A Kúria dönthet a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelenségéről, de nem rendelheti el az eredeti állapot helyreállítását - derül ki az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítéletéből. A Kúria az úgynevezett Kásler-ügyben fordult előzetes döntéshozatali eljárás keretében Luxembourghoz.
Az Európai Bíróság szerint a bankok nem adtak ellenszolgáltatást az ügyfeleknek a devizavételi és eladási árfolyam alkalmazásakor. A Kúria feladata megállapítani, hogy az árfolyamrés tisztességtelen-e, Luxembourg csak fogódzókat adott. Eszerint a Kúriának azt kell mérlegelnie, hogy a bank reklámja és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nem csak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztőrészletre gyakorolt hatását.
A szerződések azonban akkor sem lesznek semmisek, ha a Kúria megállapítja valamely kitétel tisztességtelenségét. A semmisség ugyanis azzal járna, hogy az adósnak a teljes tartozása azonnal esedékessé válna: ez pedig meghaladná a fogyasztó képességeit, ilyenformán jobban büntetné őt, mint a hitelezőt. Ehelyett a bíróságnak módja van belenyúlni a szerződésbe és módosítani azt.
A döntés kapcsán az legfontosabb, hogy a magyar Kúria széleskörű felhatalmazást kapott minden körülmény - így a tájékoztatás, a tisztességtelen feltételek helyrehozatalának - vizsgálatára - emelte ki a köztelevíziónak nyilatkozva Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette: a megoldásban egyfajta fokozatosságot lát, most először a Kúriának kell fontos döntéseket meghoznia, és kiegészítenie a tavalyi jogegységi döntését, és amint ezek megvannak, utána heteken belül benyújtják azt a javaslatot a parlamentnek, amely véglegesen kivezet minden ingatlanvásárlási célból felvett deviza- alapú jelzálog-kölcsönt. A Kúria jelezte: a Kásler-féle perben meghozzák még a nyári ítélkezési szünet előtt a döntést, a jogegységi határozatot azonban csak ősszel egészítik ki. A Magyar Bankszövetség a luxembourgi döntés összetettségére hivatkozva közölte, a banki jogász szakértők még dolgoznak annak értelmezésén.
Eközben szerdán lejárt a kilakoltatási moratórium is. A kormány már felvetette, hogy meg akarja ezt hosszabbítani, amíg nem tisztázódik a jogi helyzet a devizahitelek körül. A parlament azonban csak május 6-án tartja alakuló ülését. Ha már ezen az ülésen döntenek a képviselők a moratórium meghosszabbításáról, akkor valószínűtlen, hogy abban a néhány napban kilakoltatások történjenek.
Ebben az ügyben azonban az utóbbi hónapokban a kormányra nem jellemző a kapkodás. Ismeretes: először augusztusban ígérték meg, hogy kivezetik a devizahiteleket, majd választási ígéret lett a dologból, ma pedig már ott tartunk, hogy csak ősszel születhet újabb döntés. Miközben egyre többen hívják fel a kormány figyelmét: a mentőcsomag lebegtetése jelentősen rontja a törlesztési morált. Vagyis sok adós azért nem fizet, mert várja, hogy a kormány megmentse.