”Az ember-állatnak túl nagy sikere volt, a források kimerülően vannak és amikor az ázsiaiak több milliárd lakosaikkal elérik a mi életszínvonalunkat, másik három planétára lesz szükségünk”- kommentálta a Millenium Projectnek The Future (A jövő) című éves kiadványát, amely azzal foglalkozik, hogy milyen kihívások állnak előttünk és melyek a lehetséges megoldások.
A NASA mérnöke úgy gondolja, hogy az első fontos lépés a Mars lakhatóvá tétele, de ez nem lesz elég mindenki számára. ” Kb. 120 évre van szükség, hogy a Földhöz hasonlóvá tegyük, de ez még mindig csak egy bolygó. Gyorsabban kell cselekednünk.”
Nem ez az első alkalom, hogy kutatók szükségesnek tartják más világok kolonializálását, de eddig az ilyen típusú elképzelések csak úgy merültek fel, mint az emberi faj túlélésének lehetőségei olyan katasztrófák bekövetkezése esetén, mint egy aszteroid becsapódása vagy nukleáris háború kirobbanása és nem mint a túlnépesedésé. Ezzel együtt a Természetvédelmi Világalap (WWF) már 2012-ben szükségesnek tartotta az alternatív világok keresését, tekintettel arra, hogy ha ebben az ütemben használjuk ki a Föld forrásait, három másik planétára lesz szükségünk az egyre növekvő népesség szükségleteinek kielégítésére.
Bushnell szerint a Mars jó kezdet, de nem elég, más jelöltek pedig a mi naprendszerünkben nem láthatók.
“Nem kell pánikba esni, sem cinikusnak lenni. Viszont fel kell ismerni a kihívásokat, amelyekkel a Földnek szembe kell néznie és meg kell találni a módot a legyőzésükre. Nincs okunk a pesszimizmusra, de meg kell találnunk a legmegfelelőbb választ, hogy fajunk túlélése biztosítva legyen.” - mondta Jerome Glenn, a Millenium Project igazgatója.
Addig is, ami nem települhetünk át a Marsra, a földi lehetőségeket kell kihasználni. Bushnell alternatív megoldásra gondol, amellyel energiát lehet nyerni. Ilyen az alofit nevű növény, amely sós területeken terem. Lehetne termeszteni az óceánokban és a szárazföldön is, ez utóbbi helyen tengervizes öntözéssel és biofűtőanyagot lehetne belőle készíteni. Már végeznek is ilyen irányú kutatásokat Indiában, Pakisztánban, Laoszban, igaz, eddig még csekély eredménnyel, de Bushnell biztos abban, hogy ezek a növények adnák a megfelelő megoldást.
„Ha nem termőföldeket használunk fel, 10-15 éven belül az üzemanyagnak 50 dollárba fog kerülni a hordónkénti ára, a mostaninak a felébe. Így meg tudnánk oldani az élelmezéssel, a vízellátással, az energiával, a klímával kapcsolatos problémákat” - magyarázta.
De ha mégsem lenne megoldás, és néhány évtized múlva emigrálnunk kellene, vajon készen állnánk-e az utazásra? A genetikusok szerint nem. DNS-ünk, ugyanis, úgy alakult ki, hogy ezen a planétán kell élnünk és lehetetlen lenne számunkra a hosszú, bolygóközi utazás.
Erről vitatkozott márciusban a Harvard Orvostudományi Intézete, ahol megállapították, hogy űrbeli tartózkodásunk ma még génjeikben rejtőzködő számos ismeretlen tényezőtől függ. A gravitáció hiánya, a kozmikus sugarak különbözően hatnak az egyes emberekre, és a tudománynak még fel kell kutatnia, hogy melyek azok a gének, amelyek védik a szerencsésebbeket. A genetika, mindenesetre, alapvető szerepet fog játszani abban, hogy a jövő generációi elhagyhatják-e bolygónkat egy másikért.
Probléma az is, hogy az űrben való hosszú tartózkodás következményekkel jár a csontvázra, az izmokra, a látásra, az agyra.
A tanácskozás résztvevői különböző nézőpontokból közelítették meg a témát. Volt, aki azt javasolta, hogy fel kell használni a genomikát annak megismerésére, hogy melyek azok a gének, amelyek a legjobban védenek bennünket. Mások szerint el kell jutni odáig, hogy mikrobiománkat úgy tudjuk módosítani, hogy megszűnjön a fájdalomérzetünk. Volt olyan elképzelés is, hogy a jövőben „fénymásolni” tudjuk majd magunkat genetikailag egy másik bolygóra, így ki lehet iktatni a hosszú utazást. Hasonlóképpen „nyomtathatnánk” a Földre földön kívüli életformákat is.
A választás így sem, úgy sem lesz könnyű - állapították meg a szakemberek. - Földünkön kívül a miénktől igencsak eltérő világba kerülünk: forró vagy jeges klímába, mérgező atmoszférába, vagy az atmoszféra hiányába, túl erős vagy. túl gyenge felszíni nyomásba. Ha valóban a mi Földünk elhagyása bizonyul a legjobb opciónak, jó lesz felkészülni rá alaposan, technológiailag és genetikailag.