Afganisztán;választások;költségvetési hiány;tálibok;pénzügyi válság;afgán Független Választási Bizottság;

2014-05-05 07:32:00

Új éra kezdődik Afganisztánban

Az afgán nép saját győzelmeként ünnepelte az áprilisi választásokat, a magas részvételi arány kész csodának számított a tálibok fenyegetései és támadásai ellenére. Az új elnök személye megszabhatja, milyen úton halad tovább Afganisztán, miközben a pénzügyi válság és a csapatkivonás ismét káosz kirobbanásával fenyeget.

Hatalmas lyuk tátong az afganisztáni büdzsén. 375 millió dolláros költségvetési hiánnyal küzd a külföldi segélyektől függő ázsiai ország, miközben a lakosság az afgán elnökválasztás eredményeire vár, és a nemzetközi csapatkivonással van elfoglalva.

Több ezer halott a sárlavinák nyomán
Óriási pusztítást végzett Afganisztán északi, hegyvidékes részén a heves esőzések okozta földcsuszamlás. Mintegy 370 házat temetett maga alá, így legalább 2500 ember vesztette életét. Közülük több százan Badaksanban - a legszegényebb tartomány a világ legszegényebb országában -, ahol a hegyoldal szabályosan ráomlott egy falura. Ab Barikot gyakorlatilag tömegsírrá nyilvánították a hatóságok. Eddig összesen 350 holttestet találtak meg, azonban újabb sárlavinától tartva az áldozatok utáni kutatást leállították. "Az emberek felfogták, hogy reménytelen a helyzet. Olyan vastag sárréteg lepte el a vidéket, hogy az sem lehet megállapítani, hol volt a falu. Lehet sem sosem tudják véglegesíteni az áldozatok számát" - írta a helyszínről a BBC tudósítója. A mentési munkálatokban az ENSZ és a NATO is részt vesz, az amerikai elnök személyesen ajánlotta fel a még Afganisztánban állomásozó haderő segítségét. Az ENSZ becslései szerint több mint 4 ezer ember vált hajléktalanná. A segélyszállítmányok - főleg sátrak, takarók, víz és élelem - szombat óta sorra érkeznek a régióba. A túlélőknek ugyanis még meg kell küzdeniük az éjszakánként sokszor fagyos idővel.

Szemléltetésképp ez az összeg mai árfolyamon számolva kicsit több mint 85 milliárd forint veszteséget jelent, ami a teljes magyar gazdaság közel egynapi termelésének felel meg. 

Nem csoda, hogy az ENSZ, az Egyesült Államok és Afganisztán pénzügyi képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megoldást találjanak a súlyos problémára.

"Ha a politikai helyzet nem stabilizálódik minél előbb, s nem áll helyre a befektetői bizalom, akkor már nem csak az állami projektek és a közalkalmazottak bére miatt kell majd aggódnunk" - fejtette ki az egyeztetésen résztvevő Alhaj Muhammad Aqa, az afgán pénzügyminisztérium kincstárnoka.

Afganisztán 7,6 milliárd dolláros költségvetésének tetemes részét, öt milliárd dollárt a nemzetközi közösség áll, a fennmaradó részt az afgán állami bevételek teszik ki.

Mint a pénzügyi szakember a Reutersnek elmondta, a belföldről származó adók, illetve az export kevéssé járul hozzá a központi költségvetéshez, annak fő bevételi forrása az import után kivetett adó és vám - utóbbi pedig a választások előszeleként év eleje óta komolyan visszaesett.

A válság a védelmi kiadásokat nem érinti, mivel azt a külföldi kormányok finanszírozzák. A Nyugat ugyanis tisztában van vele, hogy Afganisztán békéje a tálibok elleni harc állásán múlik.

Az állami, s azon belül is főleg a fejlesztési terveket azonban komolyan visszaveti, miután azok a teljes költségvetés mintegy harmadát teszik ki. Csúsznak az iskola- és kórházépítési projektek, ahogy a megbízott cégek alkalmazottainak fizetése is.

"A pénzügyminisztérium közölte, a költségvetési hiány közelít a félezer millió dollárhoz. A megszorítás, mint mondták, a fejlesztési támogatások csökkentésével, s akár megvonásával is járhat" - nyilatkozta Homajun Mohtat, egy elektronikus beléptetőkártyákat gyártó vállalat igazgatója, amely a kommunikációs és belügyminisztériumtól kapott megbízást a projektre. A cég alkalmazottai hónapok óta nem kapták meg fizetésüket.

Jan Kubis, az ENSZ afganisztáni missziójának vezetője közölte, az afgán bevételek idén jóval alacsonyabbak a vártnál, az állami költségvetés fontos probléma, ezért az ázsiai országot támogató államok és Afganisztán képviselőivel közösen keresnek alternatívát a hiány pótlására.

Ráadásképp az amerikai képviselők januárban felére, 1,2 milliárd dollárra csökkentették a fejlesztésre szánt támogatások összegét a 2014-es évre. Az Egyesült Államok döntése nagy valószínűséggel hatással lesz a többi donor országra is.

Afganisztán pedig a sok évnyi több milliárd dollár segély ellenére is még mindig a világ egyik legszegényebb országa. Ha ehhez hozzávesszük, hogy év végéig lezárul a csapatkivonás, s az afgánoknak maguknak kell gondoskodniuk az ország biztonságáról, az április 5-én megválasztott új vezetésnek elődeinél sokkal nehezebb feladatokkal kell majd szembenéznie, sokkal szűkebb mozgástérrel.

Hamid Karzai 2001 végén, a tálib rezsim bukása után lett az átmeneti kormányzat vezetője. 2002 nyarán az afgán törzsi nagytanács, a Loja Dzsirga ültette az elnöki székbe, majd a 2004-es, s 2009-es elnökválasztáson is győzött, harmadszor azonban már az alkotmány értelmében nem indulhatott újra.

A távozó államfő viszonya Washingtonnal olyannyira megromlott, hogy arra sem volt hajlandó, a nyugati csapatok hosszú távú afganisztáni állomásoztatását biztosító státuszegyezményt aláírja, pedig az idősek tanácsa is támogatta azt. Az áprilisi elnökválasztás első fordulójának végleges eredményét a tervek szerint végül május 14-én hirdetik ki.

Azonban a panaszok kivizsgálása, és az a mintegy 235 ezer, csalás miatt érvénytelenné nyilvánított szavazólap már nem változtat azon a tényen, hogy egyik jelölt sem érte el az ötven százalékot, amely szükségtelenné tette volna a második fordulót, közölte az afgán Független Választási Bizottság (IEC).

A két legtöbb szavazatot szerzett aspiráns az előzetes eredmények szerint 44,9 százalékot magáénak tudó volt külügyminiszter, Abdulla Abdulla, illetve a technokrata Asraf Gáni Ahmadzaj, aki 31,5 százalékot ért el.

Az ellenzék fő képviselője, a 2009-es elnökválasztáson második helyen végzett Abdulla fő kampányígérete a munkahelyteremtés és a korrupció elleni harc volt, míg a Világbank volt tisztviselője, egykori pénzügyminiszter Gáni radikális gazdasági reformokra szólított.

Azonban mindez nem teljesülhet, ha még a második fordulót sem lesz képes megtartani Afganisztán. "Nyomást kell gyakorolnunk a nemzetközi közösségre, hogy foglalkozzon a költségvetési hiány okozta krízissel, amely még nagyobbra dagad, ha újabb fordulót kell tartsunk az elnökválasztáson" - magyarázta a pénzügyminisztérium kincstárnoka.

A voksolás kimenetele pedig kulcsfontosságú, a katonák már csomagolnak, a nyugati haderő év végén távozik, az új elnök személyétől függ, merre fordul Afganisztán, s visszatérnek-e a tálibok.