Népszavazás a jövőről

Kijev is elismerte, nincs befolyással a kelet-ukrajnai eseményekre. Az oroszbarát fegyveresek újabb városokat foglaltak el. Oroszország javaslatot tett a kijevi kormány és a szeparatisták közötti tárgyalásra. Ukrajna május 25-én az elnökválasztás mellett az ország területi egységéről is népszavazást tartana. Angela Merkel Vlagyimir Putyin segítségét kérte az EBESZ-megfigyelők szabadon engedéséért.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök közölte, Donyeck, Luhanszk és más megyék egy része az oroszbarát erők kezére került. Donyeckben tegnap újabb hivatalokat foglaltak el, szerdán pedig bevették a várostól néhány kilométerre lévő Horlivkában a rendőrség és a helyi közigazgatás épületét. A fegyveresek ugyanazt a zöld, felségjelzés nélküli egyenruhát viselték, amit a többi városban. Kijev láthatóan nincs hatással a régióra. A rendőrök nem akarnak szembeszállni a fegyveresekkel. Turcsinov ideiglenes elnök állítása szerint az ukrán erők „teljes harckészültségben” vannak, „felkészültek” az orosz csapatok esetleges bevonulására. Moszkva többször azt közölte, nem tervez ilyen lépést.

Az ukrán kormányzat május 25-rén népszavazást rendezne Ukrajna területi integritásáról. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök közlése szerint a referendumon arról dönthet a lakosság, egységes maradjon-e az ország. A kabinet erre vonatkozó törvényjavaslatot készít elő – tette hozzá. A kormányfő felszólította minisztereit, elkötelezettebben lépjenek fel a válság lezárásáért.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija-24 televízióban csütörtökön javaslatot tett arra, hogy az EBESZ égisze alatt tárgyaljon a kijevi kormányzat a szeparatistákkal. Szerinte van esély egy ilyen párbeszéd létrejöttére. Vlagyimir Putyin a David Cameron brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetése során azt emelte ki, hogy a válság csak békés úton oldható meg. A békülékenyebb nyilatkozatok ellenére az oroszbarát aktivisták egyik vezetője, Gyenisz Pusilin azt közölte, tartják magukat ahhoz, hogy május 11-én rendezzenek referendumot az elszakadásról.

Angela Merkel az Egyesült Államokba való elutazása előtt Vlagyimir Putyin segítségét kérte abban, vesse latba befolyását az EBESZ katonai megfigyelőinek szabadon engedéséért. Az orosz elnök szerdán ugyan még úgy vélte, hamarosan elengedik őket, Vjacseszlav Ponomarjov, a szeparatisták önjelölt szlovjanszki vezetője viszont azt közölte, szabadon bocsátásuk nem várható az elkövetkező napokban. Sőt, azt állította, nem áll kapcsolatban Putyinnal, döntéseit nem befolyásolja. Tegnap ismételten bajtársaik elengedéséhez kötötte a túszok szabadon bocsátását. Megerősítette, hogy a katonai megfigyelők továbbra is Szlovjanszkban vannak.

Aggodalmát fejezte ki a túszul ejtett katonai szakértők miatt az Európa Tanács. A testület azonnali elengedésüket követelte. Az EBESZ különmegbízottja ugyanakkor nem látja annyira tragikusnak a kelet-ukrajnai helyzetet. Tim Guldimann nem tapasztalt olyan jeleket, ami arra utalna, hogy Kelet- és Dél-Ukrajna el akarna szakadni az országtól. Szerinte az itt élő lakosság elsősorban nyugalmat akar. Bár Kelet-Ukrajna szoros kulturális és gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, úgy látja, ez még nem jelenti azt, hogy a régió el akarna szakadni. Elismerte azonban, hogy a helyzet igencsak feszült. Úgy véli, a régióban élők nem érzik azt, hogy Kijev meghallgatná kéréseiket.

Kiutasították az orosz katonai attasét Ukrajnából. A diplomatát kémkedéssel vádolják – közölte a kijevi külügyminisztérium.