Hatalmas lyuk tátong az afganisztáni büdzsén. 375 millió dolláros költségvetési hiánnyal küzd a külföldi segélyektől függő ázsiai ország, miközben a lakosság az afgán elnökválasztás eredményeire vár, és a nemzetközi csapatkivonással van elfoglalva.
Szemléltetésképp ez az összeg mai árfolyamon számolva kicsit több mint 85 milliárd forint veszteséget jelent, ami a teljes magyar gazdaság közel egynapi termelésének felel meg.
Nem csoda, hogy az ENSZ, az Egyesült Államok és Afganisztán pénzügyi képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megoldást találjanak a súlyos problémára.
"Ha a politikai helyzet nem stabilizálódik minél előbb, s nem áll helyre a befektetői bizalom, akkor már nem csak az állami projektek és a közalkalmazottak bére miatt kell majd aggódnunk" - fejtette ki az egyeztetésen résztvevő Alhaj Muhammad Aqa, az afgán pénzügyminisztérium kincstárnoka.
Afganisztán 7,6 milliárd dolláros költségvetésének tetemes részét, öt milliárd dollárt a nemzetközi közösség áll, a fennmaradó részt az afgán állami bevételek teszik ki.
Mint a pénzügyi szakember a Reutersnek elmondta, a belföldről származó adók, illetve az export kevéssé járul hozzá a központi költségvetéshez, annak fő bevételi forrása az import után kivetett adó és vám - utóbbi pedig a választások előszeleként év eleje óta komolyan visszaesett.
A válság a védelmi kiadásokat nem érinti, mivel azt a külföldi kormányok finanszírozzák. A Nyugat ugyanis tisztában van vele, hogy Afganisztán békéje a tálibok elleni harc állásán múlik.
Az állami, s azon belül is főleg a fejlesztési terveket azonban komolyan visszaveti, miután azok a teljes költségvetés mintegy harmadát teszik ki. Csúsznak az iskola- és kórházépítési projektek, ahogy a megbízott cégek alkalmazottainak fizetése is.
"A pénzügyminisztérium közölte, a költségvetési hiány közelít a félezer millió dollárhoz. A megszorítás, mint mondták, a fejlesztési támogatások csökkentésével, s akár megvonásával is járhat" - nyilatkozta Homajun Mohtat, egy elektronikus beléptetőkártyákat gyártó vállalat igazgatója, amely a kommunikációs és belügyminisztériumtól kapott megbízást a projektre. A cég alkalmazottai hónapok óta nem kapták meg fizetésüket.
Jan Kubis, az ENSZ afganisztáni missziójának vezetője közölte, az afgán bevételek idén jóval alacsonyabbak a vártnál, az állami költségvetés fontos probléma, ezért az ázsiai országot támogató államok és Afganisztán képviselőivel közösen keresnek alternatívát a hiány pótlására.
Ráadásképp az amerikai képviselők januárban felére, 1,2 milliárd dollárra csökkentették a fejlesztésre szánt támogatások összegét a 2014-es évre. Az Egyesült Államok döntése nagy valószínűséggel hatással lesz a többi donor országra is.
Afganisztán pedig a sok évnyi több milliárd dollár segély ellenére is még mindig a világ egyik legszegényebb országa. Ha ehhez hozzávesszük, hogy év végéig lezárul a csapatkivonás, s az afgánoknak maguknak kell gondoskodniuk az ország biztonságáról, az április 5-én megválasztott új vezetésnek elődeinél sokkal nehezebb feladatokkal kell majd szembenéznie, sokkal szűkebb mozgástérrel.
Hamid Karzai 2001 végén, a tálib rezsim bukása után lett az átmeneti kormányzat vezetője. 2002 nyarán az afgán törzsi nagytanács, a Loja Dzsirga ültette az elnöki székbe, majd a 2004-es, s 2009-es elnökválasztáson is győzött, harmadszor azonban már az alkotmány értelmében nem indulhatott újra.
A távozó államfő viszonya Washingtonnal olyannyira megromlott, hogy arra sem volt hajlandó, a nyugati csapatok hosszú távú afganisztáni állomásoztatását biztosító státuszegyezményt aláírja, pedig az idősek tanácsa is támogatta azt. Az áprilisi elnökválasztás első fordulójának végleges eredményét a tervek szerint végül május 14-én hirdetik ki.
Azonban a panaszok kivizsgálása, és az a mintegy 235 ezer, csalás miatt érvénytelenné nyilvánított szavazólap már nem változtat azon a tényen, hogy egyik jelölt sem érte el az ötven százalékot, amely szükségtelenné tette volna a második fordulót, közölte az afgán Független Választási Bizottság (IEC).
A két legtöbb szavazatot szerzett aspiráns az előzetes eredmények szerint 44,9 százalékot magáénak tudó volt külügyminiszter, Abdulla Abdulla, illetve a technokrata Asraf Gáni Ahmadzaj, aki 31,5 százalékot ért el.
Az ellenzék fő képviselője, a 2009-es elnökválasztáson második helyen végzett Abdulla fő kampányígérete a munkahelyteremtés és a korrupció elleni harc volt, míg a Világbank volt tisztviselője, egykori pénzügyminiszter Gáni radikális gazdasági reformokra szólított.
Azonban mindez nem teljesülhet, ha még a második fordulót sem lesz képes megtartani Afganisztán. "Nyomást kell gyakorolnunk a nemzetközi közösségre, hogy foglalkozzon a költségvetési hiány okozta krízissel, amely még nagyobbra dagad, ha újabb fordulót kell tartsunk az elnökválasztáson" - magyarázta a pénzügyminisztérium kincstárnoka.
A voksolás kimenetele pedig kulcsfontosságú, a katonák már csomagolnak, a nyugati haderő év végén távozik, az új elnök személyétől függ, merre fordul Afganisztán, s visszatérnek-e a tálibok.
