Cannes: Mundruczó ismét

Publikálás dátuma
2014.05.02. 07:47
Mundruczó Kornél Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét meghívta hivatalos válogatásába a 67. cannes-i filmfesztivál. Az új Mundruczó-film világpremierje az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programban lesz, amely a hivatalos válogatás második legjelentősebb versenye.

A Fehér Isten a 39 éves rendező hatodik filmje és az ötödik, amely meghívást kapott a világ legrangosabb filmes találkozójának hivatalos programjába. A világpremier május 17-én szombaton, a fesztivál leglátogatottabb napján lesz a cannes-i Fesztiválpalotában az alkotók és a szereplők jelenlétében.

A Fehér Isten magyar-német-svéd koprodukcióban készült, vezető producere Petrányi Viktória. Először szerepel a Magyar Nemzeti Filmalap gyártási támogatásával készült magyar játékfilm a cannes-i filmfesztiválon. A filmes és színházi munkáival is világszerte elismert Mundruczó Kornél új játékfilmje egy kislány és egy kutya barátságának történetét meséli el egy olyan utópisztikus világban, ahol a származás sorsdöntő kérdéssé válik.

A filmben egy új törvény szerint minden korcs után különadót kell fizetni, ezért ebek százait dobják ki a tulajdonosok. A 13 éves Lili sikertelenül próbálja megóvni apjától a kutyáját, Hagent, az is utcára kerül. Kisemmizett fajtatársai között talál menedéket, akik fellázadnak az emberek ellen. Hagen a nincstelen felkelők élére áll és a kutyák a város ellen indulnak. Amint Lili meghallja a távolból a falka ugatását, tudja, ő az egyetlen, aki képes lehet megállítani a vérengzést. Mundruczó Kornél legújabb filmjében a melodráma, a thriller és a kalandfilm műfaját akarta újragondolni.

"A Fehér Isten című filmmel vállaltan az a célom, hogy egy szélesebb közönséget szólítsak meg a műfaji gondolkodás egy nagyon személyes megközelítésével. Tulajdonképpen egy érzelmes filmet szeretnék, ami filozófiai kérdéseket vet fel a felsőbbrendűségről és a felelősségről. Ahogyan azt J.M. Coetzee is mondja: ez az egyetlen létező élet. Amin az állatokkal osztozunk" - fogalmazott a rendező. A film forgatókönyvét a rendező Wéber Katával és Petrányi Viktóriával írta. Az operatőr Rév Marcell, a vágó Jancsó Dávid, a zeneszerző a magyar származású izraeli Asher Goldschmidt, a látványtervező Ágh Márton.

A főszerepben Psotta Zsófia 12 éves amatőr színész, a további szerepekben többek között Zsótér Sándor, Monori Lili, Thuróczy Szabolcs és Gálffi László láthatóak.

A boldog hentes felesége

Amikor az olvasó kezébe veszi az elsőkönyves Bíró Zsófia első könyvét, készüljön fel a legtündéribb élményekre. Nem kell ijedezni a nyálasnak ítélt jelzőtől, mert Bíró Zsófia úgy tud valami teljesen saját tündéri világot teremteni egy éttermi konyha hétköznapi színterében, hogy abban szívesen sütkérezik a létfilozófia, az élet értelméről folytatott tűnődés, a szerelemből fakadó bölcsesség, és a mindent átitató szellemes humor.

Nem beszélve a tápláléknak alkalmas szerves anyagok megelevenedő személyiségéről. "A regény szereplői egytől egyig kitalált alakok. Én is" - nyugtat meg ajánlásként. Aztán odaír nekünk még egy mondatot: "Köszönettel és hálával az általam elfogyasztott állatok emlékének." Sejthetjük, nem akármilyen könyvvel állunk szemben. Adva van egy férj, aki különleges séf, aki szakácskabátkájában késő éjszakába futóan "a fiúk" között serénykedik, aki boldogra eteti az asztalához ülőket, aki "az evés fölkent papja", aki "pogánynak néz ki azzal a rabló mongol fejével", aki "az én kincsem" illetve "az én csillagom" névre hallgat mindvégig. Mert mindvégig az a bizonyos boldog feleség beszéli el a megszállott gasztronómiai ténykedéseket a konyhában, a véres kaszabolásokat, a saját kenyérsütéseket, a pincében telelő krumpli személyiségfejlődését, a bor életfilozófiáját, a sajt csalárd érzékjátékát.

Saját világ, amit Bíró Zsófia teremt egy konyhából az étkek és étkezések témáin időző eszmefuttatásaival, s olyan gyönyörűséget ébreszt a fanyar, ironikus humorával, ami egy tőről fakad azzal a gyönyörűséggel, amit Hrabal Sörgyári capricciója, vagy Csányi Vilmos Bukfenc és Jeromos-könyvei ébresztenek. Egy sajátos világlátás, amitől az olvasója boldoggá olvassa magát.

(Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége, Libri)

Szerző

Trójai macsók és egy erdei szellem

Publikálás dátuma
2014.05.02. 07:45

Már lassan véget ér az idei évad az Operában, de a lelkes rajongók még két koreográfiát nézhetnek meg a Magyar Nemzeti Balett előadásában. Május 3-án a Trójai játékok tánckomédiát és A Szilfid, a balett-történelem egyik legkorábbi klasszikus-romantikus darabját mutatják be.

A férfiasságot, a macsó mentalitást parodizálja ki a Trójai játékok, melyben kizárólag csak férfi táncosok szerepelnek. Az energikus, lüktető, tesztoszterontól duzzadó koreográfia egyaránt merít az aikido japán harcművészet mozdulataiból, a capoira, a brazil harcművészeti játék elevenségéből, valamint a görög harci játékokból. A táncosokat a brit Peter North koreográfus tanította be. A sajtótájékoztatón Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója is méltatta a művészt, kiemelte, hogy North neve jól cseng a világon.

A Trójai játékokban a férfitáncosok egy pillanatra se pihennek meg a színpadon: ugranak, szökellnek, egymás fején átfordulnak, cigánykerekeznek és kézen állnak. Az előadás bemelegítéssel kezdődik, majd a mozdulatok egyre elevenebbé válnak, amely során a férfiasság túlzó fitogtatása nem kevés humort kelt. Az előadás ritmusára nagy hatással volt Bob Downes batucada muzsikája, amely a hagyományos brazil ütőhangszereken előadott, a szamba zene népi, utcai változata.

A trójai macsók után az est második felében az egyik legkorábban előadott klasszikus-romantikus balettkoreográfia, A Szilfid kerül színre. Az 1832-ben bemutatott darab teremtette meg a „fehér balett”, a spicctánc fogalmát, valamint a későbbi romantikus balettek mintájául szolgált a tündérvilág és a halandók közötti romantikájával. A Szilfid ugyanis a valóság és az mesék birodalmának határán játszódik. A történet szerint James a menyegzőjére készül, de a színen feltűnik egy szilfid, egy erdei szellemlény, aki a férfit elbizonytalanítja arája, Effie iránt érzett szerelmében.

Mikor Párizsban 1932-ben bemutatták az eredeti Taglioni-koreográfiát, a dán August Bournonville-t annyira megihlette az előadás, hogy 1936-ban új művet alkotott az eredetiből. A közönség azóta is ezt a változatot kedveli jobban. A dán koreográfiában más balettelőadásokkal ellentétben nincsenek széles mozdulatok, de a táncok nagyfokú precizitást, gyors, aprólékos munkát követelnek a táncosoktól. És kellő figyelmet a nézőktől.