Tokaj-Hegyalja másik története

Publikálás dátuma
2014.05.03. 07:47
Szirmay Gábor könyve a történelem keresztmetszetében vizsgálja a világhírű borvidéket. Fotó: Facebook
Tokaj-Hegyalján bízvást cáfolja mindenki, hogy Magyarországnak nincsenek kimeríthetetlen természeti erőforrásai, kiapadhatatlan kincsei. Bár földgázvezetéket, olajkutat aligha érdemes errefelé építeni, a hegyek aranya világraszóló szenzáció: aligha véletlen, hogy még nemzeti himnuszunk is megemlékezik róla: "Tokaj szőlővesszein/Nektárt csepegtettél." 

Még Voltaire-t is versírásra ösztönözte, pedig ez inkább a korabeli francia önkényuraknak sikerült. Semmivé lenne azonban a hegyek kincse, az egyedi összetételű talajon kiváló viszonyok szerint élő szőlő, ha nem társulna az emberi kreativitással, amely más mellett az aszúbort is létrehozta. Bár az aszú divatja a gyümölcsös borok korszakában leáldozóban van, Tokaj kiváló terep a bortermelő kreativitásának.

Szirmay Gábor Tokaj-Hegyaljáról írt könyve a történelem keresztmetszetében vizsgálja a világhírű borvidéket, mélyfúrója azonban egyetlen réteget emel ki az események bonyolult láncolatából: méghozzá saját felmenőit.

Történt, hogy a Szirmay család vagyonos köznemesként és grófi rangot szerzett arisztokrataként birtokokat szerzett a vidéken és belevágott a borkészítésbe, illetve vitézlő rendként a kereskedésbe.

Anélkül, hogy nagy szavakat fogalmaznánk meg: Tokajhegyalja egyik legjelentősebb birtokosaivá emelkedtek, életük része lett a bor, a nemes ital tükröződésében pedig más megvilágításba kerültek a kor történései.

A családtörténetek és a múlt felfedezésének korában ma már világosan tudjuk, hogy a história megismeréséhez éppen az egyéni mikrotörténelem vezet el legkönnyebben.

A diplomáciatörténet és a politika viszonyai sok mindent megmutatnak, csak éppen saját életünkben szolgálnak kevés tanulsággal. Már arról nem beszélve, hogy a história egyébként is elég rossz tanítómester - vagy az emberiség gyenge tanítvány…

Szirmay Gábor könyve kiváló iskola arról, hogyan viselkedik a mindenkori történelmi elit, amikor a javak hasznosításáról van szó. Hogyan lepleződik le gyengesége, és hogyan sáfárkodik jól a természet kincseivel.

Ezernyi apró családi mozzanat teszi érdekessé, és ami fontosabb, közelivé Tokajhegyalja történetét számunkra. A könyv számos portréja, mint egy Shakespeare-dráma, szinte az egész emberi létezést lefedi. A 17. századi pazdicsi birtokos Szirmay Antal személyében megismerjük a self-made mant éppúgy, mint a vagyonát vesztő Szirmay Ödönt.

Az úrnőt, akit cselédje gyilkol meg, és a földbirtokost, aki földosztással próbálja megmenteni vagyonát - hiába. Látjuk, hogyan született a birodalom, és olvasóiként tanúi leszünk, miként vált semmivé. Hogyan lesz az évszázados pincéből óvóhely, és a generációk hosszú során át birtokolt vagyon a történelem szeszélye folytán más magántulajdonosoké.

Szirmay Gábor könyve másként láttatja velünk a rohanó szőlőtőkéket az autóból, a hegyoldalról felénk mosolygó présházakat vagy a kihalt kastélyokat, amelyek ablaktalan üregei oly sötétek, mint a vakok a szemgödrei. A kötetet olvasva a vidék váratlanul ismerőssé válik.

Szirmay Gábor: Szirmayak Tokaj-Hegyalján 

Budapest, 2014.

Az emberiség tükre

Publikálás dátuma
2014.05.03. 07:45
Ilyen magasból ugrálnak le az artisták FOTÓ: NAGY ATTILA
Fiatal, műfajukat megújítani akaró artisták, Recirquel néven, tanyát vertek a Művészetek Palotájában. A Meztelen Bohóc címmel érdekes programmal rukkoltak elő.

Szinte szétrúgták a sátrat akkora energiával, nekifeszüléssel, játékkedvvel voltak jelen 2012-ben a Sziget Fesztiválon a fiatal artisták. A külföldön tanult és dolgozott Vági Bence irányításával olyanok voltak, mint egy vehemens cirkuszi szabadcsapat, akik forradalmár hevülettel akarják megújítani a műfajukat, és dörömbölve követelnek helyet maguknak. Megvolt hozzá a tehetségük, a fantáziájuk.

2013-ban már feltűntek a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában, jöttek, láttak és győztek. Plusz előadásokat kellett tartani, mert akkora volt a siker.

Korábban akadtak, akik fanyalogtak, hogy mit keres a cirkusz a magas művészetek házában, de éppen ennek a Recirquel névre keresztelt, immár intézményes keretek közé törekvő szabadcsapatnak az első egész estés, Cirkusz az éjszakában című, produkciója is bizonyította, hogy ez a műfaj abszolút emancipálódott, helye van ott is, ahol más művészeti ágak világnagyságai fellépnek.

Magába olvaszt képzőművészetet, zenét, táncot, összeforr a színházzal, és fölöttébb komplex elegyet alkot, az újcirkusz mind izmosabb külföldi mintáit követve.

És most itt a folytatás, A Meztelen Bohóc címmel. A bohóc a cirkusz legemblematikusabb figurája, ha úgy tetszik, az emberiség tükre, írók, festők is leggyakrabban ezt a síró-nevető, fehérre mázolt arcú lényt örökítik meg ebből a műfajból, akinek valószínűleg azért annyira fehér a képe, mert belesápad abba, hogy mennyi mindent tud a világról.

Ő került most a műsor középpontjába. Elvileg. Be-bejön különböző attrakciók között, meg bizonyos számok közben is megjelenik, reflektálnak rá az artisták, és ő is rájuk, de hangsúlyosan nem változtat meg egyetlen mutatványt sem, inkább csak hangulati elem és dekoráció.

Egyed Brigitta alakítja, szimpatikusan csetlik-botlik, szomorúsággal vegyes, humánus arcot vág, és ellátja az úgynevezett passage-bohóci teendőket, kitölti a produkciók közti időközöket. Kis bohóctréfákat mutat be, ehhez azonban színészként nem vérprofi ebben a műfajban, közel se minden poénja jön be, sokszor csak kedvesen teng-leng, ami viszont üresjáratokat teremt, lelassítja a műsort.

A bohóc mibenlétéről elmondott szövegei is gyakran elnyújtottak, és nem ritkán közhelyesek. Ezért a dramaturgi szándék ellenére, amely egységes szálra akarja felfűzni a produkciókat, azok eléggé elkülönülnek egymástól, már-már annyira, mint a hagyományos cirkuszban.

A látványvilág azért mégis összeköti őket, hiszen a program jelmez- és díszlettervezője azonos, Berzsenyi Kriszta, illetve Csanádi Judit. És a látvány impozáns. A gumiasztal számnál pedig egyenesen elementáris. Nem is látjuk a gumiasztalt. Riasztó magasban, szürke fal tetején, embereket látunk unottan egymás után, mint az élet megfáradt robotosait, menni és menni.

Majd hirtelen az egyikük dermesztő hátast ugrik a mélységbe. És visszapattan a nem látott gumiasztalról a magasba, beáll a többiek közé, és újra rója reménytelen köreit. Ha úgy tetszik, a halálból tér meg az életbe. Majd ott maradnak négyen, a tényleges gumiasztalosok, és pajkosan jókedvű, nekiszabadult ugrándozást csapnak.

Addig volt, és még lesz is egy általános, melankolikus, némiképp a semmibe révedő hangulat, ez a szám markánsan kitör belőle. Fölöttébb mutatós, ahogy Illés Renátó izgalmasan megvilágított vörös háttér előtt, testre feszülő vörös jelmezben, hasonló színű anyagon lengedez, vagy éppen beletekeri magát, és sebesen legördül rajta.

Lakatos Leonetta hatalmas golyón lavíroz, Pintér Áron háton fekve a lábával egyensúlyoz labdákat és egyebeket, sebesre pörgetve a tempót. Herczeg Richárd csetlés-botlást imitálva ügyes rúdon. Veress Zsanett úrinőként, bodros-fodros ruhában mozog és spárgázik kötélen, majd miniszoknyára váltva némiképp karaktert is vált.

Dittmar Laido nem csak magasba dobál karikákat, hanem a nyakára, a lábai közé, a hónaljába is jut belőlük. Öt tehetséges táncos társul hozzájuk. Czigány Judit énekszóval lép be néhány produkcióba. Sárik Péter zeneszerzőként és zongoristaként érzékenyen hozzásimul az artisták munkájához.

A siker most is megérdemelten nagy, de azt a világmegváltó hevületet, azt az "ide nekem az oroszlánt is" típusú lendületet, ami eddig annyira elvarázsolt, most nem érzem.

Szerző

Náci háborús bűnösön áll bosszút Christopher Plummer

Christopher Plummer alakítja a főszerepet Atom Egoyan Remember című bosszúfilmjében, amelyben a modern történelem legsötétebb fejezete elevenedik meg.

A thrillerben a 84 esztendős színészen kívül Martin Landau, Dean Norris és Bruno Ganz is szerepel. A produkciós munkát Ari Lantos és Robert Lantos végzi - ismertette a Deadline.com hollywoodi filmes portál. 

Plummer 90 esztendős holokauszt-túlélőt alakít, aki bosszút akar állni a családját meggyilkoló náci háborús bűnösön. A forgatás nyáron kezdődik Torontóban.

Plummer a Kezdők című vígjáték sztárjaként két éve már nyolcvanadik évén túl kapta meg élete első Oscar-díját. A színész továbbra is aktív maradt, az utóbbi években mutatták be a mozik A tetovált lány vagy a Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen című munkáit, és hamarosan megjelenik az Elsa és Fred című filmje, amelyben Shirley MacLaine a partnere.
    

Szerző