Az orosz titkosszolgálat megélénkült magyarországi jelenlétéről számolt be ugyanis tegnap a Magyar Nemzet. Katonai forrásokra hivatkozva azt írták, hogy az "ukrajnai válság" miatt hazánknak, mivel épp az Európai Unió és Ukrajna határán helyezkedik el, "kettős szorításban" kell megvédenie "a magyar érdekeket" az orosz hírszerzéstől, és nem elég, hogy az amerikai szolgálatok amúgy is folyamatosan megfigyelnek és lehallgatnak, de az oroszok is aktivizálták magukat.
"Miközben az oroszok a NATO lehetséges hadműveleti terveit, az unió következő politikai, gazdasági lépéseit kívánják kifürkészni, többek között rajtunk keresztül, addig az amerikai hírszerzés figyelésének, lehallgatásainak szinte folyamatosan ki van téve az ország, hasonlóan Európához" - írták.
Mindezt felfedni és kivédeni pedig a lap szerint jelentős anyagi forrásokat kívánna a magyar kémelhárítástól, de annak jócskán híján van - legalábbis a Magyar Nemzet szerint. Ráadásul, mint írták, a korábbi stratégiájukkal szemben az oroszok most nem civil vagy álcivil szervezetek, fedőcégek, a sajtó, vagy gazdasági kapcsolatok révén próbálnak információhoz jutni, hanem saját embereiket ültetik "bizonyos kulcspozíciókba", és úgy környékeznek meg vezető beosztású szakembereket.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó forrás szerint a magyar kémelhárításra ma sem ró több feladatot az orosz hírszerzés, mint akár néhány éve. Azt is kár vitatni, hogy az orosz titkosszolgálati módszerek folyamatosan korszerűsödnek, technikailag és szervezetileg is, ám azt ma már sokkal nehezebb átlátni, hogy a magyar elhárítás miként működik, mire van pénz és mire nincs.
"Ha a Magyar Nemzet ilyeneket ír, nyilvánvalóan valami célja van ezzel" - vélte forrásunk, netán éppen pénzre van szüksége a szolgálatoknak. De azt érzékeltetni, hogy az amerikaiak után már az oroszok is "a spájzban vannak", hamis dolog, még ha Magyarország valóban ütközőzónában is van - mondta másik informátorunk.
