Gál Mária;
Palesztin Hatóság;Mahmúd Abbász;John Kerry;közel-keleti békefolyamat;palesztin egységkormány;Palesztin Felszabadítási Szervezet;
2014-04-28 07:30:00
Kegyelemdöfés a közel-keleti békének
Ha John Kerry álma beteljesült volna, akkor holnap, április 29-én, megállapodással zárult volna a tavaly nyáron újraélesztett izraeli-palesztin békefolyamat. Az utóbbi időben egyre akadozóbb tárgyalások azonban zsákutcába futottak, mígnem múlt héten hivatalosan is felfüggesztette Izrael, miután Rámalláhban bejelentették a palesztin egységkormány felállításának tervét. Barack Obama amerikai elnök szerint egyik félben sem volt meg a kellő politikai akarat. Valószínűleg igaza van.
Mahmúd Abbász megadta a kegyelemdöfést a békefolyamatnak, fogalmazott az a hivatalos izraeli közlemény, amelyben a zsidó állam reagált szombaton a palesztin egységkormány felállításának hírére. Izrael, (az Egyesült Államok és az Európai Unió is) azt kifogásolja, hogy a Gázát irányító, terrorszervezetnek minősített, Izrael állam elpusztítására felesküdött Hamásszal készül egységre lépni a Palesztin Hatóság (PH) mögött álló Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ).
Terrorszervezetként tartja nyilván minden, a közel-keleti rendezésben aktív szerepet vállaló nyugati tényező. Nyilvánvaló, hogy amíg ez a minősítés nem változik, senki sem fog rábólintani arra, hogy a Hamász hatalmon legyen Palesztinában.
Az 1987-ben a Fatah és a Palesztin Ellenállási Mozgalom ellenmozgalmaként született iszlám Ellenállási Mozgalom, azaz a Hamász, az Iszlám Testvériség palesztin leágazása. Gázában jött létre, ott székel, de amint azt a 2006-os választások is mutatták, Ciszjordániában is népszerű.
Vallási és karitatív szervezetként indult, nemsokára azonban politikai, fegyveres alakulattá vált, deklaráltan Izrael ellenes célokkal. Izrael 1989-ben minősítette terrorszervezetté. A Hamász katonai szárnya, az al-Aksza Brigádok 1991-ben alakult meg, a nemzetközi "elismerést" egy 80 izraeli civil áldozatot követelt terrormerénylet után szerezték meg.
A béketárgyalásokat kezdettől elutasítják, ők szent háborúra szólítják népüket egy iszlám palesztin állam megteremtéséért, amely a mai Izrael teljes területét magába foglalná. Bár volt időszak, például a 2006-os palesztin választást megelőző, amikor átmenetileg lemondtak a terrorról, miután a nemzetközi közösség elfogadta, hogy demokratikus választáson részt vehessenek, a Fatahhoz hasonló végső lépést azonban a Hamász nem tette meg.
Jasszer Arafat és a Fatah "megtérése" miatt hosszú ideig a nemzetközi közösség reménykedett egy hasonló Hamász-forgatókönyvben, ám mindeddig hiába.
A két mozgalom közötti alapvető különbség az, hogy míg a Fatah szekuláris szervezet, nemzeti felszabadító mozgalom, tömegbázisa ugyancsak világi, a Hamász iszlamista csoportosulás, amely szent háborút vív. Támogatottsága a szegényebb rétegekben nagyobb, ez a réteg viszont egyre szélesedik Ciszjordániában is, tagjai pedig úgy gondolják, hogy szociális problémáikat elsősorban a Palesztin Hatóság rossz kormányzásának, a szervezethez köthető korrupciónak köszönhetik. Ezért is valószínűsíthető, hogy egy esetleges palesztin össznemzeti választáson a Hamász újra fölényes győzelmet arathatna.
Múlt hét szerdán jelentette be Abbász a két rivális formáció közötti megállapodást és azt, hogy öt héten belül feláll az új palesztin egységkormány. Technokrata, független szakértőkből áll majd a kabinet és Abbász vezeti. Jelenlegi miniszterelnöke le is mondott már, hogy megkönnyítse a feladatot.
A bejelentést követően Izrael felfüggesztette az amúgy is elakadt béketárgyalásokat és mindaddig nem ül vissza a zöld asztalhoz, míg a Hamász a palesztin hatalom része. Jeruzsálem szankciókat is kilátásba helyezett és Washington is azonnal felvetette a PH anyagi támogatásának megszüntetését.
A rámalláhi közigazgatás azonban külső segítség nélkül összeomlik, a Ciszjordániát amúgy is feszítő szociális, gazdasági nehézségek kezelése elképzelhetetlen nemzetközi támogatás nélkül. A fejlemények kiábrándulást keltettek Washingtonban. Obama elnök úgy nyilatkozott, hogy egyik félben sem volt meg a szükséges politikai akarat, a békefolyamatnak talán átmenetileg nyugalmi időre van szüksége.
A béketrágyalásokat több éves tetszhalott állapotából újraélesztő John Kerry külügyminiszter, aki szinte megállás nélkül ingázott a Közel-Kelet és Washington között, a tárgyalások elakadására úgy reagált - van határa annak, hogy Washington mennyi időt és erőfeszítést tud szánni erre a kérdésre.
Az egyeztetések a hónap közepén szakadtak meg, amikor az Abbász vezette PH 15 csatlakozási kérelmet nyújtott be az
ENSZ különböző szakosított szervezeteibe, Izrael pedig nem engedte szabadon a palesztin foglyok negyedik csoportját. Ekkor mindkét fél a tárgyalások újrakezdésekor tett saját vállalását szegte meg.
Az április 29-i céldátum közeledtével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem lesz eredmény, mert a felek kilenc hónap tárgyalás után is, tulajdonképpen a Kerry közvetítésével kialakított tárgyalási feltételeket utasítják el, a megállapodáshoz szükséges alapvető engedményre egyik sem hajlandó. A politikai akarat hiányzik ehhez, amint Obama is hangsúlyozta. És persze a politikai bátorság.