Nyitott kérdés Budapest jövője

Újabb kétharmados parlamenti többsége birtokában a hamarosan megalakuló harmadik Orbán-kormány első teendői között lehet a 2014-re ígért budapesti önkormányzati reform megvalósítása. Bár nem illene öt hónappal a várhatóan október 5-én rendezendő önkormányzati választás előtt törvényt módosítani, a Fidesz-KDNP-nek semmibe nem kerülne egy ilyen lépés. Ötletből ráadásul nincs hiány: felmerült már az is, hogy a főpolgármestert ne az eddigi módon közvetlenül, hanem a kerületi vezetők válasszák meg. Van terv "city koncepcióra" és egypólusú fővárosi önkormányzati rendszerre is.

A fővárosi közigazgatás átalakítását meg kell lépni, de csak az ellenzékkel konszenzusban szabad ezt megtenni - mondta Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje. Méghozzá majdnem pontosan négy éve, 2010 júniusában. Most ismét önkormányzati választás előtt áll az ország és Budapest, alighanem megint Tarlós István lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje, a fővárosban pedig továbbra is indokolt a közigazgatás reformja. Az Orbán-kormány konszenzusra való hajlandóságának, valamint a fővárosi vezetés és az ellenzék viszonyának ismeretében viszont kérdéses, hogy lesz-e beleszólása az ellenzéknek az átalakítás részleteibe, vagy diktátumként - ráadásul inkább politikai érdekei, semmint a racionális megfontolások mentén - hajtja végre a Fidesz a reformot.

Ez várhat a fővárosra

"A" variáció: egypólusú fővárosi önkormányzati rendszer
- A1: teljhatalmú fővárosi önkormányzat, alárendelt igazgatási (kerületi) kirendeltségekkel
- A2: erős fővárosi önkormányzat, "szimbolikus" jelentőségű kerületi elöljáróságokkal

"B" variáció: a jelenlegi kétszintű rendszer átdolgozása
Ez a ma ismert és sokat szidott kétszintű önkormányzati rendszer életben tartását jelentené a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás átalakításával. A főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának

."C" variáció vagy "city koncepció", kevesebb kerülettel
- C1: egy belső városmag, a "city" létrehozása az ehhez csatlakozó több külső kerületi egységgel
- C2: szintén egy lehatárolt belső városmag, és a jelenlegi kerületek összevonásával egy külső kerület létrehozása
- C3: egy belső "city" és a Duna mentén megosztott két nagy önálló kerület Pesten és Budán

Idén ősszel immár nem négy, hanem öt évre szóló mandátummal ruházzák fel a választók az ország önkormányzatainak képviselőit, polgármestereit, továbbá Budapest főpolgármesterét. A negyedszázada kialakított önkormányzati szisztémát az elmúlt négy évben a megyei önkormányzatok szimbolikussá gyengítésével, a járási- és kormányhivatalok - az "ispánok" - rendszerének bevezetésével, továbbá a hatás- és feladatkörök, valamint a finanszírozás kereteinek átrendezésével már alapvetően átalakította a Fidesz. Egyedül a fővárosi önkormányzattal szimbiózisban élő 23 önálló kerületre osztott Budapestet nem forgatták fel fenekestül.

Ezt azonban hamarosan megalakuló új Orbán-kormány - a választási győzelem nyomán ismét kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött - még akár őszig is "pótolhatja". Bár Orbán Viktor tavaly azt nyilatkozta, úgy tisztességes, ha a választások előtt egy évvel már nem módosítják a választási törvényeket, a választási eljárási törvényt elfogadása után még háromszor módosították, legutóbb az év elején, tehát nem egészen három hónappal az áprilisi parlamenti voksolás előtt. Tehát, ha érdeke úgy kívánja, a Fidesz-KDNP októberig bármikor hozzányúlhat az önkormányzati választási rendszerhez.

Nem mintha - akárcsak négy éve - ne lenne szükség a fővárosi önkormányzati rendszer és közigazgatás átalakítására. Racionális igazgatási és városüzemeltetési változtatások egész sora lenne indokolt - ezek a szintén ésszerű politikai megfontolásokkal össze is kapcsolhatók. Baj akkor lesz, ha önös politikai érdekek mozgatta elemek is vegyülnek az igyekezetbe. Márpedig igény lenne ez utóbbira is. A Fidesz szeretné megőrizni, sőt lehetőség szerint javítaná a 2010 őszén elért 51 százalékos listás eredményét, de megtartaná a főpolgármesteri posztot és a 23 kerületből 2010 őszén megszerzett 19 városrész irányítását is.

A Fidesz egyedül is dönthet - a nép nem

Ha a választáson kétharmados többséget szerez, akkor sem dönt egyedül a Fidesz olyan fontos kérdésben, mint a közigazgatás reformja, a budapesti kétszintű igazgatási rendszer "átszabása" - mondta lapunknak négy éve, még a 2010-es parlamenti választás előtt Tarlós István. Hozzátette: ebben legalább az új Országgyűlés "komolyabb" politikai erőinek egyetértése szükséges. A kérdés az elmúlt ciklus tapasztalatai alapján adja magát: ha a Fidesz eddig inkább nyűgnek, mint a demokrácia velejárójának tekintette az érdemi egyeztetést, a konszenzusra törekvést, vajon az újabb parlamenti kétharmad mellett vesződne-e a Tarlós által említett "egyetértés" megteremtésével. Az egyébként már 2010-ben kiderült, hogy Tarlós sem híve a véleménynyilvánítás túlságosan szélesre szabott formájának e kérdésben. Kérdésünkre ugyanis, hogy a fővárosi közigazgatási reformra nem akar-e a Fidesz a háromkérdéses népszavazás mintájára közvetlen felhatalmazást kérni a választóktól, Tarlós akkor azt válaszolta: "Ez nem népszavazás kérdése, csak kiérlelt szakmai döntést lehet hozni."

Mindhárom politikai cél kérdéses, de különösen utóbbi, a kerületek megtartása ütközhet nehézségekbe. Több városrészben ugyanis a Fidesz erősen amortizálta magát. Elég csak az iskolabezárási botrányáról és autokrata vezetési stílusáról elhíresült VII., vagy éppen az uram-bátyám rendszeréről, illetve közpénz-pazarlásáról elhíresült XIV. kerületre gondolni. Erzsébetváros és Zugló azért jó példák, mert itt már a parlamenti választás is megmutatta, hogy a helyi "erős emberek" - a VII. kerületben Rónaszékiné Keresztes Monika alpolgármester, míg a XIV. kerületben Papcsák Ferenc polgármester - nem tudtak egyéniben parlamenti mandátumot szerezni. (Rónaszékiné profi politikusi pályafutása ezzel véget is ért, míg Papcsák listáról bejutott, de ez polgármesteri karrierjének végét is jelenti egyúttal az összeférhetetlenség miatt.)

Nemcsak ezek intő jelek, de az elemzések és kutatások is azt mutatják, hogy ősszel több kerületet elveszíthet a jobboldal. Ennek kivédésére alighanem már kevés lenne a választókerületek ismételt átrajzolgatása, hasznosabbnak tűnik az "egységben az erő" elv alapján a kerületek összevonása. Esetleg megtartásuk - befolyásuk jelentős gyengítésével. Mindkét forgatókönyv már négy éve, az önkormányzati törvény előkészítése során felmerült, most pedig újra előveheti a Fidesz ezeket az ötleteket. Vagyis ismét nyitott kérdés Budapest jövője - politikailag éppúgy, mint közigazgatásilag. Készíthetnek persze teljesen új koncepciót is, mégis valószínűbb, hogy a kormány már az évekkel ezelőtt kidolgozott és Tarlós István valamint Kósa Lajos által akkor közös variációkként előadott terveket gondolja újra. Emlékezetes: készült egy változat erős fővárosi önkormányzatra "szimbolikus" jelentőségű kerületi elöljáróságokkal, illetve csupán alárendelt igazgatási kirendeltségekkel, továbbá elkészült a "city koncepció" több variációja is, melyek egy, kettő vagy féltucat kerülettel számolnak.

Jelöltből nincs hiány

Öt hónap van hátra az önkormányzati választásokig, de a rajthoz még nem sorakoztak fel a versenyzők. Megírtuk, a jobboldalon a legvalószínűbb, hogy Tarlós István indul újra ősszel, kihívójának személye azonban még bizonytalan. Ami Tarlóst illeti, Hoppál Péter Fidesz-szóvivő azzal állt elő: ha a főpolgármester úgy dönt, hogy a következő önkormányzati ciklusban is folytatná a munkát, a párt támogatni fogja az indítását. Tarlós ugyanis - korábbi, hezitáló nyilatkozatai után - ha óvatosan is, de januárban "bejelentkezett" a főpolgármesteri posztra, másrészt a Fidesz is "újraszámolta" a parlamenti választás után saját esélyeit, és arra jutott, hogy inkább bátorítja Tarlóst, mintsem elindítja a hírek szerint hónapok óta várakozó Németh Szilárdot. A rezsibiztost ráadásul áprilisban egyéniben elverte a közös baloldali jelölt Csepelen, ahol Németh polgármester is.
Tarlós ismertsége és népszerűsége ugyan nagyobb mint a szocialisták hivatalos jelöltjéé, de a mérések szerint a főpolgármester csupán pár százalékkal előzi meg Horváth Csabát. Egy szocialista forrásunk szerint bár kétségtelen, hogy a polgármesterként, főpolgármester-helyettesként és közgyűlési képviselőként, illetve frakcióvezetőként is bizonyító Horváth Csaba "felkészültségét és tenni akarását" tekintve is kiváló jelölt, ám "a parlamenti választás reális értékelése" arra kell intse az MSZP-t, hogy széleskörű ellenzéki összefogással indítson jelöltet Tarlóssal szemben. Ha pedig ez mögötte nem hozható létre, akkor mást kell keresni. Informátorunk szerint ezt Horváth is érti, és kész visszalépni egy még esélyesebb közös jelölt javára.
Ilyen jelölt azonban egyelőre nem látszik. Ezért ajánlott épp lapunkban együttműködést az LMP-nek Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke. Ám úgy tűnik, Schiffer Andrásék nem nyitottak egy közös jelöltre sem. Mint az LMP társelnöke lapunknak elmondta: nagyra értékeli a szocialista felvetést, de az LMP önálló fővárosi listával indul, és lesz önálló főpolgármester-jelöltje is. Épp ezért, úgy tudjuk, a szocialisták azt is elképzelhetőnek tartják, hogy mindenfajta egyeztetés és együttműködés nélkül beállnak az LMP főpolgármester-jelöltje mögé, mert azt tartják a legfontosabbnak, hogy ne Tarlós, illetve a Fidesz vezesse a fővárost. Erről ugyan nincs döntés, de ha az LMP - amely a fővárosban a parlamenti választáson 10 százalék körüli eredményt ért el - tényleg nem közösködik az Összefogás pártjaival az önkormányzati választáson, akkor ez a lehetőség felerősödik. Ha az EP-választáson a Demokratikus Koalíció jól szerepel, őket, illetve az Együtt-PM-et is be kell vonni a főpolgármester-jelölt mögötti összefogásba. Az Együtt-PM-ben Karácsony Gergely indításán gondolkodtak sokáig, újabb hírek szerint viszont az LMP korábbi fővárosi frakcióvezetője, a jelenleg is közgyűlési képviselő Kaltenbach Jenő korábbi kisebbségi ombudsman neve is felmerült. Ő az MSZP-nek is elfogadható lenne.

Akárhogy is lesz, nem megkerülhető az a helyzet, hogy a kerületek összevonása vagy gyengítése szükségszerűen a jelenleginél erősebb fővárosi önkormányzat igényét jelenti. Ezt emlegetik a Fideszben "koherenciazavarként", ha a budapesti közigazgatási reformról beszélnek. Egy túlságosan erős fővárosi önkormányzat illetve főpolgármester - még ha azonos "politikai családba" is tartoznak - ugyanis nem érdeke Orbán Viktornak és a Fidesznek, sőt. Emiatt inkább gyengítenék a városvezető pozícióját, jelentőségét. Ám egy probléma megoldása gyakran újabbat szül. Budapestet valakinek ténylegesen akkor is irányítania kell, ha mondjuk már a kerületeket gyengítették és összevonták, továbbá kiüresítették a főpolgármester posztját is. A célok és irányok megfogalmazására és közvetítésére egy állami főhatóság lenne a legalkalmasabb, így "leporolhatják" akár a 2006 tavaszi kampányban a Fidesz által már bedobott Budapest-fejlesztési Minisztérium ötletét is.

Felbőszítette Tarlóst a BÖSZ

A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) által megtárgyalt reformkoncepció szerint "a listán megválasztott képviselők közül választaná az Fővárosi Közgyűlés az elnökét, vagyis a főpolgármestert" - adott hírt az MTI 2011 szeptemberében. A fideszes kerületi polgármesterek által alapított, Rogán Antal fémjelezte BÖSZ közleménye alaposan kiverte a biztosítékot Tarlósnál, aki maga elleni támadásként értékelte azt. Tarlós közölte: ilyen módon nem kíván 2014-től főpolgármester lenni. A BÖSZ is pontosított: "Nem dőlt még el a főpolgármester választásának módja sem, erről várhatóan a választási törvény fog rendelkezni, hogy továbbra is közvetlenül vagy a listán megválasztott képviselők közül választaná a Fővárosi Közgyűlés a főpolgármestert." A BÖSZ ötlete, bár eddig nem valósult meg, jól jelzi, hogy a Fidesz napi politikai érdekből bármikor bármilyen koncepciót hajlandó megfontolni.