Zbig, a stratéga

Publikálás dátuma
2014.04.29. 07:32
Brzezinski életművének ismertetésével eddig adósak voltak
Hiánypótló kötet jelent meg Zbigniew Brzezinskiről, Jimmy Carter demokrata elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadójáról. Az összegzés Charles Gati előszavával, a magyar származású amerikai politológus szerkesztésében készült el. Az Egyesült Államokban tavaly októberben megjelent kötet magyar fordítását a Könyvfesztiválon mutatták be.

Zbig, ahogyan a lengyel származású amerikai külpolitikai stratégát becenevén emlegetik, egész életében a nála valamivel idősebb nagy előddel, Henry Kissingerrel vetélkedett. Ők ketten nem ellenfelek, egymást becsülő örök riválisok, mindkettőjük munkássága meghatározó jelentőségű volt az amerikai külpolitika egy-egy szakaszának alakításában.

Brzezinski életművének ismertetésével eddig adósak voltak

Brzezinski életművének ismertetésével eddig adósak voltak

A lengyel példa
Sokan vélik úgy, hogy szerepük döntő jelentőségű volt a szovjet birodalom bukásában. Zbigniew Brzezinski azt mondaná, a pápa tette a legtöbbet a kelet-európai rendszerváltozásokért, én úgy vélem, hogy Gorbacsov - mondta egyebek között Charles Gati vasárnap, az általa szerkesztett könyv bemutatóján. Brzezinski, mint rámutatott, jobbára demokrata elnököknek adott tanácsokat, de például idősebb Bush elnököt is támogatta. A fiatalok úgy ismerik, mint aki élesen bírálta ifjabb Bush iraki háborúját. Az Egyesült Államokban, jegyezte meg Gáti, nagy a hiány olyan államférfiakból, akik előre tudnak gondolkodni. Brzezinski azok közé tartozik, akik képesek a stratégiai gondolkodásra. Kérdésekre válaszolva az amerikai-magyar külpolitikai szakértő hangsúlyozta, nem ért egyet a Nyugat hanyatlásának teóriájával, bízik az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is. Bár elzárkózott attól, hogy a magyar helyzetet kommentálja, közvetetten, a lengyel példát idézve mégis utalt rá. Méltatta, hogy Lengyelországnak volt ereje túllépni Kaczynskin, s jelenleg "mérsékelt, józan kormány" működik Varsóban.

Máig sem mondtak le fő szenvedélyükről, a világ stratégiai folyamatainak elemzéséről. A 90 éves Kissinger művei már klasszikussá váltak, életéről vaskos köteteket írtak tele, a 86 éves Brzezinski nem kevésbé izgalmas életművének elemzésével még adósak voltak az amerikaiak.

Hosszú utakon Zbigniew Brzezinski volt a legkedvesebb útitársam, írta a könyv előszavában a nemzetbiztonsági tanácsadóról egykori főnöke, Jimmy Carter.

"Lehet, hogy sokat vitatkoztunk, de soha nem unatkoztunk" - magyarázta meg a volt elnök, aki nehéz helyzetekben támaszkodott a Harvardon végzett elemző "éleslátásról és kreativitásról" tanúskodó megjegyzéseire.

Carter külügyminisztere, Cyrus Vance visszafogott személyiség volt, így a nyilvánosság előtt - s bizalmas diplomáciai küldetéseken - gyakorta Brzezinski tolmácsolta a 39. elnök külpolitikai szándékait. 

Charles Gatinak illusztris szerzőket sikerült megnyernie, hogy Zbig életének egy-egy szakaszát elemezzék.

A volt nemzetbiztonsági tanácsadó laudációját a világhíres filozófus, Francis Fukuyama írta. Az egyik tanulmány

szerzője David Rothkopf, a Foreign Policy folyóirat vezérigazgató-főszerkesztője. Az új amerikai külpolitikai elit bemutatását Justin Vaisse francia történész vállalta.

A Nemzetbiztonsági Tanácsban végzett munkáról Robert Hunter, a volt amerikai NATO-nagykövet számolt be. Patrick Vaughan amerikai történész, a hidegháború kutatója írt Brzezinski és II. János Pál pápa kapcsolatáról. Brzezinski közel-keleti politikáját David Ignatius, a The Washington Post vezető szerkesztője, kolumnistája elemezte.

Brzezinskit, a stratégiai gondolkodót Adam Garfinkle, a The American Interest alapító-főszerkesztője jellemezte. Stephen F. Szabo, a Transzatlanti Akadémia ügyvezető igazgatója írt jellemzést Brzezinskiről, a professzorról.

Különösen érdekes része a könyvnek a záróinterjú, amelyben Charles Gati kérdéseire válaszolva Brzezinski professzor vall saját magáról, s azokról az emberekről és ügyekről, akik és amelyek meghatározó szerepet játszottak életének alakulásában.

Brzezinski bevallotta, nem érzi magát "született amerikainak", de amerikainak igen, s fontos volt számára, hogy azonosulhasson Amerikával, s az is, hogy mások elfogadták amerikaiként. Beszélt egy kevéssé ismert incidensről, amikor a világ a nukleáris konfliktus szélén táncolt, tévedésről, 200 orosz rakéta kilövéséről szóló téves információról volt szó, amely azonban könnyen végzetessé válhatott volna.

II. János Pál pápához fűződő viszonya kapcsán elmondta: a pápa "lenyűgöző módon ötvözte magában a spiritualitást és a politikai érzékenységet". Charles Gati a budapesti könyvbemutatón is elmondta a könyvben szereplő egyik történetet: a szovjet vezetés abban a hitben élt, hogy Brzezinski "járta ki" amerikai és német püspökök révén a lengyel Karol Wojtyla pápává választását.

A pápa maga is tudott a "nagy összeesküvéssel" kapcsolatos pletykákról, s egyszer, amikor Brzezinskit Rómába invitálta, tréfálkozva mondta neki: "Maga választott meg. Akkor illene néha felém néznie."

Brzezinski a beszélgetés során elismerte, noha támogatta Barack Obama megválasztását, s lenyűgözték első találkozásaik, ma már kritikusan viszonyul az elnökhöz, úgy véli, az idő nem igazolta, hogy jó stratéga lenne, s különösen a közel-keleti zűrzavart rója fel a washingtoni "stratégiai elszántság hiányának".

Carter nemzetbiztonsági tanácsadóját annak idején keményvonalasnak tartották, az elmúlt években Bush iraki háborújának éleshangú bírálójaként nyilatkozott. Ő maga nem ért egyet azzal, hogy valaha háborúpárti lett volna. "Mindig azt a politikát támogattam, amelyik a hidegháborús viszonyok között lehetővé tette számunkra a túlélést, olyan stratégia kialakítására törekedtem, amelyet békés beavatkozásnak neveztem" - mondta.

Brzezinski, aki pályáját a totalitarizmus természetrajzának tanulmányozásával kezdte, eredményei közül arra a legbüszkébb, hogy a hidegháború sikeresen, vérontás nélkül zárult le, s ehhez ő maga is hozzájárult. A Zbig - Zbigniew Brzezinski, a stratéga című kötet, történelmi képanyaggal, alapos név- és tárgymutatóval a Noran Libro kiadó gondozásában jelent meg.

Szerző
Frissítve: 2014.04.28. 22:10

Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitánya

Publikálás dátuma
2014.04.29. 07:30

Mi az oka annak, hogy az anyagilag agyondédelgetett honi labdarúgás nem tud számottevő eredményt felmutatni, miközben a kézilabdában három csapatunk is bejutott a Final Fourba?

Ennek három oka van. Az egyik, hogy a magyar kézilabda élkluboknál tudatos csapatépítés folyik, egyik vagy másik külföldi játékos leigazolását nem hirtelen ötlet vezérli.

A másik ok, hogy a magyar élcsapatok nagyon komoly áldozatok árán eljutottak odáig, hogy a költségvetésüket sikerült világszínvonalra emelni, következésképpen nem olyan külföldi játékosokat igazolnak, akik már senkinek nem kellenek.

A harmadik megjegyzésem, hogy a gazdasági recesszió a világ kézilabdájában jelentős átrendeződést eredményezett, s a világ második legerősebb bajnokságának tartott NBI kedvelt célállomása lett a külföldi sztárjátékosoknak.

Szerző

Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitánya

Publikálás dátuma
2014.04.29. 07:30

Mi az oka annak, hogy az anyagilag agyondédelgetett honi labdarúgás nem tud számottevő eredményt felmutatni, miközben a kézilabdában három csapatunk is bejutott a Final Fourba?

Ennek három oka van. Az egyik, hogy a magyar kézilabda élkluboknál tudatos csapatépítés folyik, egyik vagy másik külföldi játékos leigazolását nem hirtelen ötlet vezérli.

A másik ok, hogy a magyar élcsapatok nagyon komoly áldozatok árán eljutottak odáig, hogy a költségvetésüket sikerült világszínvonalra emelni, következésképpen nem olyan külföldi játékosokat igazolnak, akik már senkinek nem kellenek.

A harmadik megjegyzésem, hogy a gazdasági recesszió a világ kézilabdájában jelentős átrendeződést eredményezett, s a világ második legerősebb bajnokságának tartott NBI kedvelt célállomása lett a külföldi sztárjátékosoknak.

Szerző