Nem a Bubi volt az első

Publikálás dátuma
2014.05.03. 07:15
Budapesten a kontinens legdrágább közösségi kerékpáros rendszere üzemel FOTÓ: NÉPSZAVA
A budapesti Mol Bubit (Budapest Bicikli) megelőzve, több mint fél éve adták át Magyarország első közösségi kerékpáros rendszerét, az esztergomi EBI-t (Esztergom Bicikli), ezt követte a Citybike Szeged, amelyet március 10-e óta használhatnak a város polgárai. A rendszer országos szintű kiépítése nem áll meg, a budapesti mellett a hévízi HeBi tesztüzeme pedig most zajlik.

Esztergomban tavaly szeptember 20-án adta át az ország első közösségi kerékpáros rendszerét, az EBI-t Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár és Neuzer András, a rendszert kifejlesztő kerékpárgyár, a Neuzer Kft. tulajdonosa.

A kezdeményezés 50 biciklivel, 80 dokkolóval és hat állomással indult, 2014 tavaszáig további állomásokat és legalább száz újabb kerékpárt is ígértek. Az EBI hivatalos weblapja szerint az ígéretek eddig csak részben teljesültek, a szolgáltatás továbbra is hat állomással, de hatvan kerékpárral és 92 dokkolóval működik.

Az átadáson Völner Pál kiemelte, hogy a rendszert a Neuzer Kft. saját erejéből, önkormányzati támogatás nélkül hozta létre, mintegy ötvenmillió forint ráfordítással - ugyanakkor a berendezések kifejlesztését az Új Széchenyi Terv 25 millió forinttal támogatta. Az esztergomi önkormányzat a dokkoló-szigetekhez szükséges helyet biztosította - olvasható a szeretgom.hu korábbi cikkében.

Neuzer András, az esztergomi bicikli rendszert fejlesztő cég vezetője a Népszava megkeresésére elmondta: saját cége - a referenciák miatt egy angol céggel karöltve - is indult a budapesti közbringarendszer kiépítésére vonatkozó tenderen, ám arról végül "formai okokból lemaradtak", egy rosszul kitöltött referencia nyilatkozat miatt végül kizárásra kerültek annak ellenére is, hogy rendszerüket kifejezetten a Bubi számára fejlesztették ki.

"Nem tudom, ez miért érte meg a tender kiírójának" - nyilatkozta Neuzer, hozzátéve: magyar cég - szükséges referenciák hiányában - nem tudott önállóan indulni a tenderen, automatikusan kizárásra kerültek. A "Rubik 40" szellemében pedig a magyar államtól elvárható lenne, hogy a teljesen magyar fejlesztéseket támogassák - szögezte le Neuzer.

Az EBI kerékpárokat (rendszeres felhasználóknak) feltölthető kártyával vagy (alkalmi felhasználóknak) PIN kód vásárlásával lehet kölcsönözni. A kártyáért - egyszeri regisztrációval együtt - hatszáz forintot kell fizetni a városban fellelhető kártyaértékesítő helyeken.

A használati díj harminc percenként kétszáz forint, esztergomi lakosok és dolgozók azonban naponta kétszer, alkalmanként fél óránál rövidebb kerékpározásért ingyenesen használhatják a bicikliket. A használati szabályzat szerint a kártyákat a felhasználó minimum ezer forint összegű "Használati egységgel" köteles feltölteni - a kölcsönzés díját minden megkezdett harminc perc után vonják le.

A Citybike Szeged tesztüzeme már múlt év novemberében befejeződött, a biciklik üzembe helyezésével azonban tavaszig várni kellett, így Magyarország második városi közbringa rendszerét március 10-től használhatják a szegediek és a városba látogatók. A delmagyar.hu információi szerint a Citybike projektet - 45 millió forintos uniós támogatással - összesen 63 millió forintból valósította meg a Sund Magyarország Kft.

A rendszer 12 dokkoló állomással és száz kerékpárral működik, a szolgáltatást internetes regisztráció után bárki használhatja, minden nap 6 és 21 óra között. A regisztráció menete nem bonyolult, ahogy a díjszabás is felhasználóbarát: az egyszeri regisztrációs díj háromszáz forint, a kölcsönzési díj pedig kétszáz forint óránként, a napidíj 1800 forint.

Mint arról korábban beszámoltunk, a több mint egymilliárd forintból létrehozott, 76 gyűjtőállomásból és 1100 kerékpárból álló fővárosi Mol Bubi nemcsak a vidéki városok rendszereihez képest, hanem európai viszonylatban is a kontinens legdrágább közösségi kerékpáros rendszere lehet (18 900 forintos éves bérlet, kétezer forintos hetijegy, 25 ezer forintos kaució, félóránkénti ötszáz forintos használati díj, stb.).

Mindemellett a biciklik bérlésének folyamata első ránézésre kissé bonyolultnak tűnik - legalábbis az esztergomi vagy a szegedi regisztrációval és kölcsönzéssel összevetve. A kerékpárokat a Csepel Kerékpárgyártó és -forgalmazó zrt. gyártja, a főbb rendszerelemeket pedig a német Nextbike GmbH szállítja, a rendszer-integrációt a T-Systems Magyarország Zrt. végzi. A tesztüzem még tart, a BKK ígéretei szerint május elejétől állnak majd szolgálatba.

Mind több város tervezi a közbringa rendszer kiépítését. A hévízi önkormányzat négy kerékpárdokkolót állított fel harminc biciklivel, a Kerékpáros Oázis pályázat keretén belül a projektre 83 millió forintot szánnak - olvasható a bringa.hu-n. A bicikliket - az egyhónapos próbaüzem lejárta után - legkorábban májusban használhatja majd a nagyérdemű.

Hévíz mellett további közbringa rendszerek kiépítését tervezi Miskolc és Nagykanizsa is - utóbbi 223 milliós uniós támogatásban is részesült a város kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztésére és a kerékpárkölcsönző rendszer kialakítására. A kanizsaujsag.hu információi szerint a tervekben - 950 méter kerékpárút építése és öt buszmegálló felújítása mellett - legalább tíz dokkoló kihelyezése és nyolcvan kerékpár beszerzése szerepel.

Teljes információs káosz a Welsz-ügyben

Publikálás dátuma
2014.05.03. 07:13
Fotó: BIELIK ISTVÁN, Népszava
A halál okaként önkezűség szerepel Welsz Tamás halotti bizonyítványán, amelyet április 10-én állítottak ki - írta a Hír24. A hírportál szerint a Simon Gábor ügyében érintett vállalkozó szervezetében korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem találtak semmilyen mérget, bár a leletek alapján a szakemberek újabb toxikológiai vizsgálatokat kezdeményeztek.

Ezzel a sajtóhírrel lényegében "bezárult a kör", ugyanis az utóbbi másfél hónapban a különböző médiumok mindent és mindennek az ellenkezőjét is megírták Welsz Tamás titokzatos halálával kapcsolatban. Az információhiány legfőbb oka, hogy a rendőrség szinte semmit nem hajlandó közölni az ügyről, mondván: ezt tiltják a közigazgatási eljárás szabályai.

Azt, hogy Welsz - aki állítólag bissau-guineai útlevelet adott az ex-MSZP-s Simon Gábornak, aki a gyanú szerint titkos, külföldi bankszámlákkal rendelkezett - öngyilkos lett, éppen a Hír24 írta meg március 21-én, a vállalkozó halálának másnapján. A portál szerint ugyanis Welsz azt mondta a rendőröknek rosszulléte, illetve halála előtt: "Uraim, bevettem valamit. Nem tudnak ellene semmit tenni". A jobboldali kötődésű PestiSrácok blog szerint a férfival afrikai eredetű mérget, peptid alapú toxint találtak, és a toxikológiai vizsgálat egyértelműen kizárta a természetes halált.

A Blikk szerint pedig az USA-ban kivégzésekhez használt méreganyaggal, nátrium-pentotállal végezhetett magával az üzletember. A hvg.hu pedig úgy értesült, el sem készült a toxikológiai vizsgálat, és nem találták nyomát méregnek. A Népszava pedig arról írt, hogy Welsz egyáltalán nem készült meghalni, sőt, együtt akart működni a hatóságokkal.

A rendőrség hallgatása később már olyan szintet ért el, hogy lapunknak azt sem voltak hajlandók "sem megerősíteni, sem cáfolni", hogy befejeződött Welsz halálának vizsgálata, és a holttestet hamarosan kiadják a vállalkozó családjának. A Központi Nyomozó Főügyészség egyébként nem indított nyomozást, ez kizárja a rendőrök érintettségét az ügyben.

Tényleg a spájzban vannak az oroszok?

Aligha igaz abban a formában a Magyar Nemzet értesülése, hogy az orosz hírszerzés most, az ukrán válság idején élénkült volna meg hazánkban. Lapunknak a titkosszolgálatok működését jól ismerő források ezt egyhangúlag kizárták; mint egyikük fogalmazott, "mindig is volt orosz hírszerzés, és mindig is aktív volt", az ukrán válság még nem magyarázza, hogy minőségileg is új helyzet lenne. 

Az orosz titkosszolgálat megélénkült magyarországi jelenlétéről számolt be ugyanis tegnap a Magyar Nemzet. Katonai forrásokra hivatkozva azt írták, hogy az "ukrajnai válság" miatt hazánknak, mivel épp az Európai Unió és Ukrajna határán helyezkedik el, "kettős szorításban" kell megvédenie "a magyar érdekeket" az orosz hírszerzéstől, és nem elég, hogy az amerikai szolgálatok amúgy is folyamatosan megfigyelnek és lehallgatnak, de az oroszok is aktivizálták magukat.

"Miközben az oroszok a NATO lehetséges hadműveleti terveit, az unió következő politikai, gazdasági lépéseit kívánják kifürkészni, többek között rajtunk keresztül, addig az amerikai hírszerzés figyelésének, lehallgatásainak szinte folyamatosan ki van téve az ország, hasonlóan Európához" - írták.

Mindezt felfedni és kivédeni pedig a lap szerint jelentős anyagi forrásokat kívánna a magyar kémelhárítástól, de annak jócskán híján van - legalábbis a Magyar Nemzet szerint. Ráadásul, mint írták, a korábbi stratégiájukkal szemben az oroszok most nem civil vagy álcivil szervezetek, fedőcégek, a sajtó, vagy gazdasági kapcsolatok révén próbálnak információhoz jutni, hanem saját embereiket ültetik "bizonyos kulcspozíciókba", és úgy környékeznek meg vezető beosztású szakembereket.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó forrás szerint a magyar kémelhárításra ma sem ró több feladatot az orosz hírszerzés, mint akár néhány éve. Azt is kár vitatni, hogy az orosz titkosszolgálati módszerek folyamatosan korszerűsödnek, technikailag és szervezetileg is, ám azt ma már sokkal nehezebb átlátni, hogy a magyar elhárítás miként működik, mire van pénz és mire nincs.

"Ha a Magyar Nemzet ilyeneket ír, nyilvánvalóan valami célja van ezzel" - vélte forrásunk, netán éppen pénzre van szüksége a szolgálatoknak. De azt érzékeltetni, hogy az amerikaiak után már az oroszok is "a spájzban vannak", hamis dolog, még ha Magyarország valóban ütközőzónában is van - mondta másik informátorunk.

Szerző