Az acéláfával is csalnak

Publikálás dátuma
2014.04.28. 07:15
Magyarországon gyenge az acélipar, Ukrajnában viszont erős FOTÓ: NÉPSZAVA
Brüsszel átmenetileg, 2014. november 1-ig az ukrán vasra, acélra kivetett uniós vámok jelentős részét megszünteti, illetve mérsékli. Az Acélipari Egyesülés szerint mivel acéltermékek többsége eddig is vámmentes volt, így az uniós vámkedvezménynek direkt hatása nincs a magyar acéliparra. A NAV szerint lehetetlen az áfacsalások megszüntetése. 

A magyar acéltermék gyártóinak jelenleg sokkal nagyobb problémát okoz, hogy az unión belüli szállításokra nincs szoros ellenőrzés, nincs vámkezelés - véli a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE). Szerintük az uniós országokból behozott termékeket ugyanis papíron azonnal kiviszik más uniós országba, de ténylegesen belföldön értékesítik. Az áfát viszont nem fizetik be, mert az importtal azonos mennyiséget és értéket papíron kivitelként jelenítik meg.

Elsősorban Észak-Magyarországon, magyar-szlovák viszonylatban nagy üzlet a vas, úgy, hogy a kamionokról gyakran le sem pakolnak, csak kicserélik a fuvarlevelet, és mehet is vissza a szállítmány a szlovák feladóhoz. Az acélipar Ukrajnában egyike a meghatározó iparágaknak, részaránya mind a GDP-ben, mind a foglalkoztatásban nagy. A magyar acélipar viszont egyike a legkisebbeknek az EU-ban. A hazai vállalatok nehezen tudnak versenyezni a náluk nagyobb, tőkeerős külföldi vállalatokkal - hívta fel a figyelmet az MVAE.

Az ukrán vámkezelés megszűnésével a helyzetet súlyosbíthatja, hogy ezek az áruk is bekerülhetnek az áfamegfizetést kikerülők körébe, ami áttételesen tovább nehezíti az adott országok gyártóinak hazai értékesítési lehetőségeit. Magyarország helyzete ebben a kérdésben még nehezebbé válik, mivel a környező országok - Lengyelország, Szlovákia - már bevezették a fordított áfát, így ott ez a hatás mérsékeltebben jelentkezik - hangsúlyozta a szervezet.

Alapesetben az áfát a szállító kiszámlázza a vevőnek, azaz elkéri tőle az ellenértékét, és az eladó ezt az áfaösszeget vallja be az államnak. A fordított áfánál a szerepek felcserélődnek: a szállítónak az áfával semmi dolga, áfa nélkül számláz. Ellenben a vevőre hárul az áfa ellenértékre való felszámítása, az állam felé való bevallása, és bizonyos esetekben a megfizetése is. Sajnálatosan az EU az utóbbi időben már elutasítja a fordított áfára vonatkozó tagállami kérelmeket, bár elismeri, hogy ezek megoldást jelentenének a problémára.

Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese szerint nincs megoldás az áfacsalások felszámolására, az áfarendszerben mindig lesznek csalók. Az Adó Online-nak adott közelmúltbeli interjújában az elnökhelyettes kifejtette: az adóhatóság évente körülbelül 500 milliárd forint adóhiányt állapít meg, és hiába találnak minden évben egyre nagyobb adókülönbözetet, a csalások volumene is folyamatosan nő. Az egész Európai Unió küzd az áfa-csalásokkal - szögezte le.

Varga Árpád elmondta: az adóhatóság újabb eszközöket vet be az áfacsalások felfedésére. Ez évtől már belenézhet a NAV az e-útdíjfizetés rendszerébe, amin keresztül tudni fogják, hogy valójában merre mennek a kamionok, és hogy szállítanak-e árut - mondta. Az elnökhelyettes emlékeztetett: a mezőgazdaságban több mint egy évvel ezelőtt vezették be a fordított adózást, mivel a statisztikák szerint kétszer annyi gabonát adtak el korábban, mint amennyit megtermeltek itthon. A fordított áfa bevezetésével szinte kitisztult a szektor. A fordított áfa az acél áfacsalási bizniszt is lenullázná. A hatóság a 30-40 tagból álló cégláncolatokat is szigorúan ellenőrzi.

"Az áfacsalás ellen lehet harcolni új intézményekkel, hatékonyabb ellenőrzéssel, de ebben az áfarendszerben mindig lesznek, akik bűncselekményt követnek el" - fogalmazott a NAV elnökhelyettese.

Némi idő, és összeomlik a rezsirendszer

Publikálás dátuma
2014.04.28. 07:14
Amikor a Főgáz ellen lép föl az állam, saját maga és a Főpolgármesteri Hivatal ellen lép föl FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A józan észnek teljesen ellentmondó "rezsirendszert" alakított ki az Orbán-kormány. Megteremtette ugyanis például annak a lehetőségét, hogy az állam megbírságolhassa önmagát és az önkormányzatokat a saját hibáiért, a büntetések kifizetése pedig mindenképpen az adózók zsebét terheli majd. Sokat szerint a közműszektor működése kezd kísértetiesen hasonlítani a rendszerváltás előtti időszakra. A szolgáltatók árkorlátozásokkal történő kifosztása miatt pedig hamarosan ismét visszajön az állandó csőtörések és a gyakori áramszünetek korszaka, s akadozni fog a hulladékelszállítás, a távhőszolgáltatás, vagy éppen a gázellátás. Miközben óriási nagyságú támogatásokat kell majd a közműszektor életben tartására fordítani - ugyancsak az adófizetők pénzéből.

Teljes mértékben ellentmond a józan észnek és az európai uniós normáknak, hogy az állam a saját maga, vagy az önkormányzatok tulajdonba kényszeríti a közműszolgáltató cégeket, majd maga ellenőrzi azok működését, s az esetleges hibáik feltárásakor önmagát, vagy a helyhatóságokat bírságolja meg, ezzel még rosszabb helyzetbe hozva magát, illetve a polgármesteri hivatalokat, mint a cégek tulajdonosait - nyilatkozta lapunknak Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium Kft. ügyvezetője.

Az önkormányzati gazdálkodási kérdéseket kutató, illetve tanácsadó cég vezetője szerint ilyen rendszer utoljára a szocializmus éveiben működött, s már akkor bebizonyosodott, hogy ez a modell ésszerűtlen és működésképtelen. Az ugyanis egyértelmű, hogy az állam egyszerre nem lehet a közszolgáltatásoknál cégtulajdonos és önmagát ellenőrző hatóság. Vagyis alapvető európai norma, hogy a felügyeleti és az üzemeltetői funkciót külön kell választani.

Kovács Róbert úgy véli: a jelenlegi rendszer legfeljebb két évig tartható fenn ebben a formában. Ezt követően akkora pénzügyi terhet ró az önkormányzatokra, illetve vállalataikra a közmű-szolgáltatási díjak állami korlátozása, hogy azok összeroppannak, s ez lavinaszerűen történik majd, miután több ezer cégről van szó. Az is egyfajta megoldás lehet - tette hozzá a közgazdász-szociológus -, hogy a kormányzat finanszírozza a saját tarifacsökkentései miatt a közműcégeknél folyamatosan gyarapodó veszteséget. Ez azonban azt jelentené, hogy az Orbán-kabinet a rövidtávú politikai céljai elérése végett az emberektől beszedett adóforintok egy részét osztaná továbbra is vissza "rezsiajándék" formájában (főként a jómódúaknak).

Ennek az ajándéknak azonban nem nagyon örülhet a lakosság egésze, miután túlzottan drága, és a számlát a jobbára a kevésbé "megajándékozottak", vagyis a nem módosak fizetik - jegyezte meg a szakértő. Szerinte feltétlenül el kell különíteni a népjóléti intézkedéseket a közműszolgáltatások ügyétől, a két dolog keverése ugyanis csak drága és kevésbé hatékony megoldásokat hívhat életre. A cégvezető hozzátette: az Európai Unió egyértelműen azt támogatja, hogy azok fizessék meg a különböző szolgáltatások tényleges árát, akik igénybe veszik azokat. Így ugyanis elkerülhető a pazarlás és a keresztfinanszírozás. A pedig már egy másik kérdés, hogy a kormány ad -e valamilyen támogatást az egyes társadalmi csoportoknak - például a rászorulóknak - a számlák kifizetéséhez, vagy nem.

A jelenlegi "rezsirendszer" fenntartásának azonban nemcsak rövid távon vannak negatív következményei. A hosszú távú hatások ennél sokkal súlyosabbak - véli a szakember. A bevételeik elvonása - a kormányzati árkorlátozások - miatt a csőd szélén lavírozó szolgáltatók ugyanis nem képesek a szükséges fejlesztéseket végrehajtani. Ez pedig öt-hat év alatt ahhoz vezethet, hogy a '80-as években tapasztalthoz hasonlító helyzet alakul ki a közműszektorban. Vagyis drasztikusan romlik a szolgáltatási színvonal. Például rendszeresen lesznek áramszünetek, gyakran előfordulnak majd csőtörések, akadozni fog a hulladékelszállítás, a távhőszolgáltatás, vagy a gázellátás.

A szolgáltatóknak ugyanis attól függetlenül, hogy ki a tulajdonosuk, szükségük van annyi bevételre, amennyiből képesek fedezni a működési költségeiket, még akkor is, ha hasznot nem termelnek, vagyis a kormányzat által hangoztatott módon, nonprofit jelleggel működnek. (Az önkormányzati vállalkozások zöme eddig is olyan alacsony haszonkulccsal dolgozott, hogy éppen ne legyen veszteséges, de a karbantartásokra azért jusson pénz.) A kormány azt is bejelentette, hogy hamarosan létrehoz egy "nagy állami nonprofit közműszolgáltatót" az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-re támaszkodva. Arról azonban nem hangoztak el nyilatkozatok a kabinet részéről, hogy pontosan mikor, miként, hogyan, és milyen forrásokból alapítja meg az óriásvállalatot a kormányzat.

A közgazdász szerint ezt a lépést alaposan át kellene gondolnia a kormányzatnak, egy bizonyos léptéken - az úgynevezett gazdaságos üzemméreten - túl ugyanis nem érdemes cégeket "összetákolni". Ezt az egykori szocialista trösztök példája is igazolja. A túlzottan nagy vállalatok működése ugyanis drága és bürokratikus, ilyen társaságokra pedig nincs szüksége a társadalomnak, hiába ragasztja rájuk a kormány a nonprofit címkét. Különösen igaz ez a közműellátás esetében, ahol a szolgáltatás típusok többségében helyben hatékonyabban, olcsóbban megoldhatóak a feladatok, mint egy országos hatáskörű szervezet égisze alatt.

Kovács Róbert úgy látja: a kormányzat a politikai tőkéje növelése céljából az úgynevezett rezsicsökkentéssel igyekszik egyfajta jólét látszatát kelteni a társadalomban, amely ugyanolyan hamis kép, mint amilyen a szocializmus évei alatt élt az emberek többségében az "olcsó" közszolgáltatásokkal kapcsolatban. Előbb-utóbb azonban a családok ismét szembesülnek azzal, hogy mindennek az árát meg kell fizetniük, mert a kormánynak és az önkormányzatoknak nincs pénze, csak az, amit az adózóktól, vagyis tőlük beszednek.

A Molnak is árt a rezsiharc

A rezsicsökkentés egy szabályozási politika Magyarországon; vannak olyan lábai, amelyek a Mol számára negatívok, ezekre megpróbálnak válaszokat találni, az így kieső eredményeket valamilyen módon pótolni - mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a társaság közgyűlését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Hernádi elsősorban az INA-ügyről beszélt: így vagy úgy, de hamarosan megoldást kell találni a horvát INA-olajtársaságban lévő Mol-részesedés sorsára, mert az már túl régóta terheli a részvényárfolyamot, és sok bizonytalanságot hordoz - mondta.

Szerző

Pénzünkre hajtanak a kiberbűnözők

Növekszik a felhasználók személyes adatai, valamint a bankszámláján és Bitconinban elhelyezett pénzének megszerzésére irányuló kibertámadások száma - tájékoztatták a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat szakemberei Budapesten a sajtó képviselőit.

Az első negyedévben beigazolódott a Kaspersky Lab tavaly decemberben a kibertámadások súlypontjának 2014-es alakulására tett mindhárom előrejelzése: a kiberbűnözők valóban fokozták a magánszféra elleni, valamint a bankszámlákon és Bitcoinban elhelyezett pénzek megszerzésére irányuló igyekezetüket. 

A kiberbűnözők új kártevők kifejlesztésével követték a személyes adatok védelmében az olyan teljes névtelenséget biztosító hálózatokba, mint például a Tor hálózatba menekülő felhasználókat is. (A korábban szinte kizárólag bűnözői csoportok által használt Tor "The Onion Router" hálózat elnevezéséhez híven egy hagyma rétegeihez hasonlítható többrétegű titkosítással fedi el a felhasználó kilétét.)

Stefan Tanase, a Kaspersky Lab globális kutató csoportjának EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) térségért felelős vezető kutatója elmondta, hogy az első negyedévben a mobil banki "trójai" kártevő kódok száma közel megduplázódott az előző negyedévihez képest, 1321-ről 2503-ra emelkedett. A tavalyi év végén a Kaspersky Lab által regisztrált mobil kártevők száma 189 626 volt, ami 2014 első negyedévében 58 százalékkal 299 950-re emelkedett.

Az első negyedévben került sor a legnagyobb Bitcoin tőzsde, a MtGox feltörésére is, valamint futótűzszerűen terjedt el egy, a Bitcoin pénztárca fájlok felkutatására és ellopására kifejlesztett rosszindulatú kód is. A három évvel ezelőtti napi 70 ezerrel, azaz másodpercenként egy vírussal szemben a Kaspersky mostanra már napi 300 ezer új rosszindulatú kódot dolgoz fel naponta. Ma már minden három felhasználóból egyet ér valamilyen kibertámadás - mondta Stefan Tanase.

Az Android mobil operációs rendszert célzó fenyegetések aránya meghaladta az összes mobil rosszindulatú alkalmazás 99 százalékát. Stefan Tanase rámutatott, hogy a kiberbűnözők azt támadják előszeretettel, amiből a legtöbb van. Míg a személyi számítógépek esetében a Windows volt, addig a mobil eszközök esetében az Android lett a legtöbbet támadott operációs rendszer. Az Androidos kártevő kódok számának növekedési üteme is hasonlatos a Windowsnál évekkel ezelőtt tapasztaltnak - mutatott rá Stefan Tanase.

Magyarországon - csakúgy, mint a világ többi részén - a felhasználók a rosszindulatú programok és fenyegetések folyamatosan emelkedő hullámával kénytelenek szembesülni. Az idei első három hónapjában a felhasználók negyedét (25,0 százaléka) érintették olyan helyi fenyegetések, amelyek offline eszközökkel - USB meghajtókkal, CD-kkel, DVD-kkel stb. - terjednek. Ebben a tekintetben Magyarország a 154. helyet foglalja el a globális ranglistán.

A Kaspersky Lab az idei első három hónapban 266 ezer 272 internetes rosszindulatú eseményt rögzített magyarországi számítógépeken, a felhasználók 23,1 százalékánál. Ezzel az aránnyal Magyarország a 61. helyen áll a Kaspersky globális web-alapú fenyegetettség listáján. A kiberefenyegetések természetének változásáról szólva Stefan Tanase elmondta, hogy az első ténylegesen fizikai kárt okozó és emberéletet is követelő valódi kiberfegyver, a Stuxnet 2010-es felfedezése óta a rohamos ütemű fejlődés figyelhető meg.

A Kaspersky szakembere kiemelte, hogy míg évekkel ezelőtt kifejezetten a számítógépek védelmével foglalkoztak az olyan számítástechnikai biztonsági vállalatok, mint a Kaspersky is, mostanra a legfontosabb feladattá az ipari infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelme lépett elő.
    A Stuxnethez hasonlíthatóan veszélyes fenyegetést a Kaspersky 2011-ben egyet, 2012-ben hármat és 2013-ban már hetet fedezett fel. Az ilyen jellegű támadások természetéből arra lehet következtetni, hogy jellemzően állami szponzorok állnak mögöttük. 
    Csökkent az évek során a kiberfegyverek alkalmazásának "belépési költsége" is: míg a Stuxnet mintegy 100 millió dollárba kerülhetett, addig a 2013-ban felfedezett Nettraveler ipari kémprogram kifejlesztése a becslések szerint már alig 500 ezer dollár, az Icefog pedig kevesebb mint 10 ezer dollár lehetett.
    Vladimir Zapolyansky, a Kaspersky Lab globális kutató és elemző részlegének igazgató helyettese a kiberfenyegetések folyamatosan változó természetére való tekintettel a tájékoztatón hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kibervédelmi eljárásokat képessé kell tenni a még nem regisztrált kártevő kódok felismerésére és azonosítására is. 
    Elmondta, hogy ezek a védelmi eljárások mér léteznek a legnevesebb informatikai piackutató vállalatok, a Gartner, a Forrester és az IDC által készített felmérésekben a legjobbnak bizonyult kiberbiztonsági vállalatok kínálatában.

Szerző