- Újra kezd a kétharmados törvénygyár

Felkérte az új kormány megalakítására Orbán Viktor Fidesz-elnököt a köztársasági elnök tegnap a Sándor-palotában. A régi-új miniszterelnök elfogadta Áder János felkérését, az államfő így a parlament ma délelőtt kezdődő alakuló ülésén hivatalosan is Orbánt fogja javasolni. A kormányfő megválasztására és eskütételére azonban a korábbiaktól eltérően nem ma, hanem majd csak szombaton kerül sor. A Fidesz és a KDNP ugyanis május 10-ét javasolta ennek időpontjául - jelentette be Rogán Antal.

A kormánypárt frakcióvezetőjének szavaiból kiderült: a késlekedés oka egy beiktatási ünnepségnek nevezett Fidesz-nagygyűlés, amelyet a Kossuth téren rendeznek. Csak ezt követően kerül az Országgyűlés elé a kormányzati szerkezetről szóló törvény, melynek jövő heti elfogadása után Orbán megnevezi az új kabinet tagjait.

Ám az államfő már ma szerepet kap, hiszen az Áder "hívására" összeülő új Országgyűlést ő nyitja meg. Az alakuló ülésen a választási szervek vezetői beszámolnak a Háznak a 2014. évi parlamenti választáson végzett tevékenységükről, aztán a 199 fősre csökkent létszámú parlament újdonsült képviselői a történelmi zászlók előtt esküt tesznek. Ezután megválasztják a parlament tisztségviselőit. A házelnököt titkos szavazáson a jelen lévő képviselők többsége választja.

A Fidesz már bejelentette, hogy ismét Kövér Lászlót jelöli a posztra, és miután - immáron jogerősen - kétharmados többsége van a kormánypártnak, minden gond nélkül meg is választják majd. Miután Kövér elfoglalja helyét, a frakcióvezetők közös indítványára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket. Ekkor választják meg a törvényalkotásért felelős alelnököt - a fideszes Gulyás Gergely e poszt várományosa - is, aki ezzel a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé is válik.

Az öt parlamenti alelnökről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz. Ha valamelyik alelnök megválasztásához nincs meg a szükséges többség, meg kell ismételni a szavazást. Ha ez is eredménytelenül zárul, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.

A napirend annak ellenére tartalmazta külön is ezt a lehetőséget, hogy Rogán közölte: a Fidesz nem akarja megvétózni a volt skinheadvezér, a jobbikos Sneider Tamás parlamenti alelnöki posztját. A kormánypárti frakcióvezető tegnap azt mondta, "fontolják meg az ellenzéki pártok, hogy kit jelölnek, a Fidesz nem akarja felrúgni a struktúrára vonatkozó korábbi, ötpárti megállapodást". A Fidesz-KDNP kétharmados többsége miatt azonban Sneider megválasztását csak a kormányoldal tudja megakadályozni, hiába jelentette be már jóval korábban valamennyi demokratikus ellenzéki párt, hogy nemet fognak nyomni erre a jelölésre.

A parlament új elnökének köszöntője után, a házelnök tesz majd javaslatot a háznagy személyére, akit nyílt szavazáson választanak meg. Ezt követően megtartja alakuló ülését a házbizottság, majd bejelentik a kormány megbízatásának megszűnését, amit - várhatóan - Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti felszólalása követ. Az Országgyűlés alakuló ülésének utolsó döntése a bizottságok létrehozása, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása lesz.

Öt frakció lesz

Továbbra is Rogán Antal vezeti a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportját. Erről a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjai tegnapi alakuló ülésén döntöttek.

Nem lesz változás a kisebbik kormánypárt frakciójának élén sem, azt Harrach Péter eddigi frakcióvezető irányítja majd.

Megalakult a Jobbik parlamenti képviselőcsoportja is, amelyet a frakció egyhangú döntése nyomán ismét Vona Gábor pártelnök vezet.

Mint megírtuk, az MSZP még a múlt héten megalakította frakcióját, melyet Mesterházy Attila pártelnök vezet majd. Így várhatóan öt képviselőcsoport lesz a parlamentben: a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója. A DK-s és az Együtt-PM-es képviselők, illetve Fodor Gábor független képviselőként kezdik meg a ciklust.

Máris módosítanák az képviselői jogokat

Az országgyűlési törvény módosítását javasolja a Fidesz, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel a jövőben - jelentette be Rogán Antal.

A frakcióvezető kifejtette: az országgyűlési törvény jelenleg pontatlan és így mindazon polgármesterek vagy önkormányzati képviselők, akik most már parlamenti tisztséget viselnek, önkormányzati mandátumuk októberi lejártáig továbbra két díjazást vehetnének fel. Ezt meg akarják tiltani, a saját képviselőiknek pedig azt javasolták, hogy május 6-tól csak a parlamenti díjazásukat vegyék fel.

Szintén módosítással szeretnék elérni, hogy ne lehessen ötcsillagos szállodákban elhelyezni a vidéki képviselőket. Rogán azt is elmondta: minél hamarabb dönteni akarnak a devizahitelek kivezetéséről is.

Jóváhagyta a kétharmadot az Ab

Befogadta és érdemben elbírálta az Együtt-PM alkotmányjogi panaszát, ám nem találta alaptörvény-ellenesnek a győzteskompenzáció jogintézményét az alkotmánybíróság (Ab). Tegnapi határozatuk szerint legalábbis nem sérti a választójog egyenlőségére vonatkozó alkotmányossági követelményeket az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény töredékszavazatra vonatkozó rendelkezése.

A testület úgy találta: alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, hogy a választási törvény a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavazatokat ad az őket jelölő pártoknak, noha az egyértelmű, hogy enélkül a Fidesz nem szerezhette volna meg a mandátumok kétharmadát, sőt, a közelében sem lett volna.

Megírtuk: a kormánypártnak mintegy 760 ezer töredékszavazatot hozott a győzteskompenzáció, ez csaknem a harmada annak a 2,2 milliós értéknek, amit a régi szabályokhoz hasonlóan, csak a listás szavazatok és a vesztes töredékszavazatok után kapott volna.

A Fidesz-KDNP lényegében ennek az elemnek köszönheti, hogy az országos mandátumokból is a legtöbbet szerezték, enélkül ugyanis a kormánypártnak héttel kevesebb, a kormányváltóknak és a Jobbiknak 3-3, míg az LMP-nek eggyel több mandátum jutott volna. Így a kormánypártnak 133 képviselői hely jutott a parlamentben, míg a győzteseknek járó töredékszavazatok nélkül csupán 126 helyük lenne.

Az Együtt-PM a választási jogorvoslati utat végigjárva azt kifogásolta, hogy ellentétes az egyenlő választójog követelményével, hogy az országos listás mandátum kiosztásánál az egyéni választókerületben győztes jelöltre leadott, a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek. Ez ugyanis alkotmányos indok nélkül korlátozza a szavazatok egyenlő súlyozásának követelményét, hiszen lényegében duplán hasznosítja a mindenkori győztesre leadott szavazatokat.

Az Ab ezzel szemben - ráadásul a testület korábbi gyakorlatára hivatkozva - azt állította, nem követelik meg a választójog úgynevezett "effektív egyenlőségét", vagyis "a választójog egyenlősége nem jelenti azt, hogy a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlően fognak érvényesülni". Erre hivatkozva lényegében az Országgyűlésre bízták, hogy az mennyire alkot igazságos, vagy épp igazságtalan választási rendszert.

Sőt, a testület szerint "az indítvánnyal támadott rendelkezés nem akadályozza az indítványozók jogát, hogy az országgyűlési képviselők választásán választók, illetőleg választhatók legyenek más választópolgárokhoz és jelöltekhez hasonlóan, és nem minősül olyan szabálynak sem, amely ne biztosítana a választásokat megelőzően egyenlő esélyt a jelöltként indulóknak". A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírák pedig különvéleményt fűztek.