Emlékeztettek arra is, a régi alkotmány szerint a parlament egyszerre döntött a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról. Az új alaptörvény viszont kizárólag a miniszterelnök megválasztásáról rendelkezik, egy szó sincs benne a kormányprogramról. A program persze az eddigi hat ciklusban is csak formaság volt, a parlamenti többség automatikusan megszavazta. Négy év elteltével azonban rendre elővették és megvizsgálták, hogy az induláskor bejelentett tervekből, ígéretekből mi valósult meg. Ezt pedig Orbán - miután már a 2010-es dokumentum is kellemetlenül érintheti - nyilván igyekszik elkerülni, sőt, a hvg.hu szerint a régi-új kormányfő egyébként is szóban szereti kiadni rendelkezéseit, elvárja, hogy egy kávézás mellett felvetett ötleteit is hivatalos utasításként értelmezzék.
Egyébként épp az informális ülésekről való rendszeres hiányzás miatt eshetett ki a pikszisből a második Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere. A hvg.hu szerint legalábbis "részben ezért távolodott el fokozatosan a miniszterelnöktől Navracsics Tibor is, aki hivatalosan Orbán helyettese, de egy ideje már kiszorult a kormányfő bizalmasainak köréből". Navracsics azonban információink szerint maga is szabadulna a kormányzati teendőktől, s régóta külföldre vágyik. Úgy tudjuk, Navracsics azt kérte Orbántól, hogy bár a kormányfő számítana rá a magyar diplomácia vezetésében, legfeljebb csak "ideiglenes" külügyminiszterként kelljen dolgoznia a kabinetben.
Ősszel ugyanis az Európai Bizottság mandátuma, így a magyar biztosé is, forrásaink szerint Navracsics leginkább erre a posztra vágyik. A külügyi tárcát így a jelenlegi "külügyi és külgazdasági ügyekért felelős" államtitkár, Szijjártó Péter kaphatja meg, aki addig is Németh Zsolt külügyi államtitkár helyére kerülhet. Hogy mi valósul meg Navracsics szándékaiból, nem tudni, más források szerint Orbán itthon tartaná mai helyettesét.
Míg a kormányalakításban zavartalanul dönthet Orbán, a Fidesz kétharmados parlamenti többsége még mindig nem biztos. Ugyan az április 6-i választás eredménye már jogerőre emelkedett, a képviselők pedig átvették megbízásukat, a listás mandátumkiosztást érintő alkotmányjogi panaszról csak hétfőn dönt az Alkotmánybíróság (Ab). Az Együtt-PM beadványa szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét. Ha ezzel az Ab is egyetért - aminek a testület összetétele miatt kevés az esélye - , az a Fidesznek 6 képviselői helybe és a kétharmados többségbe kerülhet.
