Lezárulhat a reform első szakasza

Publikálás dátuma
2014.05.02. 07:41
Ferenc pápa Fotó: Peter MacDiarmid / Getty Images
A vatikáni Kúria jövő évre tervezett reformjáról tárgyalt hétfőtől szerdáig Ferenc pápa tanácsadói testülete, a bíborosi tanács tagjaival. A korábbi három tárgyalássorozathoz hasonlóan ezúttal is arról volt szó, hogyan lehetne gördülékenyebbé tenni a döntéshozatalt. A Vatikán pénzügyi felépítésének átalakítása a végéhez közeledik.

Ferenc pápa átláthatóbbá tette a vatikáni bank, az IOR működését, márciusban pedig létrehozta a Szentszék pénzügyminisztériumának is nevezett Gazdasági Tanács, melynek koordinátorává a német Reinhard Marx bíborost, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnökét tette meg.

A reformok szellemében szintén márciusban hívta életre a pápa a Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottságát. A testületet azt követően hívta életre a pápa, hogy az ENSZ gyermekjogi bizottsága 2014- februári jelentésében elégtelennek nevezte a Vatikán fellépését a kiskorúak ellen elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban. A két új hivatal a héten tartja első ülését. A Gazdasági Tanács, amelynek nyolc bíboros és hét világi személy tagja, ma tárgyal a további teendőkről, s fogadja el statútumát. A kiskorúak védelmére létrehozott testületnek öt tagja van, köztük az ír Mary Collins, aki fiatal korában egy pap által elkövetett szexuális visszaélés áldozata volt.

A bíborosi tanács munkájának célja az, hogy átírja a Szentszék alkotmányát, a Pastor bonus apostoli konstitúciót. Ez azonban nem várható 2015 előtt.

Merényletek kísérték az iraki választást

Publikálás dátuma
2014.05.02. 07:40
Nuri al-Maliki Fotó: Muhannad Fala'ah / Getting Images
Máris a szerdai iraki választás győztesének hirdette magát Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök. „Győzelmünk biztos, s azokkal lépünk koalícióra, akik egységes Irakot akarnak” – jelentette ki. Az amerikai csapatok kivonulása utáni első voksolást véres merényletek kísérték. A terrorakciókban országosan 26 személy vesztette életét.

 Ettől függetlenül magas, „körülbelül” 60 százalékos volt a részvételi arány – közölte a választási bizottság elnöke. Bizonyos régiókban egyáltalán nem lehetett megtartani a voksolást, s a azokon a nyugati, illetve Bagdadtól északra fekvő területeken, ahol gyakoriak az összecsapások, jóval az átlag alatt járulhattak az urnákhoz. A fővárosban, valamint a belpolitikailag stabilabb, síiták által lakott déli területeken viszont sokan éltek szavazati jogukkal. Választási megfigyelők szerint ezeken a részeken biztonságosabban lehetett szavazni. A voksolás végeredményét várhatóan május közepén teszik közzé. John Kerry amerikai külügyminiszter dicsérte az iraki választókat „bátorságukért”.

Bár a voksolás favoritja a Washington és Irán támogatását is élvező Nuri al-Maliki, a kormányfő nem nevezhető integráló személyiségnek. Irakban ugyanis az utóbbi években nőttek az etnikai feszültségek, tombol a terror és a korrupció. A különféle terrorcselekményekben 2013-ban 8900 személy vesztette életét, a halálos áldozatok száma csak az idei évben meghaladja a 4000-et. Az utolsó egy hét alatt több százan vesztették életüket robbantások következtében. Elsősorban választókörzetekben, illetve képviselőjelöltekkel szemben követtek el terrorakciókat. A helyzetről már az is sokat elárul, hogy a biztonságiak, katonák azért voksolhattak már hétfőn, mert szerdán a rendre kellett ügyelniük.

A voksoláson 9000 jelölt indult 275 párt képviseletében a 328 parlamenti helyért. A kormányfő szövetségét várhatóan amiatt választják majd újra, mert az ellenzék rendkívül szétforgácsolt. Ugyanakkor a Washington Post elemzése szerint egyetlen párt sem számíthat abszolút többségre. Malikit ellenfelei diktátornak nevezik. Nem teljesen alaptalanul, hiszen 2006-os kormányfővé választása óta, különösképpen 2010 után egyértelművé tette, hogy teljhatalomra tör. A kormányfői tisztség mellett ugyanis a belügyi és a védelmi tárcát is magához vette. Maliki kormányzása alatt mélyültek az ellentétek a síita és a szunnita vallás hívei között. Szaddám Huszein rezsimjének 2003-as megbuktatásáig a szunniták uralták az országot, miközben a síiták aránya mintegy 60, a szunnitáké 30-35 százalék.

Maliki megosztó politikája következtében százezrek hagyták el az országot az eltelt években. A parlamentben egyébként nyolc helyet biztosítanak a kisebbségek számára, ebből ötöt a keresztényeknek. A miniszterelnök a voksolás előtt biztosra akart menni. Maliki 38 szekuláris síita politikus nevét töröltette az esetleges jelöltek listájáról. Sokan mondogatják manapság: más Irakot képzeltek el Szaddám rezsimjének megdöntése után.

Irakban is érezni a szíriai polgárháború következményeit. Nemcsak azért, mert sok iraki dzsihadista harcol a szomszédos országban. A szélsőséges szunnita iszlamisták hónapok óta ellenőrzésük alatt tartanak két iraki várost, Falludzsát, valamint Ramadi egy részét. Hibának bizonyult az amerikaiak azon stratégiája, mely szerint felfegyverzik a törzseket az iszlamistákkal szemben. Különféle úton-módon ugyanis a fegyverek egy része a szélsőségesek kezébe került. A nehézségeket a mérhetetlen korrupció tetézi. A Transparency International 2013-as listáján Irak foglalta el az utolsó, 177. helyet a világ legkorruptabb országai között.

Diplomáciai vita Németországgal

Publikálás dátuma
2014.05.02. 07:36
Joachim Gauck Fotó: Steffen Kugler / Getty Images
Berlini körökben óriási felháborodást keltett, hogy Recep Tayyip Erdogan török kormányfő Joachim Gauck látogatása alkalmával támadást intézett a német elnökkel szemben, mondván: hazája senkinek sem engedi meg, hogy beleszóljon az ország belügyeibe. Mindezt azt követően jelentette ki, hogy Gauck bírálta a török kormányt a véleménynyilvánítás szabadsága elleni lépései miatt.

Steffen Seibert német kormányszóvivő azt közölte, a német kormányzat véleménye teljességgel megegyezik az államfőével. hozzátette, Németország „hatalmas elismeréssel” tekint a török nép teljesítményére. Mint mondta, Németország közel érzi magát Törökországhoz, s „nemcsak amiatt, mert több millió török gyökerekkel rendelkező személy él az országban”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, az európai szocialisták listavezetője úgy vélte, Erdogan reakciója a diplomáciai szabályok felrúgásával egyenértékű.

Német európai parlamenti képviselők azonnal leállítanák Törökország uniós integrációjának folyamatát. Alexander Graf Lambsdorff, aki a német szabaddemokrata FDP listavezetője a május végén megrendezendő EP-választáson, azt közölte, Brüsszelnek fel kellene függesztenie a törökökkel folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Úgy vélte, nem lehet olyan országgal tárgyalni, amely már-már önkényuralmi rendszert vezet be, s megsérti a demokratikus szabadságjogokat. Hasonlóan nyilatkozott Markus Ferber, a CSU listavezetője. „Törökország nem léphet be az EU-ba. Egyre távolabb kerül Európától és az európai alapértékektől” jelentette ki a politikus. Szerinte Törökországgal bilaterális szerződéseket kell kötni, olyan megállapodásokat, amelyek az unió és Svájc között is születtek. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter még februárban úgy foglalt állást, nyitva kell hagyni az ajtót a törökök előtt.

Törökországgal 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió. A 35 fejezetből eddig egyetlen egyet, a tudományról és kutatásról szólót sikerült lezárni. 14 további fejezetet nyitottak meg. Tegnap összecsapások törtek ki a Taksim téren a tüntetők és a rendőrség között. A megmozdulás résztvevői Molotov-koktélokat dobáltak a rendfenntartókra. A rendőrség elzárta a teret a külvilágtól.

Témák
EU Erdogan Gauck