Előfizetés

Alkotmánybírósághoz fordul az Együtt-Pm

 Az Együtt-PM véleménye szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét, ezért a szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul - közölték csütörtökön az MTI-vel. Hozzáteszik, hogy emiatt jogtechnikai okból a Kúriánál kérik, hogy vizsgálja felül az áprilisi választás listás eredményét.

A szövegben úgy fogalmaznak, hogy beadványukkal nem megkérdőjelezni kívánják az országgyűlési választások eredményét, hanem a "szavazategyenlőség jogelvének érvényesítését" szeretnék elérni. 

Indokolások szerint az egyéni kerületekre épülő többségi választójogi rendszerekben, a nemzetközi gyakorlatban is ismeretlen a győztes jelölt kompenzációja, mert a szavazatok kisebbségével egyébként is a mandátum egészét megszerzi a jelölt. A többségi jellegből "kényszerítően következő felülreprezentációt" a győzteskompenzáció mesterségesen, alkotmányos indok nélkül erősíti, ami viszont az Együtt-PM véleménye szerint sérti a szavazatok egyenlő súlyának alkotmányos követelményét - folytatják.

Ahhoz azonban, hogy a kérdésben az Alkotmánybíróság dönthessen, az alkotmánybírósági törvény szerint először az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét kell megtámadni a Kúrián, ezért az Együtt-PM "e jogtechnikai indokból" felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához - közlik.

Kérdések Németh Szilárdhoz

Németh Szilárd tavaly december közepén kötelezővé tette az addig ismeretlen fogyasztóvédelmi referensképzést. Ezzel gyakorlatilag egy időben egy közeli munkatársa, Asztalos Dávid megalapította az azóta tízmilliós állami megrendeléseket bezsebelő referensképző céget - hívja fel a  figyelmet közleményében az MSZP.

"A Fidesz rezsicsökkentő munkacsoportjának szakértőjéhez, így Németh Szilárdhoz is köthető cég két nappal a rezsibiztos törvényjavaslatának megszavazása előtt alakult és a zárószavazás napján jegyezték be. Németh Szilárd egy interjúban azt már bevallotta, hogy egyáltalán nem jártas a szakmai berkekben. Ezért most a következő, szigorúan nem szakmai kérdésekre várjuk a válaszát:

Mit gondol, hogyan lehetett komplett tanfolyamszervező kft.-t alapítani egy, az alapítás pillanatában még nem is létező piaci igényre?

Netán valaki előre megsúgta Asztalos Dávidnak, hogy mikor és milyen céget érdemes alapítania?

A rezsibiztosnak hová kell kifüggesztenie, hogy mennyit nyer a fogyasztóvédelmi referensek képzésén?

MSZP"

Aszályos nyarakkal, csapadékos telekkel riogatnak

Publikálás dátuma
2014.04.24. 17:58
Képünk illusztráció Fotó: Sean Gallup / Getty Images
Magyarországon a jövőben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém időjárási jelenségek intenzitása pedig nőhet - mondta az MTI-nek az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke a Klímapolitika: a klímaváltozás elleni küzdelem jövőképe címmel tartott konferencia kapcsán, Szegeden.

Radics Kornélia ismertetése szerint Magyarországon két műhely foglalkozik a klímamodellezéssel. Az egyik az Országos Meteorológiai Szolgálat, a másik az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke. Közös eredményeik alapján az országban általános melegedés várható. Minden évszak melegszik majd, de legintenzívebben a nyár - mondta.

Nyáron várhatóan jelentősen csökken majd a csapadék. Az 1961-1990-es referencia időszakhoz képest akár 30 százalékos csökkenés is megtörténhet. A téli időszakban viszont 20 százalékos csapadékmennyiség-emelkedés várható, ugyanehhez az időszakhoz képest. Elmondható tehát, hogy mind a hőmérséklet, mind a csapadék, harmadikként pedig a szél okozta extrém jelenségek intenzitása nő majd - magyarázta a szakember. Hozzátette: a tavalyi év is jó példa volt erre, mely 1901 óta a kilencedik legmelegebb év volt. A tavaszi időszakban nagyon nagy mennyiségű csapadékkal és árvizekkel találkozhattunk, majd a nyár hatalmas aszályt hozott. Ez is mutatja, hogy az évszakos időszakokban óriási eltolódások vannak - mondta Radics Kornélia.

A szakember szólt arról is, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly ősszel jelent meg az új helyzetértékelése. Ennek részletei folyamatosan kerülnek nyilvánosságra. Alig egy hónapja látott napvilágot az alkalmazkodással kapcsolatos anyag, amely egyebek között a szélsőséges eseményekkel foglalkozik. Hamarosan pedig megjelenik a következő fejezet, ami az útmutatást tartalmazza azzal kapcsolatban, hogyan lehet elkerülni a hatásokat.  A kutatás szerint szinte biztos, hogy az emberi tevékenység hatására változik a klíma. A vizsgálatok szerint az éghajlat természetes változékonysága csupán elenyésző százalékkal játszik szerepet a változásokban.

A jövő attól függ, hogy a károsanyag-kibocsátások hogyan alakulnak. Ha az eddigi folyamat folytatódik, és a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor a szélsőséges éghajlati jelenségek egyre gyakoribbak lesznek. Azt azonban tudni kell, hogy a szén-dioxid jelenléte akár száz évig is megfigyelhető a légkörben - tette hozzá. A szélsőségeket jellemzi a ritkább, de intenzívebb csapadék, a hőmérsékletben a tartós hőhullámokra és azoknak a lokális változásaira is kell felkészülni. Minél tovább várunk, annál jobban szűkül az a spektrum, ahol az alkalmazkodás még lehetséges. A sérülékeny régiókban, mint például a sarkvidéki jégtakarókon vagy az óceáni körfogásban már most maradandó változások történtek- magyarázta az OMSZ elnöke.