is képviselő Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke.

Szabó István utalt arra, hogy ha a nemrég zsákutcába jutott közbeszerzési eljárás meghiúsul, és nem érkeznek Budapestre uniós támogatással új járművek, továbbá a troliágazat - amely jelenleg "öszvérként" nem egységes besorolású - nem tud leválni a BKV-n belül a buszágazattól, az a fővárosi trolibusz-közlekedés lassú halálához vezet.

Az ügy előzménye, hogy április elején a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb) - az első körben a tendert tavaly megnyerő, ám a megismételt eljárásban már pályázni nem tudó - Skoda panasza alapján megsemmisítette a 24 darabos új flotta beszerzésére kiírt pályázatot, mert a kiírásban nem szerepelt dízelüzemű segédmeghajtás, csak akkumulátoros, ez pedig a KDb szerint versenykorlátozó.

A tendert kiíró BKK-vezér Vitézy Dávid bírálta a döntést, Tarlós István főpolgármester pedig belsővizsgálatot rendelt el a fiaskó miatt. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a KDb döntése csak bíróságon támadható meg, ami azt jelenti, hogy akár a peres utat, akár az új tender kiírást választja a BKK, a főváros a szűkös határidő miatt eleshet az új flotta beszerzésére felhasználható 3,4 milliárd forintos uniós támogatástól.

A szakszervezeti vezető nem ért egyet a KDb döntésével, mert az egy olyan technológiát nevezett kiforratlannak, amit egy szegedi trolitender esetében engedélyezett, holott azokban a járművekben sincs diesel-segédhajtás.

A tenderen a Skoda azért nem indulhatott, mert az általa szállított szegedi trolikat - mivel az ügylet akkor még nem zárult le - referenciaként nem használhatta fel, ám egy új pályázati kiírás esetén, mondjuk augusztusban már ez az akadály elhárulna.

A Magyar Rezidens Szövetség a legfőbb ügyész véleményét kéri az orvosok által előre nem kért, de utólag elfogadott hálapénzzel kapcsolatban. Dénes Tamás elnök fontosnak tartja annak a kérdésnek a tisztázását, hogy az utólag elfogadott hálapénz kimeríti-e a vesztegetés tényállását? Az elnök úgy véli, hogy az új büntető törvénykönyv szerint előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.